Összesen 171, iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés szerepel majd az államilag elismert szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) – derült ki az OKJ-rendelet módosításáról szóló, lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár júliusban még úgy nyilatkozott, felszámolják az egész OKJ-rendszert, most úgy tűnik, elállt ettől egyelőre a kormány. Bár a rendszert jelentősen átalakítják, az előterjesztés továbbra is az OKJ elnevezést használja, s az OKJ-t szabályozó kormányrendelet módosításairól, nem pedig a teljes rendszer kivezetéséről szól.
Az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek szerint erre azért került sor, mert egy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, erre viszont – a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt – már nem nagyon van idő.
Magát az OKJ-rendeletet viszont valóban az eddigi tervek szerint módosítják, vagyis két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket. Az egyikbe az „alap” – például az asztalos, bádogos, villanyszerelő – szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk, vagy ahogy az előterjesztés fogalmaz, a „szakosító képesítések”, amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben – ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban – lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében.
A módosítással jelentősen kibővítik azoknak a szakmáknak a körét, amiket csak iskolában lehet majd elsajátítani. Eddig 27 ilyen volt, például ápolónak csak egészségügyi iskolákban lehetett tanulni. A mostani szabályok alapján, ha valaki például fodrász szeretne lenni, megteheti, hogy beiratkozik egy OKJ-s tanfolyamra, amit valamelyik, felnőttképzéssel foglalkozó cég indít. Jövőre viszont fodrásznak is már csak szakiskolai keretek között, javarészt a szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd tanulni (felnőttként, érettségi birtokában esti tagozaton), az iskolán kívüli felnőttképzés keretében legfeljebb csak továbbképezheti magát valamilyen speciális irányba.
A OKJ átalakításának igénye már tavaly novemberben felmerült, a kabinet ugyanis problémának tartja, hogy a jegyzéken összesen mintegy 750 szakma – köztük mintegy 550 egyedi szakmai tartalmú képesítés és 200 részszakképesítés – szerepel, így szerintük az egész átláthatatlan, túlságosan széttagolt, szakmai képzések, munkakörök keverednek benne.
Az egyik legfőbb célkitűzés az volt, hogy az alapszakmák száma 200 alá csökkenjen – így maradt végül 171 képzés az alapszakmák listáján, amiket jövőre csak iskolai keretek között oktathatnak. Ezzel szemben az iskolarendszeren kívüli speciális, szakosító képzések, tanfolyamok számát nem fogják korlátozni, számuk a gazdasági, vállalati igényeknek megfelelően változhat.
– A kormány átláthatóbb rendszert szeretne, de a most vázolt tervekkel ezt nem érik el – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő iskolai szakember. Szerinte azon szakképesítések többsége, amik eltűnnek az „alap” képzések listájáról, specializációként továbbra is elérhetőek lesznek, sőt, mivel a szakosító képzéseket a jogszabály nem korlátozza, azok száma jelentősen megemelkedhet, így hamis az a kormányzati érv, mely szerint a mostani jegyzéket azért kell átalakítani, mert “túl sok” szakma van rajta.
– Ezzel a lépéssel lényegében visszahozzák a Kádár-rendszerben megismert Vállalati Szakmák Jegyzékét, ami valóban nem volt átlátható, ezért rendezték az egészet az OKJ 1993-as létrehozásával egységes keretbe – vélekedett a szakértő. Szerinte az alapozó képzések kizárólagos iskolai oktatásának valódi célja az oktatás további központosítása, illetve hogy feltöltsék a szakközépiskolák, szakgimnáziumok üres padsorait.
