A munkáspárti indítvány holnap kerül a parlament felső kamarája, a Lordok Háza elé kerül, ahol annak tagjai is fűzhetnek módosításokat a tervezethez; ebben az esetben az indítvány visszakerül az alsóházba, amelynek képviselői ismét szavaznak, ezúttal a felsőház által beillesztett módosítások sorsáról. A végszavazás után - ha a parlament elfogadja a végleges változatot - II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új törvényt.
Boris Johnson brit miniszterelnök előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére.
A kormányfő szerint ugyanis a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
Johnson kijelentette: személyes meggyőződése és kormányának meggyőződése szerint is a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.
Belharc a toryknál
Boris Johnson kitaszította a frakcióból azt a 21 tory képviselőt - köztük Sir Winston Churchill unokáját -, akik előzőleg lehetővé tették a kormányfő számára elfogadhatatlan előterjesztés napirendre vételét. A "rebellisek" azt a lehetőséget is elveszítették, hogy később a párt színeiben választáson induljanak.
A felfogásukat saját személyes karrierjük fölé helyező honatyák álláspontját Kenneth Clarke a következőképpen fogalmazta meg: “Nem fogom megváltoztatni egész életemet meghatározó elveimet egyetlen voks kedvéért”.
A 21 kizárt tory és a keddi vita kellős közepén a liberális demokratákhoz átült Phillip Lee kiesésével Boris Johnson kormánya 43 fős kisebbségbe került a parlamentben.
A Johnson által szégyenpadra küldött képviselők közül Alistair Burt, aki korábban a külügy- és a nemzetközi fejlesztési minisztériumban is vezető tisztséget töltött be, az Institute for Government elnevezésű agytröszt szerdai tájékoztatóján azt mondta: nem bánta meg “öngyilkos” akcióját, hiszen sikerült biztosítani, hogy az alsóház megvitassa a megállapodás nélküli kilépés tilalmát, illetve az EU-tagság január 31-ig történő meghosszabbítási kérelmét. Burt szerint a brit kormánynak “meg kell változtatni az EU-val szembeni attitűdjét”, meg kell értenie a másik fél tárgyalási stílusát, "az eddig mutatott arroganciával” nem lehet eredményre jutni. Burt “zagyvaságnak” nevezte Boris Johnson azon állítását, hogy az alku nélküli kilépés kizárásával “sérül” a Brüsszellel szemben alkalmazott brit taktika.
A rendezvényen Sebastian Payne, a Financial Times újságírója azt mondta: a Theresa May által megkötött brüsszeli megállapodással semmi baj nem volt, sőt, abban Brüsszel komoly engedményeket tett London felé. A volt kormányfő eszerint két okból nem tudta keresztülvinni az alkut a parlamenten. Egyfelől a kormányát életben tartó északír Demokratikus Unionista Párt nem nyugodott bele a vámunióval kapcsolatos biztosítékba. A másik ok a kormányfő teljes alkalmatlansága lehetett a megegyezés társadalmi elfogadtatására.
Munkáspárti képviselők 17 fős csoportja most - Stephen Kinnock walesi honatya vezetésével - újra át kívánja tekinteni a konzervatívok és a Labour közötti tavaszi tárgyalásokon elért kompromisszumot, amelyet vélekedések szerint jó eséllyel be lehetne nyújtani, mint a munkahelyeket és az emberek megélhetését védő Brexit-megállapodást.
Boris Johnson szerda déli miniszterelnöki interpellációja során rendkívül ellenséges volt a hangulat az alsóházban. A kormányfő, aki nyilvánvalóan biztosra vette a megegyezés nélküli kilépés kizárásáról szóló előterjesztés későbbi elfogadását, kesztyűt dobott az ellenzék vezére elé, felszólítva őt arra, hogy ne utasítsa el az előrehozott választások gondolatát. Szerinte ezt két nappal az október 17-i EU-csúcsértekezlet előtt lehetne lebonyolítani. A kormányfő “abszolút biztosnak” mondta, hogy addigra új ajánlatot kap Brüsszeltől, és az már nem fogja tartalmazni a vitatott ír határrendezési tervet. Sem a Munkáspárt, sem a Liberális Demokrata Párt nem támogatja az előrehozott választások javaslatát. Annak megszavazásához kétharmados többségre van szükség.
