Li Ko-csiang miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során Angela Merkel szövetségi kancellár arra hívta fel vendéglátója figyelmét, hogy Peking és Washington kereskedelempolitikai csatározásának a kedvezőtlen következményei más országokra is kihatnak, ezért ő erősen reméli a viszály mielőbbi megnyugtató rendezését.
Merkel, aki pénteken érkezett háromnapos látogatásra Kínába, ülve fogadta a katonai tiszteletadást, miközben Li Ko-csiang feszes vigyázzban állt. Az utóbbi időben többször előfordult már, hogy a kancellár végigülte a fogadási ceremóniát, de az eddigi esetekben külföldi partnere is mellette ült. Korábban több ízben percekig tartó remegés fogta el Merkelt, amikor végig kellett állnia az ilyen jellegű, hosszadalmas nyilvános eseményeket.
A pekingi Nagy Népi Csarnokban tartott kétoldalú megbeszélést zavaró közjáték kísérte. A kínai illetékesek a tudósítók többségének nem tették lehetővé a részvételt a két kormányfő találkozója után szervezett sajtótájékoztatón. Teremkapacitási nehézségekre hivatkoztak, és eredetileg azt közölték, hogy csak a Németországból érkezett kancellári sajtókíséret lehet jelen. A tiltakozás hatására végül négy további német tudósító is bebocsátást nyert. A Die Welt beszámolója szerint a német küldöttségen belül azt találgatták, a kínaiak vajon azt akarták-e elkerülni, hogy túlságosan jól értesült és szakértőnek számító, Kínában dolgozó tudósítók részéről kellemetlen kérdések hangozzanak el akár a hongkongi nyugtalanságokkal kapcsolatban, akár például a kínai muszlimok ujgur közösségének a sorsát illetően. Angela Merkel kínai útja elsősorban gazdasági célokat szolgál. A kancellár nyomatékosan szólt arról, hogy fontosnak tartja az Európai Unió és Kína közötti beruházásvédelmi megállapodás mielőbbi megkötését. Ami Németországot illeti – mondta a kancellár –, kifejezetten nyitottak a kínai befektetők előtt, de néhány olyan meghatározott szektorban, amelyeket Berlinben stratégiai jelentőségűnek tekintenek, ellenőrzést gyakorolnak afölött, hogy kínai befektetők mely cégeket vásárolhatják fel, illetve melyekben szerezhetnek részesedést.
Merkelt népes gazdasági delegáció kíséri Kínában. A kancellár részt vesz a német-kínai gazdasági vegyesbizottság ülésén, valamint vállalatokat is meglátogat Pekingben, illetve Vuhanban.
Hongkongi ellenzéki körök, illetve emberi jogi csoportok Merkel kínai látogatása előtt világos állásfoglalást kértek a kancellártól a különleges jogállású várossal kapcsolatos fejlemények ügyében. A hongkongi tiltakozó megmozdulások szervezői arra szólították fel Merkelt, hogy Pekingben emelje fel szavát a tüntetők mellett, gyakoroljon mérséklő hatást a kínai vezetésre.
Hivatalos nyilatkozataiban a berlini kormány az összes érintett felet arra szólította fel, hogy erőszak nélkül, a törvényesség és a szabadság jegyében, a különleges jogállás tiszteletben tartása mellett rendezzék a konfliktust. A vizit során pedig Merkel hangsúlyozta, Hongkong lakóinak jogait biztosítani kell, a válság megoldása pedig csak párbeszéddel lehetséges.
A brit gyarmati uralomból Kína fennhatósága alá 1997-ben visszakerült Hongkongban az úgynevezett „egy ország, két rendszer” elve érvényesül: a megállapodás értelmében fél évszázadon át, vagyis 2047-ig fennmarad a városban a kapitalista társadalmi berendezkedés és a többpárti polgári demokrácia, a pekingi főhatalom ellenére is. Júniusban Hongkongban tüntetések kezdődtek amiatt, hogy a városvezetés – a tiltakozók szerint nyilvánvalóan pekingi nyomásra - módosítani kívánta a bűnügyi kiadatásra vonatkozó szabályokat, és annak alapján kiadhatók lettek volna a kínai hatóságoknak olyan kínai ellenzéki személyek, akik az autonóm jogállást élvező városban kerestek menedéket. A hongkongi kormányzó a módosítás érvénybe léptetését elhalasztotta, de a tiltakozók az előterjesztés végleges visszavonását követelték. A demonstrációk egyre hevesebbé váltak, és mind félőbb lett, hogy a kínai központi hatalom beveti a tüntetők ellen a hadsereget. A kormányzó a pattanásig feszült helyzetben a minap bejelentette, végleg leveszi a napirendről a kiadatási törvénymódosítást.
A német szövetségi kormány emberi jogi megbízottja, a szociáldemokrata pártállású Bärbel Kofler a pekingi Merkel-látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi években Kínában érezhetően romlott a polgári és politikai szabadságjogok helyzete, tovább korlátozták a véleménynyilvánítási szabadságot, valamint súlyos aggodalomra ad okot a kisebbségekkel – a tibetiekkel, ujgurokkal, illetve más muszlimokkal - való bánásmód. Bírálta Kofler a Kína által bevezetett „társadalmi pontok” rendszerét is, amely átfogó megfigyeléssel értékeli az állampolgárok magatartását.
