A még hosszú hátralévő futamidővel rendelkezőknek arról kell nyilatkozniuk: fix kamatozásúvá alakítják-e át tartozásukat vagy maradnak a jelenlegi, változó kamatozású konstrukciónál. Számlavezető bankjuktól ezzel kapcsolatban szeptember végéig levelet is kapnak. A pénzintézetek - a jegybank útmutatását követve - azzal kecsegtetik ügyfeleiket: a "fixesítéssel" elkerülhetik, hogy egy esetleges kamatemelés miatt emelkedjen törlesztőrészletük.
A bank az adós szerződésére szabott számításokat is küld: az egyik példa szerint egy 10 millió forintos hitelnél a kamatrögzítés az első öt évben havi 1000, a következő öt évben pedig havi 7000-7500 ezer forintos többletkiadást jelent. A mostani alacsony kamatok ugyanakkor emelkedésnek indulhatnak, ez pedig ennél is nagyobb törlesztőrészlet-emelkedést jelenthet. Egy még tíz évig fizetendő hitelnél mintegy 5 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelent, ha a hitel kamatlába 5-ről 6 százalékra nő, 20 éves futamidőnél a növekedés mértéke már elérheti a 10 százalékot is.
Az MNB felmérései szerint a hiteladósok jelentős része nem tudja, mekkora a hitelének a kamata, csak a havi törlesztőrészlete érdekli. A jegybank mégis abban reménykedik, az érintettek legalább egy része megfontolja a váltást. Bár újonnan már szinte csak fix kamatozású szerződéseket kötnek, a meglévő lakossági jelzáloghitel-szerződések 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Tavaly év végén közülük 130 ezernek a futamideje meghaladta a 10 évet, a hitelállomány 895 milliárd forintot tett ki. Ezek közül 80 ezer szerződés 620 milliárd forintos állománnyal az egykori devizahiteleseket érintette.
