Tízből nyolc 75 évnél fiatalabb magyar úgy hal meg, hogy meg lehetett volna menteni

A preventív rendszer és egészségügyi ellátás bizonyítványa csak két uniós országban rosszabb.

Mintegy 1,7 millió 75 évesnél fiatalabb EU-s állampolgár vesztette életét 2016-ban, abban az évben, melyről az Eurostat legfrissebb ilyen irányú statisztikája szól. Az adatokat elemző uniós statisztikai hivatal azt írja, az előbbiek közül 1,2 millió haláleset tekinthető idő előttinek, és ebből

A halál oka legtöbbször - 68 százalékban - szívroham, sztrók, illetve rákos megbetegedés. 7 százalékot tesznek ki például az alkoholfogyasztáshoz fűződő esetek, de ide tartoznak még a balesetek (4 százalék) és az öngyilkosságok (szintén 4 százalék) is. A számok minden esetre komoly eltérést mutatnak a különböző tagállamokat nézve.

Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, mégis halállal végződő eseteké 24,7. A megelőzhető halálesetek tekintetében Bulgária áll a legjobban, ahol arányuk mindössze 35,4 százalék, Ciprus a második 39,2 százalékkal, a harmadik pedig Málta 39,9 százalékkal. A lista végén Szlovénia áll 53,5 százalékkal, aztán

A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a legkisebb Franciaországban (19,3 százalék), Belgiumban (20,5 százalék) és Dániában (21 százalék). Az arány a legmagasabb Romániában (31,9), majd Szlovákia (30,8) és Litvánia (30,1) következik. Magyarországon ez az arány 27,8 százalék - ezzel a vizsgált össze ország közül Szerbia (27,9) és Ciprus (27,4) között vagyunk. Ugyan e tekintetben nem kiugró a hazai helyzet, összességében nincs ok a büszkeségre: a statisztika szerint

Ez 46 387 ember idő előtti halálát jelentette a vizsgált évben. A miénk ezzel a harmadik legrosszabb bizonyítvány az EU-ban, a preventív rendszer és egészségügyi ellátás csak Romániában és Litvániában szerepelt rosszabbul, bár a különbség csak tizedszázalékos.