Kudarcba fulladt India Hold-missziója

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:01

Fotó: HANDOUT / AFP
Megszűnt a kapcsolat a Csandraján-2 holdszonda holdra szálló egységével.
Kudarcot szenvedett szombaton India második Hold-missziója, miután az ország űrügynöksége elvesztette a kommunikációs kapcsolatot a Csandraján-2 holdszonda Vikram nevű holdra szálló egységével, csupán percekkel azelőtt, hogy talajt ért volna a bolygó eddig felfedezetlen térségében, annak déli sarkvidékén. "A leszállás a tervnek megfelelően haladt mindaddig, amíg a Vikram 2,1 kilométerre meg nem közelítette a felszínt. Ekkor elveszett vele a kapcsolat. A rendelkezésünkre álló adatokat elemezzük" - közölte Kailaszavadivo Szivan, az űrügynökség (ISRO) elnöke 15 perccel azután, hogy az egységnek talajt kellett volna érnie. Az ügynökség sajtótájékoztatót ígért két órával későbbre, majd ezt lemondták. A Holdat érés teljesen automatikusan történt, a Földről nem irányították. A Vikram hétfőn a terveknek megfelelően vált le a Hold körüli pályán keringő Csandraján-2-ről. Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely "megveti a lábát" a Holdon. Ez volt az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.
Szerző
Témák
India Csandraján

A balkezeseknek genetikailag jobbak lehetnek a nyelvi készségeik

Publikálás dátuma
2019.09.06. 09:42

Fotó: Maksim Bogodvid/Sputnik / AFP
Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését.
Az oxfordi kutatók szerint elsősorban a beszéddel összefüggő területek érintettek, a balkezeseknek ezért talán jobbak a nyelvi készségei, azonban továbbra is rejtélyes az agyfejlődés és a domináns kéz kapcsolata - írta a BBC.
Nagyjából tízből egy ember balkezes. Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az öröklődés szerepet játszhat a kialakulásában, a részleteket azonban nem tárták fel.
A kutatók az Egyesült Királyság Biobank nevű projektje alapján dolgoztak, amely mintegy 400 ezer ember teljes genetikai térképét tartalmazza és 38 ezer balkezest találtak benne. A Brain című szaklapban közölt tanulmány szerint négy olyan DNS-területet találtak, ami befolyásolta a balkezességet. A mutációk a sejtek belsejét szervező, úgynevezett citoszkeletont, a fehérjeszálakból álló bonyolult rácsot érintő utasításokban voltak. Hasonló mutációkat mutattak ki azoknál a csigáknál, amelyek balra csavarodó spirálú házat hordanak a hátukon. A citoszkeleton megváltoztatja az agy fehérállományának szerkezetét.
A balkezeseknél azt találták, hogy a két agyi félteke összeköttetései a beszéddel összefüggő területeken jobbak, koordináltabbak voltak, ebből következtettek a tudósok arra, hogy jobbak lehetnek a nyelvi készségeik, noha ezt még nem bizonyították. A tanulmány kimutatta, hogy a balkezeseknél a skizofrénia kockázata kicsit nagyobb, a Parkinson-kóré azonban kicsit kisebb.
A tudósok szerint valószínű, hogy a jobb- és balkezességben 25 százalékban játszanak szerepet a gének, 75 százalék környezeti hatásokra, vagyis minden másra vezethető vissza.
A tanulmány a genetikai összetevőknek csak egy százalékát találta meg és csak a brit populációban, tehát a teljes képhez további tanulmányokra van szükség.
Szerző
Témák
balkezesség

Már megint megfejtették a Loch Ness-i szörny titkát

Publikálás dátuma
2019.09.06. 09:41

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
Tudósok szerint egy hatalmas angolna lehet a skóciai Loch Ness tóban élő, állítólagos gigantikus szörny, erre utal szerintük a tóból vett vízminták átfogó DNS-elemzése, amelyet csütörtökön mutattak be.
Nagyon nagy az angolna-DNS előfordulási aránya, de őshüllőszerű szörnyetegre, dinoszauruszra utaló nyomot nem találtak - mondta Neil Gemmell, az új-zélandi Otago Egyetem kutatója.  "Az adatok nem szolgálnak információval az állat méretére vonatkozóan, de a DNS nagy mennyiségű előfordulása alapján nem zárható ki, hogy hatalmas angolnák élhetnek a legendák övezte tóban" - mondta Gemmell.  
Gemmel kiemelte: a tudósok már 1933-ban azt gyanították, hogy a tengeri szörny valójában egy angolna. Búvárok "combnyi vastag" és akár négy métert is elérő angolnákról számoltak be. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek ellenére még soha senki nem fogott ki extrém méretű angolnát a Loch Nessből.
A legnagyobb természetes nagy-britanniai víztározó különböző pontjairól 250 vízmintát vettek a kutatók. Az adatok átfogó képet adnak a tóban lévő életről a legkisebb baktériumoktól a legnagyobb állatokig. A nemzetközi kutatócsoport 2018 júniusában vett mintákat az úgynevezett környezeti DNS-ből (eDNS), amely a tengeri élővilág, például a bálnák és cápák tanulmányozásának már bevett gyakorlata. Amikor egy élőlény mozog a környezetében, a bőrében, pikkelyében, tollában, szőrében, székletében vagy vizeletében lévő DNS apró töredékeit hagyja hátra. Ezt a DNS-t begyűjtik, szekvenálják, majd egybevetik a több százezernyi különböző organizmus ismert genetikai szekvenciáit tartalmazó adatbázissal.
Több mint 1500 éve vélik úgy az emberek, hogy a skóciai tó sötét mélységében hatalmas szörny él. A Nessie-ről szőtt elméletek nagyon változatosak: egyesek a dinoszauruszok korának túlélőjének, mások fatörzsnek, halnak vagy egyszerűen különleges alakot formáló hullámoknak tartják az észlelések tárgyát.
Az állítólagos szörnyről szóló legkorábbi beszámoló Szent Kolumba szentté avatott bencés apáthoz, Írország és Skócia védőszentjéhez köthető, aki a 6. században Skóciába vitte a kereszténységet. Legutóbb március 26-án jelentette egy amerikai pár, hogy látta a Loch Ness-i szörnyet.
Számtalan sikertelen kísérlet történt a szörny megtalálására, például 2003-ban a BBC kiterjedt tudományos kutatást indított 600 hanglokátorral és műholdakkal, melyek átkutatták a tó teljes területét. Legutóbb három éve egy fejlett tengeri drón talált egy szörnyet: azt a modellt, melyet az 1970-es Sherlock Holmes magánélete című film forgatásakor használtak és amely 50 éve süllyedt le a tó fenekére.
Szerző