San Francisco terrorszervezetnek nyilvánította az ország egyik legbefolyásosabb szervezetét, amely a fegyvertartás szabadságáért lobbizik

Publikálás dátuma
2019.09.05. 06:18

Fotó: SETH HERALD / AFP
Az Országos Fegyverszövetség az USA egyik legbefolyásosabb szervezete.
San Francisco városa szerdán belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete. A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t. A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az "Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja", és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért "népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat".  "Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető" - fogalmaz a határozat. A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek. A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt. Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.
Szerző
Témák
fegyver USA

A katasztrófavédelmi alaphoz is hozzányúlt az EU a Brexit miatt

Publikálás dátuma
2019.09.04. 21:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Euró százmilliókat tettek félre arra az esetre, ha a rendezetlen kiválás komolyabb gazdasági károkat okozna.
Mintegy 780 millió eurót tett elérhetővé a bennmaradó tagállamok számára az Európai Bizottság az Egyesült Királyság esetleges rendezetlen kilépése okozta gazdasági károk enyhítésére - idézi az MTI a brüsszeli testület szerdai bejelentését. Az EB tájékoztatása szerint ezen összeget a főként természeti katasztrófák kezelésére szolgáló szolidaritási alapból, illetve a globalizációs alkalmazkodási alapból különítik el. Ezen felül szükség esetén további alapokat is felszabadíthatnak a jövőben ezen célból, például a mezőgazdasági szektor támogatására. 

Természeti helyett gazdasági katasztrófa fenyeget

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő rámutatott, azért volt lehetséges az átcsoportosítás, mert idén viszonylag kevés természeti katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, kiemelte azonban, hogy ez egyszeri alkalom például az érintett vállalatok túlélésének megsegítése, a munkahelyek megőrzése érdekében. A huszonhetek az április végi határidőig pályázhatnak, ekkor fognak dönteni a kérelmekről eseti alapon. Szakértők szerint a rendezetlen brit kiválást az Egyesült Királyságon kívül leginkább Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország szenvedné meg gazdaságilag, de különböző mértékben az összes tagállamra nézve lennének negatív következmények.  

Kemény Brexittől tartanak

Az Európai Bizottság szerdán ismét figyelmeztetett, hogy megnőtt az úgynevezett kemény Brexit valószínűsége az október 31-éig hátralévő idő rövidsége és a brit belpolitikai helyzet miatt - igaz, a brit alsóház épp szerda este fogadta el azt a törvénytervezetet, ami megtiltaná a Boris Johnson vezette konzervatív tory kormánynak a rendezetlen kilépést. Az EB  szóvivője szerint nem érkezett még mindig semmifajta alternatív javaslat a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására, amelyre az ír-szigeti béke fenntartása és az egységes piac integritásának megőrzése érdekében van szükség. Ezután újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a londoni fejlemények ellenére továbbra is Boris Johnson brit kormányfő az Európai Bizottság elnökének elsőszámú tárgyalópartnere. „Elképzelhetőek újabb politikai csavarok, a mi álláspontunk azonban szilárd" - fogalmazott.  A felek delegációi "technikai tárgyalásokat" folytattak szerdán Brüsszelben, sajtóhírek szerint eredménytelenül.
Szerző

Megszavazták a rendezetlen Brexit tilalmát célzó tervezetet - Johnson előrehozott választások kiírását kezdeményezte

Publikálás dátuma
2019.09.04. 19:21

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Elfogadta a londoni alsóház 327-299 arányban harmadik olvasatban, vagyis végleges formájában azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból.
A munkáspárti indítvány holnap kerül a parlament felső kamarája, a Lordok Háza elé kerül, ahol annak tagjai is fűzhetnek módosításokat a tervezethez; ebben az esetben az indítvány visszakerül az alsóházba, amelynek képviselői ismét szavaznak, ezúttal a felsőház által beillesztett módosítások sorsáról. A végszavazás után - ha a parlament elfogadja a végleges változatot - II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új törvényt.  Boris Johnson brit miniszterelnök előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére.   A kormányfő szerint ugyanis a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról. Johnson kijelentette: személyes meggyőződése és kormányának meggyőződése szerint is a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában. 

Belharc a toryknál

Boris Johnson kitaszította a frakcióból azt a 21 tory képviselőt - köztük Sir Winston Churchill unokáját -, akik előzőleg lehetővé tették a kormányfő számára elfogadhatatlan előterjesztés napirendre vételét. A "rebellisek" azt a lehetőséget is elveszítették, hogy később a párt színeiben választáson induljanak. A felfogásukat saját személyes karrierjük fölé helyező honatyák álláspontját Kenneth Clarke a következőképpen fogalmazta meg: “Nem fogom megváltoztatni egész életemet meghatározó elveimet egyetlen voks kedvéért”. A 21 kizárt tory és a keddi vita kellős közepén a liberális demokratákhoz átült Phillip Lee kiesésével Boris Johnson kormánya 43 fős kisebbségbe került a parlamentben. A Johnson által szégyenpadra küldött képviselők közül Alistair Burt, aki korábban a külügy- és a nemzetközi fejlesztési minisztériumban is vezető tisztséget töltött be, az Institute for Government elnevezésű agytröszt szerdai tájékoztatóján azt mondta: nem bánta meg “öngyilkos” akcióját, hiszen sikerült biztosítani, hogy az alsóház megvitassa a megállapodás nélküli kilépés tilalmát, illetve az EU-tagság január 31-ig történő meghosszabbítási kérelmét. Burt szerint a brit kormánynak “meg kell változtatni az EU-val szembeni attitűdjét”, meg kell értenie a másik fél tárgyalási stílusát, "az eddig mutatott arroganciával” nem lehet eredményre jutni. Burt “zagyvaságnak” nevezte Boris Johnson azon állítását, hogy az alku nélküli kilépés kizárásával “sérül” a Brüsszellel szemben alkalmazott brit taktika.  A rendezvényen Sebastian Payne, a Financial Times újságírója  azt mondta: a Theresa May által megkötött brüsszeli megállapodással semmi baj nem volt, sőt, abban Brüsszel komoly engedményeket tett London felé. A volt kormányfő eszerint két okból nem tudta keresztülvinni az alkut a parlamenten. Egyfelől a  kormányát életben tartó északír Demokratikus Unionista Párt nem nyugodott bele a vámunióval kapcsolatos biztosítékba. A másik ok a kormányfő teljes alkalmatlansága lehetett a megegyezés társadalmi elfogadtatására.  Munkáspárti képviselők 17 fős csoportja most - Stephen Kinnock walesi honatya vezetésével - újra át kívánja tekinteni a konzervatívok és a Labour közötti tavaszi tárgyalásokon elért kompromisszumot, amelyet vélekedések szerint jó eséllyel be lehetne nyújtani, mint a munkahelyeket és az emberek megélhetését védő Brexit-megállapodást.    Boris Johnson szerda déli miniszterelnöki interpellációja során rendkívül ellenséges volt a hangulat az alsóházban. A kormányfő, aki nyilvánvalóan biztosra vette a megegyezés nélküli kilépés kizárásáról szóló előterjesztés későbbi elfogadását, kesztyűt dobott az ellenzék vezére elé, felszólítva őt arra, hogy ne utasítsa el az előrehozott választások gondolatát. Szerinte ezt két nappal az október 17-i EU-csúcsértekezlet előtt lehetne lebonyolítani. A kormányfő “abszolút biztosnak” mondta, hogy addigra új ajánlatot kap Brüsszeltől, és az már nem fogja tartalmazni a vitatott ír határrendezési tervet. Sem a Munkáspárt, sem a Liberális Demokrata Párt nem támogatja az előrehozott választások javaslatát. Annak megszavazásához kétharmados többségre van szükség.   
Témák
Brexit
Frissítve: 2019.09.04. 22:23