Hiába a béketárgyalások, a tálibok megint robbantottak - egy román katona is meghalt

Publikálás dátuma
2019.09.05. 13:45

Fotó: Sayed Khodaberdi Sadat / AFP/Anadolu Agency
Hétfőn jelentették be az amerikaiak, hogy megegyeztek a szélsőségesekkel. Azok kedden 21 embert öltek meg, kedden újabb tízet a külföldiek lakta negyednél.
Egy román katona is életét vesztette a csütörtöki kabuli merényletben, amely a héten már a második terrortámadás volt az afgán fővárosban. A nagy erejű robbanást egy kisbuszba rejtett pokolgép okozta az afgán főváros Sas-Darak negyedében, ahol külföldi nagykövetségek és más kormányzati épületek is találhatók.
Legalább tízen vesztették életüket, és mintegy 40 ember megsebesült. A merénylet elkövetését a tálibok vállalták magukra.

A tálibokkal jelenleg is kiterjedt béketárgyalásokat folytat az Egyesült Államok. Az amerikai fél éppen hétfőn jelentette be, hogy sikerült alkut kötniük a szélsőségesekkel: 5000 katonát vonnak ki az országból, valamint bezárnak öt katonai bázist. Cserébe a tálibok azt vállalnák, hogy nem engedik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ellen szervezkedjenek Afganisztánban. (Románia például az Egyesült Államok szövetségese, NATO-tag.) Az alku még nem lépett életbe, ahhoz Donald Trump amerikai elnök jóváhagyása is kell. Pillanatnyilag 14 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban a Reuters összesítése szerint.
Hétfőn jelentették be, hogy óriási előrelépés történt a béketárgyalásokon - kedd hajnalban pedig már robbantottak is a tálibok, Kabul külföldiek lakta negyedénél.

A korábbi merényletet keddre virradóra hajtották végre. Aznapi adatok szerint 21-en vesztették életüket és 119-en sebesültek meg a támadásban. A halálos áldozatok között van az öt elkövető is, velük a biztonsági erők végeztek.
Már a keddi robbantásnak is volt román áldozata: az afganisztáni román diplomáciai képviselet biztonsági szolgálatának egy tagja halt meg aznap, egy alkalmazott pedig megsebesült.

A csütörtöki merényletben egy román katona vesztette életét - közölte Gabriel Les román védelmi miniszter. Klaus Iohannis államelnök és Viorica Dancila kormányfő részvétét fejezte ki az elhunyt családjának. Románia 2002 óta vesz részt az afganisztáni békefenntartó műveletekben, jelenleg 762 román katona szolgál a nemzetközi békefenntartó misszióban. 2002 óta harminc román katona vesztette életét Afganisztánban.

Már majdnem teljessé vált Salvini kudarca

Publikálás dátuma
2019.09.05. 12:44

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Olaszországban letette hivatali esküjét csütörtökön az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) közös kormánya Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével.
Az 55 éves, párton kívüli Conte második kormányának munkájában 21 miniszter - köztük hét nő - vesz részt. Az új kabinetben a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali párt is képviselteti magát. A tömörülés politikusa, Roberto Speranza az egészségügyi miniszteri tisztséget tölti be. A belügyi tárcát a független Luciana Lamorgese vezeti. Lamorgese Matteo Salvinit, a belvándorlásellenes Liga vezetőjét váltja a minisztérium élén. A külügyminiszter Luigi Di Maio, az M5S vezetője lesz. Conte szerdán mutatta be leendő minisztereinek listáját Sergio Mattarella köztársasági elnöknek. Conte 2018 júniusa óta vezette előző kormányát, amely az M5S és a jobboldali Liga koalícióján alapult. A két párt szövetsége azt követően bomlott fel, hogy a Ligát vezető Salvini az előrehozott választások és a kormányfői tisztség elnyerésének reményében felmondta a kormányzati együttműködést. Salvini döntését hetekig tartó belpolitikai válság követte, Salvini számítása mégsem vált be. Az előrehozott választás helyett létrejött az új koalíció, így a korábban miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter Salvini ellenzékbe került.
. A sikeres kormányalakítás legutolsó lépése, hogy a római parlament alsó- és felsőháza bizalmat szavazzon az új kabinetnek. Ez azonban nincs veszélyben, mert az M5S és a PD a törvényhozás mindkét kamarájában többséggel rendelkezik. A szavazást hétfőn és kedden tartják. A második Conte-kormány egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi kormányfőt, a PD politikusát jelölte az európai biztosi tisztségre. Gentiloni személyében egy kifejezetten Európa-párti politikus kerülhet Brüsszelbe.

Dilemmában a német Zöldek

Publikálás dátuma
2019.09.05. 09:30

Fotó: Sebastian Kahnert / AFP/DPA
A környezetvédők nélkül várhatóan sem Brandenburgban, sem Szászországban nem lehet kormányt alakítani. Jó ötlet-e belépni a kabinetbe?
Bármilyen paradox módon hangzik is, bár a Zöldek mind Brandenburgban, mind Szászországban javítani tudtak 2014-es eredményükön, a politikai erő mégsem tartozik a vasárnapi tartományi választások igazi nyertesei közé. A környezetvédőknél ugyanis ennél mindenki jobb eredményre számított. Szászországban 8,6 százalékot szerzett a párt, ez egy tized százalék híján három százalékos erősödés ugyan a legutóbbi, 2014-es voksoláshoz képest, ennél azonban sokkal jobb eredményre számítottak. Jellemző, hogy a voksolás előtt egyetlen iroda sem mérte őket 11 százalék alatt, egy kisebb iroda pedig 13 százalékot jósolt neki. Ehhez képest csalódás az eredmény. Brandenburgban szintén felemás helyzet alakult ki, s csak visszafogottan ünnepelhettek a Zöldek. A párt 10,8 százalékot szerzett, ami bizonyos szempontból nagy siker, hiszen első ízben tett szert kétszámjegyű eredményre egy keletnémet tartományban. Ez pedig 4,6 százalékos javulásnak felel meg 2014-hez képest, mégis maradhatott némi üröm az örömben. Itt ugyanis még a párt esélyeit illetően a legpesszimistább iroda, az Infratest dimap is 12 százalékon mérte a Zöldeket, de például a Forschungsgruppe Wahlen 15, a Civey pedig 14,8 százalékot jósolt nekik. Sőt, korábban akadt olyan felmérés is, amely még 17 százalékon látta a Zöldeket, méghozzá a szociáldemokraták előtt. Augusztus elején ezért Ursula Nonnemacher, a Zöldek listavezetője kijelentette, kész lenne arra is, hogy a tartományi miniszterelnöki bársonyszékbe üljön. A két tartományban elért vasárnapi eredmény azért is csalódás, mert a párt hónapok óta a második legnépszerűbb politikai erő Németországban. Sőt, ha alaposabban górcső alá vesszük a német közvélemény-kutatási adatokat, megállapíthatjuk, hogy a május vége és július eleje között közzétett 24 felmérésből nyolcszor a Zöldek álltak az élen, 11-szer a CDU, öt pedig fej-fej mellett látta a két pártot. Augusztus eleje óta kissé nőtt a CDU előnye, de még augusztus 21-én is akadt olyan felmérés (az Infratest dimap végezte), amely szerint döntetlen az állás a két párt között. (Az Emnidnél ezzel szemben a hónap végén hét százalék volt a kereszténydemokraták előnye.) A keletnémet eredmény viszont azt mutatja, hogy a volt NDK területén még mindig nem sikerült az áttörés a környezetvédők számára. Annalena Baerbock társelnök kijelentette: még soha ennyien nem szavaztak a pártra Kelet-Németországban, de megjegyezte azt is, hogy a párt nem tudta kellőképpen szavazatokra váltani azt a pozitív hangulatot, ami körülveszi. Kétségtelen, hogy a finisben a társadalmat megosztó választási kampány sem kedvezett a környezetvédőknek, akik a tömegközlekedés javításáért, a jobb orvosi ellátásért és a gyermekgondozáshoz nyújtott tartományi segítség erősítéséért szálltak síkra. Szászországban a politikai hadjárat egyre inkább a CDU és a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt között zajlott, Brandenburgban pedig a szociáldemokraták és az AfD között. A másik társelnök, Robert Habeck alighanem jól mérte fel a helyzetet azzal a kijelentésével, amely szerint az SPD-nek a vártnál nagyobb brandeburgi győzelme arra vezethető vissza, hogy sokan, akik előzőleg a Zöldeket jelölték meg kedvenc pártjuknak, az utolsó pillanatban az SPD neve mellé tették az ikszet. El akarták ugyanis kerülni a legrosszabbat, az AfD hatalomra kerülését. Habeck szerint tehát a taktikai szavazás miatt kaptak kevesebb voksot. A választás megerősítette, hogy a Zöldek a városok pártja, még az egykori NDK területén is. Egyéni választókörzetben ugyanis mandátumot szerzett Drezdában, Lipcsében kettőt is, korábban sosem volt példa hasonlóra. A városokban több fiatal és egyetemi végzettségű személy él, ők jelentik a környezetvédők bázisát. Egy szászországi felmérés megerősíti a már ismert tényt: a Zöldek a fiatalabbak pártjának tekinthető. A 18 és 29 év közöttieknél a második helyen végzett 19 százalékkal (első lett az AfD 22-vel), a 30 és 44 év közöttieknél harmadik lett 11-gyel, itt már a CDU is jelentősen megelőzi, a 60 felettieknek viszont mindössze 3 százaléka voksolt rá. Brandenburgban a legfiatalabb (16-29) korcsoportnál ráadásul a környezetvédők meg is előzték az AfD-t, de például a 60 felettieknél e tartományban is csak öt százalékos szavazati arányt értek el. Az idősebbek mellett a Zöldek gyenge pontja a vidék. Számos szászországi választókörzetben, illetve Brandenburg déli részén kevesebb, mint öt százalék voksolt a pártra. Igaz, a Zöldeknél úgy látják, itt is érzékelhető a pozitív változás, több körzetben ugyanis megkétszerezték szavazati arányukat, s helyi irodák alapításával erősítették meg jelenlétüket. Pozitívum, hogy várhatóan mindkét keletnémet tartományban  a Zöldek „királycsináló” szerepbe kerültek, nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Ilyenkor azonban mindig felmerül a kérdés: jót tesz-e egy feltörekvő pártnak a kormányzati szerepvállalás? Illetve, ami ennél is fontosabb, segíthet-e ez abban, hogy a kedvező közvélemény-kutatási eredmények az egyes választási eredményekben is visszatükröződjenek? A Zöldeknél joggal tarthatnak attól, hogy a szociáldemokraták sorsára jutnak, s a párt népszerűsége hamarosan olvadozni kezd, ha ez nem köszön vissza a választási eredményekben. Hasonló folyamatok történtek az SPD-nél 2017 márciusa után. Martin Schulzot pártelnökké választották, az SPD több felmérés szerint megelőzte a CDU-t, ám a tartományi választásokon alig érződött valami a „Schulz-hatásból”, így az SPD megindult lefelé a lejtőn. A Zöldeknél is egyre jobban érzékelhetik azt, nem elég jól állni a közvélemény-kutatásokban, a választók az utolsó pillanatban is meggondolhatják magukat.