Biztos vagyok benne, hogy Trócsányi László kiválóan ellátta volna az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának alelnöki feladatait. A többszörös volt nagykövet, egykori alkotmánybíró, a Velencei Bizottság korábbi tagja, az Orbán-kormány igazságügyi minisztere ugyanis jogászként épp ezzel, „alkotmányüggyel” foglalkozik. A Trócsányiról szóló Wikipédia szócikk szerint „kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése”. Nem kérdés tehát, szakmai múltja alkalmassá teszi erre a bizottsági posztra. Ám ő és pártja mégis úgy döntött, nem indul a tisztségért.
A Fidesz indoklása szerint Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan Trócsányit jelölte az Európai Bizottság magyar tagjának, ezért „biztosjelölti teendőinek maradéktalan ellátása” érdekében nem tudja vállalni a feladatot. Ráadásul ha biztosnak választják, teszem már én hozzá, le kell mondania EP-mandátumáról is, így a Fidesz új képviselőt küldhet a listájáról Brüsszelbe a helyére, s az alkotmányügyi bizottságba is kerül majd olyan fideszes tag, akiből esetleg alelnök lehet.
Valami ilyesmi állhat a Fidesz forgatókönyvében, ám könnyen lehet, ismét eltaktikázták magukat. Nem csak Trócsányi szakbizottsági alelnöki posztja került ugyanis veszélybe: az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság, a LIBE Hidvéghi Balázs, a kulturális bizottság pedig Bocskor Andrea alelnöki tisztségéről halasztotta el a szavazást. Hiába számítanak az Európai Néppárt (EPP) jelöltjeinek, a nagy pártok EP-beli konszenzusa ellenére sincs rá garancia, hogy elegendő voksot kapnak. Márpedig, mint brüsszeli tudósító kollégám írta, az EPP-nek eddig nem kellett szembenéznie a leginkább a szélsőjobb frakcióban ülő képviselőknek kijáró megszégyenítéssel: hiába pályáznak EP-beli tisztségekre, a demokratikus frakciók ezt rendre megakadályozzák.
Legalább a Sargenti-jelentés elfogadása, de a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztése óta biztosan kijelenthető, a demokratikus frakciók többsége nem kér a magyar kormánypárt jelöltjeiből. Hogy a Néppártban mit tartanak a Fideszről és képviselőiről, nehéz megmondani, bizonyosan közülük is ellenzik néhányan, hogy EP-tisztségekhez jussanak, mások szerint viszont a nagy létszámú Fidesz-delegációnak „járnak” ezek a tisztségek. Garantálni azonban ők sem tudják ezt, hiszen a szakbizottságok vezető tisztségeire jelölt öt fideszes EP-képviselő közül eddig csak ketten értek célba: Deutsch Tamás és Gál Kinga.
S bár Trócsányinak az alkotmányügyi bizottságban már nem kell bizonyítania, uniós biztosi meghallgatása hozhat meglepetéseket. Mint öt éve Navracsics Tiboré, akiről csak ekkor derült ki, hogy sem a minisztersége alatt megalkotott médiatörvény, sem az igazságügyi reform nem tükrözte az álláspontját. Lehet, hogy Trócsányi mindig is ellenezte a kormány házi bíróságaként aposztrofált önálló közigazgatási bíráskodás bevezetését?