Alig segít a szegényeken a bérlakásprogram

A fővárosi kerületek ma már a bérlakásaik kevesebb mint felét adják ki szociális alapon, azaz a valóban nélkülözőknek. Ráadásul egyre többször milliós munkákat várnak el tőlük a szigeteléstől a burkolatcseréig.

Már alig van ingatlanvagyonuk a kerületeknek, a legtöbb önkormányzat mégis további eladásokban gondolkodik. Ráadásul az óriási várólisták ellenére egyre ritkábban adják bérbe szociális alapon az ingatlant, többnyire úgynevezett költségelvű pályázatokat hirdetnek meg magasabb bérleti díj és sokszor felújítási kötelezettség megkötése mellett. (Igaz, ezt a kritériumot ma már a szociális bérleményekre is alkalmazzák). A szándék érthető, hiszen a régi, lelakott lakások rendbetétele sokba kerülne minden kerületnek, de így épp a legszegényebb rétegek fedélhez jutási lehetőségei szűkülnek még tovább. A fővárosban ma már az önkormányzati lakások alig felét adják ki szociális alapon.

A KSH adatai szerint idén január 1-jén a budapesti lakásállomány 4,5 százaléka volt önkormányzati tulajdonban, de a kerületek többségének nincs a szociálisan rászorulók érdekeit előtérbe helyező lakáspolitikája – jelentette ki egy minapi konferencián Karácsony Gergely. Az ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint a legtöbb városrészben ma próbálnak megszabadulni a szegényektől, a jobb minőségű lakásokat pedig kegyként osztják szét a vezetők. Ezzel szemben arra lenne szükség, hogy támogatásokkal, önkormányzati bérlakások építésével segítsék a lecsúszó családokat, mert ezek a beavatkozások még mindig kevesebbe kerülnének, mint a fedél nélkül maradt emberekről való gondoskodás – érvelt Zugló polgármestere.

A Friedrich Ebert Alapítvány, a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont a tanácskozásra „Lakhatási problémák és megoldások – az önkormányzatok lehetőségei” címen jelentetett meg egy összefoglaló tanulmányt a közelgő önkormányzati választás előtt. A szerző, Czirfusz Márton azt emeli ki, hogy több pénzre lenne szükség a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő lakhatási politikákhoz.

– Meg kell állítani a lakásállomány csökkenését, az üres lakásokat ki kell adni és újakat kell venni vagy építeni – fogalmazott a kutató, aki szerint a magánbérleti piacot szociális lakásügynökségek megalapításával lehet megfizethetővé tenni. Ebben a modellben a magántulajdonosok az önkormányzatnak adják bérbe a lakást több évre, a rászorulóknak pedig az önkormányzat adja ki azt testre szabott feltételekkel. Ez a máshol jól működő rendszer nálunk nehezen tör utat magának, az üzlet minden lehetséges szereplője bizalmatlan a többiekkel szemben.

Budapesten az önkormányzati lakásokra nagyobbrészt pályázatokat írnak ki a kerületek, de egy részüket fenntartják a rendkívüli élethelyzetbe került családoknak. Abban azonban teljes a káosz, hogy milyen gyakran jelennek meg a pályázatok és milyen feltételeket tartalmaznak. Néhány alapelv rögzítésétől eltekintve minden városrész azt csinál, amit akar. Az év elején a 24.hu kérte ki valamennyi kerülettől és a fővárostól az üresen álló bérlakások számát, a válaszok szerint majdnem 4 ezer közösségi tulajdonú ingatlanban nem lakik senki. A XIII. kerület az egyetlen, ahol a több mint hatezer közösségi tulajdonú lakás közt nincs kihasználatlan, és a most záruló ciklusban is átadtak 56 új önkormányzati lakást. A következő építtető a III. kerület lehet, ahol augusztusban fogadták el azt a tanulmánytervet, ami alapján 150-200 bérlakás épülhet.

A Habitat for Humanity Magyarország 2018. évi lakhatási jelentése is azt mutatja, a legtöbb önkormányzat lakáskiutalási rendszere átláthatatlan, gyakran egyáltalán nem érvényesítenek szociális szempontokat, a leendő bérlőknek egyre többször kell vállalniuk a leromlott állapotú lakások felújításának több milliós kiadását, miközben az önkormányzati lakások fenntartási költségei gyakran a rossz minőség miatt magasak. Az egész rendszer alapja egy országos koncepció lenne, amiben kiemelt szerepet kapna a bérlakásépítés, ám erre a jogszabályra hosszú évek óta hiába várnak az önkormányzatok.