Merkelre számítanak a tüntetők

Publikálás dátuma
2019.09.06. 17:40

Fotó: PAUL ZINKEN / AFP
A kancellár a kínai-amerikai kereskedelmi háború mielőbbi végét reméli, míg a hongkongi tiltakozók Merkel támogatását várják.
Li Ko-csiang miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során Angela Merkel szövetségi kancellár arra hívta fel vendéglátója figyelmét, hogy Peking és Washington kereskedelempolitikai csatározásának a kedvezőtlen következményei más országokra is kihatnak, ezért ő erősen reméli a viszály mielőbbi megnyugtató rendezését. Merkel, aki pénteken érkezett háromnapos látogatásra Kínába, ülve fogadta a katonai tiszteletadást, miközben Li Ko-csiang feszes vigyázzban állt. Az utóbbi időben többször előfordult már, hogy a kancellár végigülte a fogadási ceremóniát, de az eddigi esetekben külföldi partnere is mellette ült. Korábban több ízben percekig tartó remegés fogta el Merkelt, amikor végig kellett állnia az ilyen jellegű, hosszadalmas nyilvános eseményeket.  A pekingi Nagy Népi Csarnokban tartott kétoldalú megbeszélést zavaró közjáték kísérte. A kínai illetékesek a tudósítók többségének nem tették lehetővé a részvételt a két kormányfő találkozója után szervezett sajtótájékoztatón. Teremkapacitási nehézségekre hivatkoztak, és eredetileg azt közölték, hogy csak a Németországból érkezett kancellári sajtókíséret lehet jelen. A tiltakozás hatására végül négy további német tudósító is bebocsátást nyert. A Die Welt beszámolója szerint a német küldöttségen belül azt találgatták, a kínaiak vajon azt akarták-e elkerülni, hogy túlságosan jól értesült és szakértőnek számító, Kínában dolgozó tudósítók részéről kellemetlen kérdések hangozzanak el akár a hongkongi nyugtalanságokkal kapcsolatban, akár például a kínai muszlimok ujgur közösségének a sorsát illetően. Angela Merkel kínai útja elsősorban gazdasági célokat szolgál. A kancellár nyomatékosan szólt arról, hogy fontosnak tartja az Európai Unió és Kína közötti beruházásvédelmi megállapodás mielőbbi megkötését. Ami Németországot illeti – mondta a kancellár –, kifejezetten nyitottak a kínai befektetők előtt, de néhány olyan meghatározott szektorban, amelyeket Berlinben stratégiai jelentőségűnek tekintenek, ellenőrzést gyakorolnak afölött, hogy kínai befektetők mely cégeket vásárolhatják fel, illetve melyekben szerezhetnek részesedést. Merkelt népes gazdasági delegáció kíséri Kínában. A kancellár részt vesz a német-kínai gazdasági vegyesbizottság ülésén, valamint vállalatokat is meglátogat Pekingben, illetve Vuhanban. Hongkongi ellenzéki körök, illetve emberi jogi csoportok Merkel kínai látogatása előtt világos állásfoglalást kértek a kancellártól a különleges jogállású várossal kapcsolatos fejlemények ügyében. A hongkongi tiltakozó megmozdulások szervezői arra szólították fel Merkelt, hogy Pekingben emelje fel szavát a tüntetők mellett, gyakoroljon mérséklő hatást a kínai vezetésre.  Hivatalos nyilatkozataiban a berlini kormány az összes érintett felet arra szólította fel, hogy erőszak nélkül, a törvényesség és a szabadság jegyében, a különleges jogállás tiszteletben tartása mellett rendezzék a konfliktust. A vizit során pedig Merkel hangsúlyozta, Hongkong lakóinak jogait biztosítani kell, a válság megoldása pedig csak párbeszéddel lehetséges. 
A brit gyarmati uralomból Kína fennhatósága alá 1997-ben visszakerült Hongkongban az úgynevezett „egy ország, két rendszer” elve érvényesül: a megállapodás értelmében fél évszázadon át, vagyis 2047-ig fennmarad a városban a kapitalista társadalmi berendezkedés és a többpárti polgári demokrácia, a pekingi főhatalom ellenére is.  Júniusban Hongkongban tüntetések kezdődtek amiatt, hogy a városvezetés – a tiltakozók szerint nyilvánvalóan pekingi nyomásra - módosítani kívánta a bűnügyi kiadatásra vonatkozó szabályokat, és annak alapján kiadhatók lettek volna a kínai hatóságoknak olyan kínai ellenzéki személyek, akik az autonóm jogállást élvező városban kerestek menedéket. A hongkongi kormányzó a módosítás érvénybe léptetését elhalasztotta, de a tiltakozók az előterjesztés végleges visszavonását követelték. A demonstrációk egyre hevesebbé váltak, és mind félőbb lett, hogy a kínai központi hatalom beveti a tüntetők ellen a hadsereget. A kormányzó a pattanásig feszült helyzetben a minap bejelentette, végleg leveszi a napirendről a kiadatási törvénymódosítást.  A német szövetségi kormány emberi jogi megbízottja, a szociáldemokrata pártállású Bärbel Kofler a pekingi Merkel-látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi években Kínában érezhetően romlott a polgári és politikai szabadságjogok helyzete, tovább korlátozták a véleménynyilvánítási szabadságot, valamint súlyos aggodalomra ad okot a kisebbségekkel – a tibetiekkel, ujgurokkal, illetve más muszlimokkal - való bánásmód. Bírálta Kofler a Kína által bevezetett „társadalmi pontok” rendszerét is, amely átfogó megfigyeléssel értékeli az állampolgárok magatartását.

A brit felsőház elfogadta a törvényt, ami tiltja a megállapodás nélküli Brexitet

Publikálás dátuma
2019.09.06. 17:39

Fotó: David Cliff / AFP
A Lordok Házában végül nem húzták tovább az időt.
A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból - írja az MTI. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára. Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. A felsőházban ugyanis száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról. Csütörtökön azonban egyezség jött létre arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza ezt az időhúzó taktikát, és pénteken kora este a felső kamara jóvá is hagyta a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló jogszabályt. Ennek alapján II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép. A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Szerző
Témák
Brexit
Frissítve: 2019.09.06. 19:06

Szabadlábon a másik orosz fegyverkereskedő is, aki Budapestről került Moszkvába

Publikálás dátuma
2019.09.06. 16:21

Fotó: Shutterstock
Vlagyimir Ljubisint Amerikában életfogytiglan várta.
Az amerikai külügyi szóvivő közlése szerint az Egyesült Államok csalódott, amiért Orbánék nem nekik adták ki Vlagyimir Ljubisint és fiát - írtuk tavaly novemberben. Ahogy akkor a sztorit, most a fejleményeket is a Direkt36 hozta: Szabadlábra helyezték csütörtökön Moszkvában a magyar rendőrség és az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) közös akciójában Budapesten három éve elfogott orosz fegyverkereskedőt, Vlagyimir Ljubisint. Erről Fridman Róbert, a férfi magyarországi ügyvédje számolt be a lapnak. Fridman elmondta, hogy ügyfele "minden korlátozás nélkül szabad ember", és nagyon boldog. Ljubisin olyannyira boldog, hogy arról érdeklődik a nyomozóknál, hogy tényleg nem korlátozzák-e a szabadságát, mert nagyon elutazna valahova wellnesszelni. Fia, Ifjabb Vlagyimir Ljubisin még februárban lakhelyelhagyási tilalommal hazamehetett, és azóta szabadon mozoghat Moszkva területén. Vlagyimir Ljubisint és azonos nevű fiát az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) által irányított fedett akció eredményeként vették őrizetbe a TEK emberei egy Budapest melletti raktárépületnél 2016 novemberében. A hatóságok szerint az oroszok épp arra készültek, hogy nagy mennyiségű fegyvert adjanak el egy mexikói drogkartell képviselőinek. A kábítószerkereskedők nevében tárgyaló emberek azonban valójában a DEA-nek dolgoztak, így az amerikai hatóságok végig közelről figyelték az egész tárgyalássorozatot, és több beszélgetést is lehallgattak. A két orosz egy Pilis Defence Systems Kft. nevű magyar cégen keresztül bonyolította volna az üzletet. Ez a cég nagyrészt olyan fegyverekkel kereskedett, amelyek a Magyar Honvédségtől származtak. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló HM EI Zrt. úgynevezett inkurrencia-pályázatain szerezték be őket, vagyis a hadrendből kivont (inkurrens) magyar katonai fegyvereket vásárolták fel nagy tételben. A fegyverkereskedőket – bár az Egyesült Államok többször is kérte, hogy adják ki nekik őket –, Magyarország végül Oroszországnak adta ki. Az ügy nem használt az amerikai-magyar kapcsolatoknak, aminek Washington hangot is adott akkor.
Szerző