Többmilliós végkielégítéssel távozhatnak a leváltott polgármesterek

Publikálás dátuma
2019.09.06. 08:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tarlós István jutalmakkal együtt akár 10 milliót is kaphat, ha végül mennie kell.
Több százezer, esetenként több millió forinttal a zsebükben távozhatnak az őszi önkormányzati választásokon elbukó jelenlegi polgármesterek. De a képviselőtestület akár meg is kétszerezheti törvényes járandóságukat. A végkielégítések több milliárddal terhelik meg a költségvetést – írja az mfor.hu. Mint a lap kérdésére a Belügyminisztérium közölte, a főállású polgármesteri tisztséget legalább két évig betöltő, 
az új polgármester megválasztása miatttávozó településvezetők a törvényi rendelkezések szerint háromhavi illetményüknek megfelelő végkielégítésre jogosultak. Ezt a képviselő-testület további, legfeljebb háromhavi illetménynek megfelelő összeggel kiegészítheti .

A településvezetők bértábláját 2014-ben és 2017-ben is átszabták, a második esetben pedig az államtitkári fizetésekhez igazították a béreket –így a kistelepülések polgármeserei az államtitkári bér 20 százalékát (közel 200 ezer forintot), a 30 ezresnél nagyobb városok vezetői pedig a 80 százalékát (közel 800 ezer forintot) kapták meg.  Igaz, a kormány később trükkösen már úgy emelte az államtitkárok bérét, hogy a polgármesteri fizetések ezt már ne követhessék. A portál arra is emlékeztet, hogy a fővárosi kerületek vezetői milliós, vagy annál magasabb fizetést vihetnek haza, bár juttatásaik között több mint 400 ezer forint is lehet a differencia. A fentiekből is következik, hogy a távozó polgármesterek komoly összegeket kaphatnak: a lap szerint 
Tarlós István főpolgármester bukása esetén bérrel és jutalmakkal együtt akár 10 millió forinttal is gazdagodhat, de tisztán, jutalmak nélkül 3,5 millió forintot kaphat például Bácskai János is, ha elveszíti a IX. kerületet.

Ebből pedig adózniuk sem kellene – emlékeztet a lap – mert a kormány tavaly októberben egy salátatörvénybe rejtve hatályon kívül helyezte a 2 millió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló rendelkezést.
Szerző

Orbán nyaralása: lehetetlen küldetés

Publikálás dátuma
2019.09.06. 07:30
Korábban sem vetette meg a luxusjárműveket a kormányfő
Fotó: Németh Dániel / Átlátszó
Időről-időre olyan luxusjárműveken bukkan fel Orbán Viktor, amelyeket vagyonnyilatkozata szerinti, legális jövedelmeiből nem tudna kifizetni.
Ezúttal a horvátországi vakációjáról kerültek elő olyan részletek, amelyek arra utalnak: ha maga fizette a nyaralását, akkor anyagi lehetőségeit feszegetve költekezhetett. Horvát és szerb lapértesülések alapján az Index írt a vakációról. Először az derült ki, a miniszterelnököt a Zárához közeli Molat-szigeten, Brgulja városában látták, ahová egy 12 méteres vitorláshajóval érkezett, majd reggeli és hűsölés után hajókirándulásra indult. Egy ilyen méretű hajó egy hetes bérlete 2-7 ezer euró között alakul. A tenger hajózás ráadásul csak a kezdet volt, hiszen lapértesülések szerint később Orbán egy fekete helikopterrel a Vela Smokvica nevű magán luxus üdülőszigetre repült. A korábban horvát oligarchák által használt privát üdülősziget használati jogát nemrégiben az OTP ingatlanalapjának leányvállalata szerezte meg 30 évre. A helyi lapok azt írták, hogy amióta a magyar elit magánszigete lett a Vela Smokvica azóta helyiek sem nagyon tehetik be oda a lábukat. Mindenesetre a partoktól távol eső, külső szigetre helikopterrel érkezni sem olcsó mulatság, egy privát helikopter bérlése üzemóránként nagyjából 500 és 1000 euró közé esik. (Itt érdemes felidézni: Orbán utazott már Csányi Sándor OTP-vezér magángépén focimeccsre. Ezekről az utakról Csányi korábban az RTL-nek úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök soha nem utazott vendégként, hanem fizetett.) A parlament.hu-ra feltöltött vagyonbevallása alapján mindössze 1,3 millió forint megtakarítással rendelkezik a miniszterelnök. Megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, hogy igazak-e a szerb és horvát lapok értesülései, és ha igen, miből finanszírozta a luxusszigetre tett helikoptertúrát Orbán Viktor? Választ nem kaptunk. Megkerestük a szigetet hasznosító az OTP ingatlanalapot is, de egy kérdésünkre sem feleltek.

Az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése után közölte:

"A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a sziget bérleti jogát nyílt tenderen nyerte el harminc évre a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap horvátországi érdekeltsége. A Balansz Ingatlan Alapot az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. kezeli. A szigeten zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és a követő hónapokban a sziget még nem fogadott/fogad vendégeket, erre várhatóan legkorábban jövő nyártól kerülhet majd sor."

Frissítve: 2019.09.11. 16:23

Megbukott Orbán Putyin-projektje

Publikálás dátuma
2019.09.06. 06:45
Andrej Illarionov, amikor még Vlagyimir Putyin tanácsadója volt.
Fotó: Vladimir Rodionov / AFP/Sputnik
Előnyöket remélt a kormányfő attól, hogy közelít az orosz elnökhöz, de elszámította magát – mondta lapunknak Vlagyimir Putyin egykori tanácsadója.
A közönség hangos nevetése és bekiabálások sora kísérte a lengyelországi Krynica Zdrojban tartott gazdasági fórumon Zarina Bitijeva, a moszkvai Nemzetközi Civilizációk Központja munkatársa előadását. Arról beszélt ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin valójában békés politikát folytat, minden törekvése a rend megteremtésére irányul. A szélsőségesen populista, ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij által alapított, állami akkreditációjú felsőoktatási intézettől érkezett Bitijeva rezignáltan tűrte a közönség heves, olykor gúnyos reakcióit a két órás beszélgetés idején, amelyet azzal a címmel hirdettek meg: „Megérteni Putyint – Az Orosz Külpolitika Stratégiai Céljai”. – Orbán Viktor például érti Putyint, tudja, hogy Oroszország nem agresszív hatalom, de a nemzetközi politikában az érdekei érvényesítésére törekszik, csakúgy, mint más államok – fogalmazott a fórum után a helyszínen a Népszava tudósítójának Zarina Bitijeva. A fórumon megjelent más szakértők árnyaltabbnak látják a magyar-orosz kapcsolatokat. – Nem hiszem, hogy Orbán Viktor értené Putyint. Orbán orosz politikája inkább pragmatikusnak, vagy úgy is fogalmazhatnék, cinikusnak tűnik – mondta Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között Vlagyimir Putyin gazdasági tanácsadója volt, valamint Oroszország delegáltja a G8-as fórumokon, de aztán az  elnök egyre antidemokratikusabb politikája miatt lemondott, és mára az orosz politikus egyik fő kritikusává vált. Illarionov – aki jelenleg a washingtoni Cato Intézet vezető kutatója – úgy látja, Orbán felmérte, „extra hozadékokat remélhet”, ha olyan időkben alakít ki jó kapcsolatot Putyinnal, amikor az orosz elnököt rengeteg kritika éri és elszigetelődik a nemzetközi politikában. – Még az egyébként Putyinhoz hasonlóan autoriter hajlamú vezetők között is többeknek távolságtartóbb az orosz politikája, ezért tűnik rendkívül kiszámítottnak Orbán Viktor mozgása – fogalmazott. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez a számítás eddig nem jött be, Magyarországon nem látni a gazdasági hozadékát annak, hogy Orbán közeledett Putyinhoz. Illarionov szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy az orosz gazdaság mára a híres „brezsnyevi pangáshoz” képest is rosszabb helyzetbe került. A „pangás éveiben” ugyanis összességében azért 17 százalékkal nőtt a szovjet GDP, miközben most az elmúlt 11 évben összesen 9 százalék volt a „bővülés”. Az orosz szakértőnek arról is határozott véleménye van, hogy Putyin miként közelít Orbánhoz. – NATO és EU-tagként Magyarország, a magyar kormány nagyon fontos információs forrás lehet Putyin számára a két szervezet belső ügyeit illetően. Putyin első kézből tudhatja meg ezeken a találkozókon, hogy mik zajlanak az EU és a NATO belső megbeszélésein. Ez pedig fontosabb információ is lehet a számára, mint egy hírszerzői jelentés, hiszen egy külföldi vezető olyanokat mondhat el Putyinnak, amit senki más nem tudhat – magyarázta az orosz elnök egykori tanácsadója. Andrej Illarionov kitért arra is: „nem tudja kizárni, bár bizonyítani sem, hogy Putyin Ukrajna nemzetközi helyzetének gyengítésére használja” a magyar kormányfőt. – Szándékosan, vagy sem, ezt nem tudom eldönteni, de jelenleg a magyar kabinet az orosz kormány agresszív ukránellenes politikáját segíti – ezt már Borisz Taraszjuk mondta lapunknak, aki kétszer volt ukrán külügyminiszter és jelenleg az ukrán törvényhozás, a Rada külügyi bizottságának alelnöke. Taraszjuk azt mondta, ez neki különösen fájdalmas, mert külügyminiszterként kifejezetten fontosnak tartotta, hogy a jó magyar-ukrán kapcsolatokért dolgozzon. Most azt látja, Oroszország eredményesen gyakorol nyomást néhány uniós tagállamra, hogy azok akadályozzák Ukrajna uniós és NATO-integrációját. – Ezek az országok még uniós alapértékeket is megtagadnak időnként azért, hogy Oroszországhoz közeledjenek – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte „nagyon rossz irányt vett a mai magyar kormány politikája”. Példaként a nyelvtörvényt hozta fel, valamint azt: az Orbán-kormány beleavatkozik Ukrajna belügyeibe és – mivel náluk tilos a kettős állampolgárság – lényegében törvénysértésre ösztönöz, amikor ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyarokat buzdít magyar útlevél megszerezésére. A kijevi Stratégiai Kutatások Központja vezetője, Pavlo Zhovnirenko úgy látja, nem véletlen, hogy Magyarország lett a leginkább Putyinbarát EU- és a NATO-tag, „Orbán Viktornak külön játszmája” van Putyinnal. Arra a felvetésre, hogy magyar kormányzati szereplők többször hangoztatták már, hogy csak a gazdasági kapcsolatokat szeretnék erősíteni Moszkvával, politikai szövetség szóba sem jöhet, Pavlo Zhovnirenko azt válaszolta: ez naiv elképzelés, hiszen „Oroszországban minden üzlet, a politika is”. – Nincs semmi, ami mentes lenne a politikától Oroszországban. Putyin a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra úgy tekint, mint bevételi forrásra a hadsereg fejlesztéséhez – mondta.
Frissítve: 2019.09.06. 06:46