Új tanév, új központosítás: elzárja a szakmaszerzés rövid útjait a kormány

Publikálás dátuma
2019.09.06. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Júliusban még az OKJ-képzés felszámolását ígérték, most viszont, ha jelentősen átalakítva is, de mégis inkább megtartanák azt – tudta meg a Népszava.
Összesen 171, iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés szerepel majd az államilag elismert szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) – derült ki az OKJ-rendelet módosításáról szóló, lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár júliusban még úgy nyilatkozott, felszámolják az egész OKJ-rendszert, most úgy tűnik, elállt ettől egyelőre a kormány. Bár a rendszert jelentősen átalakítják, az előterjesztés továbbra is az OKJ elnevezést használja, s az OKJ-t szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól. Az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek szerint erre azért került sor, mert egy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont – a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt – már nem nagyon van idő. Magát az OKJ-rendeletet viszont valóban az eddigi tervek szerint módosítják, vagyis két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket. Az egyikbe az „alap” – például az asztalos, bádogos, villanyszerelő – szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk, vagy ahogy az előterjesztés fogalmaz, a „szakosító képesítések”, amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben – ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban – lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében. 
A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani. Eddig 27 ilyen volt, például ápolónak csak egészségügyi iskolákban lehetett tanulni. A mostani szabályok alapján, ha valaki például fodrász szeretne lenni, megteheti, hogy beiratkozik egy OKJ-s tanfolyamra, amit valamelyik, felnőttképzéssel foglalkozó cég indít. Jövőre viszont fodrásznak is már csak szakiskolai keretek között, javarészt a szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd tanulni (felnőttként, érettségi birtokában esti tagozaton), az iskolán kívüli felnőttképzés keretében legfeljebb csak továbbképezheti magát valamilyen speciális irányba. A OKJ átalakításának igénye már tavaly novemberben felmerült, a kabinet ugyanis problémának tartja, hogy a jegyzéken összesen mintegy 750 szakma – köztük mintegy 550 egyedi szakmai tartalmú képesítés és 200 részszakképesítés – szerepel, így szerintük az egész átláthatatlan, túlságosan széttagolt, szakmai képzések, munkakörök keverednek benne. Az egyik legfőbb célkitűzés az volt, hogy az alapszakmák száma 200 alá csökkenjen – így maradt végül 171 képzés az alapszakmák listáján, amiket jövőre csak iskolai keretek között oktathatnak. Ezzel szemben az iskolarendszeren kívüli speciális, szakosító képzések, tanfolyamok számát nem fogják korlátozni, számuk a gazdasági, vállalati igényeknek megfelelően változhat. – A kormány átláthatóbb rendszert szeretne, de a most vázolt tervekkel ezt nem érik el – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő iskolai szakember. Szerinte azon szakképesítések többsége, amik eltűnnek az „alap” képzések listájáról, specializációként továbbra is elérhetőek lesznek, sőt, mivel a szakosító képzéseket a jogszabály nem korlátozza, azok száma jelentősen megemelkedhet, így hamis az a kormányzati érv, mely szerint a mostani jegyzéket azért kell átalakítani, mert “túl sok” szakma van rajta. – Ezzel a lépéssel lényegében visszahozzák a Kádár-rendszerben megismert Vállalati Szakmák Jegyzékét, ami valóban nem volt átlátható, ezért rendezték az egészet az OKJ 1993-as létrehozásával egységes keretbe – vélekedett a szakértő. Szerinte az alapozó képzések kizárólagos iskolai oktatásának valódi célja az oktatás további központosítása, illetve hogy feltöltsék a szakközépiskolák, szakgimnáziumok üres padsorait. 

Egyeztetés nélkül

A tervek szerint a változtatásokat a 2020/2021-es tanévben vezetik be, ám mint írják, ehhez elengedhetetlen, hogy a módosítások már idén szeptemberben elfogadásra kerüljenek. Az előterjesztésből az is kiderült: az átalakításról egyetlen civil vagy szakmai szervezettel sem egyeztetett a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán kívül.

Szerző

Dupla csövű puskával kérték számon az ellenzéki plakátozókat Miskolcon

Publikálás dátuma
2019.09.05. 21:14
Képünk illusztráció
Fotó: JEAN-SEBASTIEN EVRARD / AFP
A két aktivistát egy ordibáló férfi vonta kérdőre, állítólag fegyverrel tartotta őket sakkban.
Puskával fenyegették meg egy ellenzéki egyesület két aktivistáját Miskolc külvárosában – közölte csütörtökön RTL Klub Híradója. A csatorna meg is szólaltatta a Velünk a Város Egyesület plakátozóit. Az aktivisták egy jelölt reklámtábláit szerelték fel egy villanyoszlopra, láthatósági mellényben és munkavédelmi sisakban, amikor egy férfi rontott rájuk a közeli házból.
A felháborodott lakó sörétes puskának látszó fegyvert fogott rájuk – állítják az aktivisták – mert azt hitte, meg akarják rongálni a ház előtt álló kamionját. A Híradó stábja megszólaltatta az érintett lakót is: ő kamerán kívül elismerte, teherautóját féltette, mert valóban rongálóknak nézte a plakátozókat. A férfi azonban hangsúlyozta azt is, hogy engedéllyel tartott gumilövedékes puska volt nála, és azt sem fogta rá senkire. 
 Az Északi Hírnök úgy tudja, hogy a fegyveren lézeres irányzék is volt, a célt jelölő pont pedig a plakátozók egyikén villózott – a mérges lakó állítólag egy percig tarthatta sakkban a két rémült önkéntest.
Szerző
Frissítve: 2019.09.06. 09:49

Parádés indokkal hosszabbította meg a kormány a válsághelyzetet

Publikálás dátuma
2019.09.05. 20:18

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Most épp nem jönnek migránstömegek, de ha nem védekeznénk, jönnének – magyarázták. Az újabb hosszabbítás még a vonatkozó törvénynek sem felel meg.
Magyarország biztonsága érdekében a kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - jelentett be csütörtökön a Kormányzati Tájékoztatási Központ, a Magyar Közlönyben "hamarosan olvasható" kormányrendeletre hivatkozva. 
Az MTI Országos Sajtószolgálatánál megjelent közlemény szerint azért van szükség újra fél évvel meghosszabbítani a válsághelyzetet, mivel „az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak.” Ezzel szemben nemrégiben megírtuk: a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal a stratégiában leírták, hogy mit jelent a jelenlegi mérték:  
míg a 2015-ös nagy menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt.

Álságos, nem válságos

A Magyar Helsinki Bizottság szerint "álsághelyzet ez, nem válsághelyzet”: mivel a kormány saját törvényét sem tartja be, így 2016 óta nem állnak fenn a válsághelyzet elrendelésének a feltételei.
 A válsághelyzetet ugyanis jogszerűen akkor lehetne elrendelni az ezt definiáló törvényjavaslat szerint:
  • ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
  • vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja.
  • Ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –egy hónap átlagában a napi ezer főt,
  • vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt,
  • vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
  • Ha bármely olyan, migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Jelenleg azonban legfeljebb 200 menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva, 55–60 százalékuk gyerek.

Jelentések egy alternatív valóságból

A kormány szerint „a balkáni útvonal nagyon aktív, Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak”. Ezzel szemben a Helsinki Bizottság úgy fogalmaz: a migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű: 2015-ben még 177 ezren adtak be menedékkérelmet, 2016-ban 29 ezren, de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és idén az első félévben 265-en. Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is.

Jól jön, ha pályáztatás nélkül kell költeni

A Bizottság szerint a törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távol tartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért. A Kormányzati Tájékoztató Központ maga is elismeri, hogy Magyarország saját erejéből 2015 óta összesen 504 milliárd forintot fordított a határvédelemre - ebből elvileg 270 milliárdot fordítottak a kerítésre, de tízmilliárdok jutottak a rendőrség készségeit fejlesztő beruházásokra is.