Tízből nyolc 75 évnél fiatalabb magyar úgy hal meg, hogy meg lehetett volna menteni

Publikálás dátuma
2019.09.05. 12:22
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A preventív rendszer és egészségügyi ellátás bizonyítványa csak két uniós országban rosszabb.
Mintegy 1,7 millió 75 évesnél fiatalabb EU-s állampolgár vesztette életét 2016-ban, abban az évben, melyről az Eurostat legfrissebb ilyen irányú statisztikája szól. Az adatokat elemző uniós statisztikai hivatal azt írja, az előbbiek közül 1,2 millió haláleset tekinthető idő előttinek, és ebből 
  • 741 ezer haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtásával és egyéb megelőző beavatkozásokkal;
  • 422 ezer esetben pedig annak ellenére haltak meg emberek, hogy egészségügyi problémájuk kezelhető lett volna.
A halál oka legtöbbször - 68 százalékban - szívroham, sztrók, illetve rákos megbetegedés. 7 százalékot tesznek ki például az alkoholfogyasztáshoz fűződő esetek, de ide tartoznak még a balesetek (4 százalék) és az öngyilkosságok (szintén 4 százalék) is. A számok minden esetre komoly eltérést mutatnak a különböző tagállamokat nézve.
Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, mégis halállal végződő eseteké 24,7. A megelőzhető halálesetek tekintetében Bulgária áll a legjobban, ahol arányuk mindössze 35,4 százalék, Ciprus a második 39,2 százalékkal, a harmadik pedig Málta 39,9 százalékkal. A lista végén Szlovénia áll 53,5 százalékkal, aztán
a második helyre Magyarország került: megelőzéssel a 75 évesnél fiatalabb emberek halálának 51,7 százaléka, azaz több mint fele elkerülhető lett volna.

A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a legkisebb Franciaországban (19,3 százalék), Belgiumban (20,5 százalék) és Dániában (21 százalék). Az arány a legmagasabb Romániában (31,9), majd Szlovákia (30,8) és Litvánia (30,1) következik. Magyarországon ez az arány 27,8 százalék - ezzel a vizsgált össze ország közül Szerbia (27,9) és Ciprus (27,4) között vagyunk. Ugyan e tekintetben nem kiugró a hazai helyzet, összességében nincs ok a büszkeségre: a statisztika szerint
Magyarországon 10-ből 8 haláleset valamilyen módon megelőzhető lenne.

Ez 46 387 ember idő előtti halálát jelentette a vizsgált évben. A miénk ezzel a harmadik legrosszabb bizonyítvány az EU-ban, a preventív rendszer és egészségügyi ellátás csak Romániában és Litvániában szerepelt rosszabbul, bár a különbség csak tizedszázalékos.
Szerző

Tízmillióért rendel négy darab csillárt az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2019.09.05. 09:50
Látogatók Nagy Imre egykori dolgozószobájában
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Először 2013-ban rendelt 31 millióért az OH a Decoluxtól, aztán idén már háromszor is, összesen 26 millió forint közpénzért.
Új csillárokat vesz az Országgyűlés az Országház "A" osztályának átalakításához - írja a Parlament honlapján közzétett szerződés nyomán az mfor.hu. Az augusztus 12-én megkötött szerződés 4 darab 12 égős csillár beszerzésére vonatkozik, melyért az Országgyűlés Hivatala összesen 9,5 millió forint közpénzt fizet ki.
Az átlagolva 2,3 milliós egységárú műtárgyakat egyébként a Decolux Kft.-től szerzik be, a cégnek október 31-ig kell leszállítania azokat. A cég idén rendszeres beszállítóvá vált, hiszen ez már a harmadik velük kötött szerződés idén: 
  • legutóbb júliusban szerződtek 7,9 millió forintra, ezért cserébe az Országházban használt réz elemeket kellett minta után újragyártaniuk;
  • előtte júniusban 8,5 millió forintra szerződtek a Hivatallal, ekkor szintén az Országház "A" osztály átalakításához használatos csillárokkal volt dolguk, azokat kellett felújítaniuk.
De korábban, még 2013 végén is kötöttek üzletet az Országgyűlés Hivatalával: a Decolux 31,5 millió forintért szállított rézcsillárokat és falikarokat az Országházba. Ehhez képest a mostani majdnem 10 milliós ár nem is rossz.
A cégnek a beszámolói alapján egyébként 2015-ben lódult meg a szekere, hiszen a korábbi 29 milliós árbevétel után 58,5 millió folyt be a kasszába, ezt a szintet nagyjából sikerül tartaniuk. Tavaly 89 millió forintra tettek szerint - az előző évi 70 után -, melyből a végén 18,1 milliós adózott nyereséget tudtak kimutatni.
Szerző

Paks 2 egy 100 milliárdos tenderében mondott nemet a kormány az oroszoknak

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:41

Fotó: Bodajki Ákos / MVM
A biztonságos működés felügyeletét feltétlenül egy nyugati cégre akarták rábízni.
Az új paksi blokkok egyik fontos rendszerére írtak ki tendert nyár elején: az úgynevezett irányítástechnikáról van szó, amely az atomerőmű biztonságos működését felügyeli. Csak a rendszer főbb elemeinek szállítása több mint 100 milliárd forintba kerül. A tender érdekessége, hogy mint a Direkt36 írja, a kormány nyilvánosan is jelezte, azt szeretné, ha ezt az értékes megbízást nyugati cég kapná meg,
ez azonban a projekt kezdete óta éles konfliktust okozott a megrendelő magyar fél és a bővítést végző oroszok között.

Utóbbiak ugyanis maguknak szerették volna ezt a munkát. A magyar kormány viszont azért akart nyugati beszállítót, mert velük a jelenleg működő paksi atomerőmű felújítása során is jól tudtak együttműködni. Ráadásul a kormány szerint az idegen informatikai behatolások elleni védelmet is jobban tudná garantálni egy nyugati beszállító.
A magyar kormány álláspontja látszik felülkerekedni. Az építkezést, valamint az ezzel összefüggő közbeszerzéseket is lebonyolító orosz Roszatom honlapján elérhető dokumentumok szerint a tenderre tisztán orosz pályázó nem jelentkezett. Jelenleg két pályázó, egy francia-német csoport és egy dél-koreai konzorcium van versenyben.
A mostani tender csak a fő irányítástechnikával foglalkozik, ezen kívül a rendszer további részeit is be kell szerezni. Ebben a folyamatban pedig már részt vehetnek az oroszok is. A nyáron például már kiírták a rendszer diagnosztikájáról szóló, 6,3 milliárd forint értékű pályázatot, amelyre a Rolls-Royce és Skoda JS konzorciumán kívül még két moszkvai székhelyű cég jelentkezett. 
Szerző