Alig segít a szegényeken a bérlakásprogram

Publikálás dátuma
2019.09.07. 12:24

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fővárosi kerületek ma már a bérlakásaik kevesebb mint felét adják ki szociális alapon, azaz a valóban nélkülözőknek. Ráadásul egyre többször milliós munkákat várnak el tőlük a szigeteléstől a burkolatcseréig.
Már alig van ingatlanvagyonuk a kerületeknek, a legtöbb önkormányzat mégis további eladásokban gondolkodik. Ráadásul az óriási várólisták ellenére egyre ritkábban adják bérbe szociális alapon az ingatlant, többnyire úgynevezett költségelvű pályázatokat hirdetnek meg magasabb bérleti díj és sokszor felújítási kötelezettség megkötése mellett. (Igaz, ezt a kritériumot ma már a szociális bérleményekre is alkalmazzák). A szándék érthető, hiszen a régi, lelakott lakások rendbetétele sokba kerülne minden kerületnek, de így épp a legszegényebb rétegek fedélhez jutási lehetőségei szűkülnek még tovább. A fővárosban ma már az önkormányzati lakások alig felét adják ki szociális alapon. A KSH adatai szerint idén január 1-jén a budapesti lakásállomány 4,5 százaléka volt önkormányzati tulajdonban, de a kerületek többségének nincs a szociálisan rászorulók érdekeit előtérbe helyező lakáspolitikája – jelentette ki egy minapi konferencián Karácsony Gergely. Az ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint a legtöbb városrészben ma próbálnak megszabadulni a szegényektől, a jobb minőségű lakásokat pedig kegyként osztják szét a vezetők. Ezzel szemben arra lenne szükség, hogy támogatásokkal, önkormányzati bérlakások építésével segítsék a lecsúszó családokat, mert ezek a beavatkozások még mindig kevesebbe kerülnének, mint a fedél nélkül maradt emberekről való gondoskodás – érvelt Zugló polgármestere. A Friedrich Ebert Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont a tanácskozásra „Lakhatási problémák és megoldások – az önkormányzatok lehetőségei” címen jelentetett meg egy összefoglaló tanulmányt a közelgő önkormányzati választás előtt. A szerző, Czirfusz Márton azt emeli ki, hogy több pénzre lenne szükség a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő lakhatási politikákhoz.
– Meg kell állítani a lakásállomány csökkenését, az üres lakásokat ki kell adni és újakat kell venni vagy építeni – fogalmazott a kutató, aki szerint a magánbérleti piacot szociális lakásügynökségek megalapításával lehet megfizethetővé tenni. Ebben a modellben a magántulajdonosok az önkormányzatnak adják bérbe a lakást több évre, a rászorulóknak pedig az önkormányzat adja ki azt testre szabott feltételekkel. Ez a máshol jól működő rendszer nálunk nehezen tör utat magának, az üzlet minden lehetséges szereplője bizalmatlan a többiekkel szemben.
Budapesten az önkormányzati lakásokra nagyobbrészt pályázatokat írnak ki a kerületek, de egy részüket fenntartják a rendkívüli élethelyzetbe került családoknak. Abban azonban teljes a káosz, hogy milyen gyakran jelennek meg a pályázatok és milyen feltételeket tartalmaznak. Néhány alapelv rögzítésétől eltekintve minden városrész azt csinál, amit akar. Az év elején a 24.hu kérte ki valamennyi kerülettől és a fővárostól az üresen álló bérlakások számát, a válaszok szerint majdnem 4 ezer közösségi tulajdonú ingatlanban nem lakik senki. A XIII. kerület az egyetlen, ahol a több mint hatezer közösségi tulajdonú lakás közt nincs kihasználatlan, és a most záruló ciklusban is átadtak 56 új önkormányzati lakást. A következő építtető a III. kerület lehet, ahol augusztusban fogadták el azt a tanulmánytervet, ami alapján 150-200 bérlakás épülhet. A Habitat for Humanity Magyarország 2018. évi lakhatási jelentése is azt mutatja, a legtöbb önkormányzat lakáskiutalási rendszere átláthatatlan, gyakran egyáltalán nem érvényesítenek szociális szempontokat, a leendő bérlőknek egyre többször kell vállalniuk a leromlott állapotú lakások felújításának több milliós kiadását, miközben az önkormányzati lakások fenntartási költségei gyakran a rossz minőség miatt magasak. Az egész rendszer alapja egy országos koncepció lenne, amiben kiemelt szerepet kapna a bérlakásépítés, ám erre a jogszabályra hosszú évek óta hiába várnak az önkormányzatok.

Bérleti formák

Az önkormányzati lakások bérleti díját mindenhol helyi rendelet szabályozza. A lakbér mértékét általában három változatban állapítják meg: – szociális helyzet alapján, vagy – költségelven (amikor a lakbér annyi, hogy az önkormányzat lakással kapcsolatos kiadásait fedezze), vagy – piaci alapon (amikor a lakbér annyi, hogy nyereséget is jelent az önkormányzat számára)       

Változatos koncepciók

Elvileg valamennyi kerületnek meg kellett volna alkotni a saját lakáskoncepcióját, és feltételezzük, hogy eleget is tettek ennek a követelménynek, ám mégsem mindenhol érhető el a dokumentum a városrészek internetes oldalain. Ahol ez lehetséges, pontos adatokat és terveket is közlünk, de van, ahol csak az aktuális pályázatok alapján tudtunk tájékozódni. – Az I. kerületben, a Várban tavasszal 9 lakásra lehetett pályázni, egyikre sem szociális alapon. – A II. kerület idén eddig 4 egyszobás és 1 kétszobás lakásra hirdetett szociális pályázatot, négyzetméterenként 310 forintos áron. – A III. kerület új bérlakások építését tervezi. Egy tavalyi közérdekű adatigénylésből lehet tudni, hogy még 2678 lakással rendelkezett a kerület, ebből azonban csak 631 szolgált szociális célokat. – A IV. és az V. kerületben jelenleg nincs pályázat, a Belváros tavaly 33 lakást értékesített. – A VI. kerület felújítási kötelezettséggel hirdetett meg tavasszal 12 szociális bérlakást. Ezek közül az egyiknél az elvárt munkák értéke a hivatalos becslés szerint 8,4 millió forint. Kérdés, hogy egy valóban rászoruló család honnan szedne össze ennyi pénzt. – A VII. kerület is csak költségelvű és felújítással egybekötött bérbeadásra hirdetett idén pályázatot, további 12 lakást árverésen kínáltak eladásra. Egy Király utcai, kétszobás lakásnál például több mint 38 millióról indult a licit. – A VIII. kerület nagyobb összeget, első körben 60 millió forintot különített el az „Otthon-felújítási támogatás” programjára, ennek keretében a pályázók például lecserélhetik a nyílászárókat, kifesthetnek, szigetelhetnek, vagy vízórát szereltethetnek. – A IX. kerület ugyanilyen pályázatot írt ki, csak sokkal alacsonyabb, mindössze 8 milliós kerettel. A városrészben a Gát utca térségében 134 félkomfortos lakásból alakítottak ki 106 komfortos szociális bérlakást. – A X. kerület szigorú feltételeket szab, ha valaki az önkormányzattól bérelne lakást. Egyrészt csak azok jelentkezhettek a most júliusban meghirdetett 5 lakásra, akik eddig is bérlők voltak, másrészt igazolniuk kellett, hogy van annyi pénzük, amiből fel tudják újítani a bérleményt. – A XI. kerületben sok száz kérelmező vár ingatlanra, de évente csak 30-40 bérleményt tudnak felajánlani. Itt is alkalmazzák a felújításra kötelező módszert, de legalább utána 15 éves lakhatást kínálnak a szociális bérleti díjaknál csak kicsivel többért. – A XII. kerület bérlakásaiban kevés a mozgás, az önkormányzat rendre nem lakáscélú ingatlanokra hirdet licitet, társasházi felújításokat támogat. – A XIII. kerület 2002 óta 11 helyszínen több mint 600 új bérlakást épített és ezekben a hetekben kezdődik el a következő 35 lakásos épület kivitelezése a Jász utcában. – A XIV. kerület a zuglói szociális modell bevezetésével megemelte a lakásfenntartási és adósságkezelési támogatást, amivel a kispénzű családokat menti meg lakásuk elvesztésétől. – A XV. kerületben a majdnem 35 ezer lakásból 2109 van az önkormányzat tulajdonában, viszont ezek közül csak 1820 számít lakottnak. A lakások 43,2 százalékát adták ki szociális alapon. – A XVI. kerület kijelölt egy területet, ahol bérlakásokat lehet építeni, de erre nincs komoly szándék, csak „nem zárják ki” a lehetőséget. Az önkormányzatnak a koncepció készítésekor 278 lakása volt, ebből 175 szociális bérlakás. – A XVII. kerület lakásrendeletéből nem olvashatók ki adatok, a pályázatok között nincs ingatlan eladásra vagy bérletre vonatkozó felhívás, elérhető viszont egy 10 milliós összértékű felújítási keret. – A XVIII. kerületben majdnem 1300 lakás van önkormányzati tulajdonban. Jelenleg nincs meghirdetett lakás, csak üzlethelyiség és raktár. – A XIX. kerület mindössze 60 lakással gazdálkodhat, miközben egy nemrég elhangzott beszámoló szerint 50-60 család billeg a hajléktalanság szélén. – A XX. kerületben 653 önkormányzati bérlakás van, ezek közül 81 komfort nélküli, 28 pedig szükséglakás, 62 ingatlan áll üresen. Annak ellenére tízszeres a várólista, hogy 2017 óta csak felújítási kötelezettség vállalásával juthat bárki szociális bérlakáshoz. – A XXI. kerületben 10 önkormányzati lakás piacú bérbeadásáról döntöttek a közelmúltban, átfogó koncepciót azonban nem találtunk, és az elérhető lakásrendelet is majdnem 20 éves. – A XXII. kerület 2015-ben elfogadott lakáskoncepciója alapján 500 lakást akarnak megtartani az akkor az önkormányzat tulajdonában lévő 692 lakásból, de az értékesítés lassan halad. 2018 áprilisában 622 lakásról készült beszámoló. – A XXIII. kerületnek van talán a legkisebb lakásvagyona a kerületek közt. 2014-ben mindössze 55 ingatlannal gazdálkodhattak, ráadásul ebből 9 lakásban nem is laktak.

Témák
bérlakás

Kigördül Rejtő rejtekéből

Publikálás dátuma
2019.09.07. 11:05

Fotó: Vincze Miklós
Húsz éve merült fel először, hogy Rejtő Jenőnek szobor dukálna Budapesten. Egészen pontosan először úgy, hogy az elvi felvetést tett is követte: nevezetesen az Index néhány rejtői újságírója létrehozta Magyarország első adománygyűjtő alapítványát, a Törzsasztal Alapítványt (azóta rég megszűnt). Abból a nemes célból tették, hogy szoborra gyűjtsenek, melyet a közterekről méltatlanul kifelejtett, tragikus sorsú nevettetőről készített volna, a 19 évvel ezelőtti tervek szerint, Didiktátor, azaz Csíkvári Péter. Rejtő egykori törzshelye, a Japán Kávéház (ma Írók boltja) előtt, az Andrássy úton állították volna fel, mely ötletet a főváros elvetette, mondván, a Világörökség-koncepcióba nem fér bele, hogy a Liszt Ferenc tér és az Andrássy út sarkán egy ember nagyságú, kandeláberhez támaszkodó Rejtő-alak álljon. Az újratervezés után a szobor provizórikus helyét a Rejtő Jenő és az Izabella utca által határolt, háromszögletű térre jelölték ki, ahová a 2004-es elképzelések szerint egy 2,5 méter magas műalkotás került volna – kőből 4-5 millióért, bronzból 7-8 millió forintért. Aztán valahogy elcsitultak a kedélyek és 2015-ig lényegében semmi nem történt az ügyben. Akkor merült fel a jóval olcsóbb és kevésbé látványos Gondolat-kő ötlete (kőtömb, idézettel), mellyel korábban már Szenes Hanna és Carl Lutz emléke előtt is adózott a főváros. A Pesti Magyar Színház előtti téren, az egykori Nemzeti Színház emlékére állított, amfiteátrum-szerű Folyamat című műegyüttes rendezői bal sarkában helyezték el, 2017-ben, közvetlenül egy köztéri szemetes mögött. Rajta a rejtői sírfelirattal: „Ki itt nyugtalankodik csendesen, / Író volt és elköltözött az élők sorába. / Halt harminchat évig, élt néhány napot, / S ha gondolkozott, csak álmodott / Néhány lapot. S mikor kinevették: / Azt hitte, hogy kacagott.” A színház bejárati homlokzatával szembe néző Folyamat-kompozíció értelmezési tartományán bővített a Gondolat-kő: a Nemzeti Színház halhatatlanná vált alakjait megszemélyesítő bitumen maszkok közé bekerült a közönség előtt Rákosi Szidi néni színésziskolájában debütáló Rejtő Jenő is, aki az anno Izabella tér 5., később Hevesi Sándor tér 5., ma Rejtő Jenő utca 6. szám alatt álló szülőházából gyakran ruccant át a szemközti teátrumba impulzusokat szerezni későbbi pályájához. Az apró szobrairól elhíresült Kodolko Mihály (Mihajlo Kodolko) mostanában sokat hivatkozott, legújabb köztéri alkotása, a Folyamat-amfiteátrum alapzatán végiggördülő tizennégy karátos autó már csak hab a Rejtői abszurd tortáján. Ez idáig a legrejtőibb szobor, amit az elmúlt 20 évben Rejtő Jenő emlékére állítottak. Talán a leginkább hozzá illőn, gerilla módon.
Szerző
Témák
Rejtő Jenő

Nemzeti összművészeti

Publikálás dátuma
2019.09.07. 11:00

Fotó: Uránia Filmszínház Facebook oldala
Nincs rajta mit szépíteni, az Uránia Nemzeti Filmszínház a világ egyik legkülönlegesebb mozija. Igazi ünnepi helyszín, mely sokak szerint a filmeknek túl szép – ám e sorok írója nem osztja ezt a nézetet. Hiszen, ez csaknem mindig a filmek épülete volt, hiszen az 1893-as (más források szerint 1895) megnyitása után csak néhány évig üzemelt orfeumként, majd vándorszínészek játszóhelyeként, 1899-ben már Uránia Tudományos Színház néven működött és az intézményt ekkor szerelték fel vetítőgépekkel. Szóval, az Uránia „mozi” pont idén ünnepli százhuszadik születésnapját. Különleges szerepét a budapesti mozipiacon 2002-ben kapta vissza, hiszen a szocializmusban csupán szimpla moziként üzemelt, majd a rendszerváltás után is sokáig egyszerű premiermozi volt a kilencvenes években. Persze, annak idején ez volt az egyik legmenőbb hely, ahol megnézhette az ember a Jurassic Parkot, hiszen a nézőtér oldalán lévő velencei tükrökben is futottak a dinoszauruszok. Persze, végül az Uránia arra a sorsra jutott, mint a rendszerváltás utáni csaknem összes nagy mozi: a multiplex építési láz következtében egyre kevesebb nézővel számolhattak és az üzemeltetők nem fektettek bele túl sok pénzt a fejlesztésbe. Valószínűleg az Uránia helyén sem lenne meg a mozi funkció, ha az állam végül nem újítja fel és menti meg 2002-ben, létrehozva a Nemzeti Filmszínházat. Ekkor a 425 fős díszterem mellett kialakítottak a pincében két kistermet, igazodva a kor igényeihez, jelesül, hogy egy teremmel nem üzemelhet mozi. Sajnos a két kis terem egy beázás miatt évek óta nem működik vetítőhelyként. Mindemelett zavarba ejtő volt az Uránia mellé biggyesztett jelzős szerkezet, lévén, hogy Nemzeti Filmszínházból kevés van a világon. Hivatalos definíció nem volt, hogy ez mit is jelent. Ha a filmszínház „jól bevált” műsor struktúráját nézzük, akkor leginkább összművészeti mozgóképes játszónak hívnám, hiszen a film még mindig fontos tényező, számos fesztiválnak ad helyszínt: a Titanicnak, a Lux Filmnapoknak, az Anilougue-nak, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A követkető fesztivál pedig a Klasszikus Budapesti Film Maraton lesz, melynek keretében az összes sztár itt „lép fel” szemptember 4 és 10 között: Magda Vásáryova, Pierre Richard, Udo Kier és Michael Nyman. Az Uránia sokak számára a speciális premierek helyszíne, ilyenekből is lesz bőven. Izgalmasnak ígérkezik például az Oscar-díjas Ron Howard Pavarotti című alkotása, melynek premierjét Rost Andrea operaénekesnő is erősíti. És bár ezzel nem akarunk senkit sem megbántani, de komoly színházi élményért is sokan pont az Urániába járnak, hiszen New York-i Metropolitan opera, a londoni National Theatre és a moszkvai Bolsoj balett produkcióit közvetítik. Azaz, a lehető legolcsóbb módon juthatunk világsztárokhoz.
Témák
Uránia