Parádés indokkal hosszabbította meg a kormány a válsághelyzetet

Publikálás dátuma
2019.09.05. 20:18

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Most épp nem jönnek migránstömegek, de ha nem védekeznénk, jönnének – magyarázták. Az újabb hosszabbítás még a vonatkozó törvénynek sem felel meg.
Magyarország biztonsága érdekében a kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - jelentett be csütörtökön a Kormányzati Tájékoztatási Központ, a Magyar Közlönyben "hamarosan olvasható" kormányrendeletre hivatkozva. 
Az MTI Országos Sajtószolgálatánál megjelent közlemény szerint azért van szükség újra fél évvel meghosszabbítani a válsághelyzetet, mivel „az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak.” Ezzel szemben nemrégiben megírtuk: a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal a stratégiában leírták, hogy mit jelent a jelenlegi mérték:  
míg a 2015-ös nagy menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt.

Álságos, nem válságos

A Magyar Helsinki Bizottság szerint "álsághelyzet ez, nem válsághelyzet”: mivel a kormány saját törvényét sem tartja be, így 2016 óta nem állnak fenn a válsághelyzet elrendelésének a feltételei.
 A válsághelyzetet ugyanis jogszerűen akkor lehetne elrendelni az ezt definiáló törvényjavaslat szerint:
  • ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
  • vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja.
  • Ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –egy hónap átlagában a napi ezer főt,
  • vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt,
  • vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
  • Ha bármely olyan, migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Jelenleg azonban legfeljebb 200 menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva, 55–60 százalékuk gyerek.

Jelentések egy alternatív valóságból

A kormány szerint „a balkáni útvonal nagyon aktív, Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak”. Ezzel szemben a Helsinki Bizottság úgy fogalmaz: a migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű: 2015-ben még 177 ezren adtak be menedékkérelmet, 2016-ban 29 ezren, de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és idén az első félévben 265-en. Ez kirívóan alacsony szám nem csak a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, de a 2015 előtti hazai adatokhoz képest is.

Jól jön, ha pályáztatás nélkül kell költeni

A Bizottság szerint a törvényellenesen fenntartott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nem csak a menekülők távol tartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért. A Kormányzati Tájékoztató Központ maga is elismeri, hogy Magyarország saját erejéből 2015 óta összesen 504 milliárd forintot fordított a határvédelemre - ebből elvileg 270 milliárdot fordítottak a kerítésre, de tízmilliárdok jutottak a rendőrség készségeit fejlesztő beruházásokra is.

Hidegfront érkezik: többfelé 20 fokig sem melegszik majd a levegő

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Esős, borús idő várható a hétvégén. Helyenként lehetnek még 25 Celsius-fok körüli maximumok, de többfelé 20 fokig sem melegszik majd a levegő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Pénteken a Dunántúlon közepesen és erősen felhős idő várható, nyugat felé haladva egyre nagyobb eséllyel lehet számítani esőre, záporra. A Dunától keletre a fátyol- és gomolyfelhők mellett szűrt napsütés várható, a középső országrészben néhol alakulhat ki záporeső. A leghidegebb órákban 7-16 fok lesz. Napközben többnyire 23-28 fokig melegszik a levegő, de a Nyugat-Dunántúlon csak 18-22 fok lesz. Szombaton szinte országszerte kiadós csapadékra kell készülni. A legtöbb helyen eső, zápor lesz, de délen és keleten zivatarok is kialakulhatnak. A minimumhőmérséklet 12-17, a maximum 18-27 fok között alakul, délkeleten lesz a melegebb. Vasárnap összességében továbbra is erősen felhős időre van kilátás. Szórványosan várható eső, zápor, az ország keleti felében néhol zivatar is. A legalacsonyabb hőmérséklet 12-17, a legmagasabb hőmérséklet 18-25 fok között alakul, keleten lesz a melegebb - olvasható az előrejelzésben.
Szerző

Megvezették a Miniszterelnökséget

Publikálás dátuma
2019.09.05. 18:23

Fotó: Shutterstock
Azonnali, belső vizsgálatot rendelt a Miniszterelnökség azok után, hogy kiderült: a tárca alá tartozó Kormányhivatal egy hamis internetes hír – fake news – alapján egy nem létező cég után nyomozott az augusztus közepén a fővárost is elárasztott trágyaszag miatt – írta meg a hvg.hu.
Korábban megírtuk: augusztus elején néhány napra rendkívül büdös volt Fejér és Pest megyében, a szagfelhő egy időre beterítette a fővárost is. Az interneten elterjedt egy álhír, miszerint a Felcsút közelében lévő Óbarokon működő „Óbarok Kerti Vasút Kft.” a felelős a bűzért, mert új parkerdőt telepítettek és trágyáztak. Hamar kiderül azonban, hogy ilyen nevű kft. nincs a magyar cég adatbázisban. Ennek ellenére, amikor Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő azt kérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy ki a felelős a bűzért, Orbán Balázs államtitkár a nem létező céget tette felelőssé. Hasonlóan kínos, hogy állította: „A bejelentéseket és a hatósági vizsgálat megkezdését követően az érintettek a kifogásolt szaghatást megszüntették”. Orbán Balázs ezután bejelentette, hogy személyi következményei lesznek annak, ha kiderül, hogy a kormányhivatal hibás tájékoztatást adott a Miniszterelnökségnek. 
Szerző