A Dorian pusztításából még Kanadának is juthat

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:37
Észak-Karolina a Dorian után
Fotó: JOSE LUIS MAGANA / AFP
Az egyes erősségű hurrikán pénteken este fordult a nyílt vizek felé, Észak-Karolina után Massachusetts állam, majd Kanada felé tart.
A meggyengült Dorian hurrikán Észak-Karolina partjaitól Kanada felé halad, ahol már kihirdették a hurrikán-riadót.
Észak-Karolinában elsősorban a part mentén fekvő, festői kis szigetvilágban - amelyet Outer Banksnek neveznek - pusztított a hurrikán. Ocracoke szigetét az esőzés és az óceán hullámai csaknem teljesen elöntötték, a szigetet és az ott élőket a vihar elszigetelte a külvilágtól.
Roy Cooper észak-karolinai kormányzó bejelentette, hogy a mentőcsapatok készen állnak, és várhatóan helyi idő szerint szombaton reggel - amikor Ocracoke megközelíthetővé válik - megkezdik a szigeten rekedtek kimentését. A kormányzó információi szerint a vihar a szigeten nem követelt halálos áldozatot. Az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő államban több mint 135 ezer ház maradt áramszolgáltatás nélkül.
Az egyes erősségű hurrikán pénteken este fordult a nyílt vizek felé, és az amerikai Országos Hurrikán Központ jelzései szerint lassan az északkeleti Massachusetts állam, majd Kanada felé tart.

"Becsületsértésbe hajló propaganda" - így panaszkodik a berlini nagykövet, mert a ZDF nem dicséri Orbánt

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:26

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Györkös Péter egyenesen a ZDF intendánsának panaszolta be az adó egy műsorát, ami a 2015-ös magyarországi menekült-helyzetről is szólt.
"Becsületsértésbe hajló propaganda", "lejárató kampány", "fikció" - így jellemzi Györkös Péter berlini magyar nagykövet a ZDF német közszolgálati adó egy riportját, ami azt mutatta be, ahogy az Orbán-kormány 2015-ben a menedékkérőkkel bánt. De Györkös nem egyszerűen véleményezte a "fő műsoridőben bemutatott »dokudrámát«", hanem egyből a ZDF intendánsának és főszerkesztőjének panaszkodott levelében.
Egyébként valóban egy dokudrámáról van szó: a 88 perces A döntés órája: Angela Merkel és a menekültek című műsorban neéhol szakértők beszélnek, néhol színészek játszanak el egy-egy lényeges pillanatot. A műsor a 2015. szeptember 4-én Budapestről Németország felé elindult Remény menete nevű demonstratív vonuláson keresztül mutatja be a német menekült-politikát. Pont négy évvel azután került adásba, hogy a magyar kormány cinikius tétlenségét és különböző trükkjeit - mint például az állítólag nyugatra induló vonatok esteit, melyek végül gyűjtőtáborokban álltak meg - megelégelve, úgy ezer ember gyalog indult Németország felé. A filmben Orbán motivációiról kevés szó esik egyébként, és a német fél sem melegszívű hős; Merkel például majdnem szétrobban a dühtől, miután megtudja, hogy Orbán Viktor 100 buszt vezényelt ki, mert így akarta meggyorsítani a Keleti pályaudvar elől megindult ezrek távozását. Itt írunk róla bővebben, a Welt recenzióját szemlézve.
"Fel kell hívni a figyelmet arra az egyszerű földrajzi tényre, hogy a budapesti Keleti Pályaudvar több mint 1000 km-re található az EU és a Schengeni Zóna külső határától" - írja egy ponon Györkös, de ember legyen a talpán, aki érti mire gondol. Mert ugyan Görögország határai valóban vagy ezer kilométerre vannak Budapesttől, de azután számos nem schengeni ország következik, majd jóval később a magyar határok. A Keleti pályaudvar nagyjából tehát 160 kilométerre van a schengeni határtól. Na persze mit számítanak az "egyszerű földrajzi tények", hiszen Magyarország "súlyos anyagi, politikai és erkölcsi kockázatokat" vállalt, sőt. Mint azt Györkös egy radikális szélsőjobbos fordulattal megjegyzi, az Orbán-kormány egyenesen "az EU létezésének alapját jelentő életforma" védelmében állította meg, és szegezte az egyik budapesti vasúti pályaudvar elé hetekre a háború elől menekülő embereket.
Egyáltalán nem nevezhető kivételesnek, hogy egy magyar nagykövet a hazai mintának megfelelően, magából kikelve követeli a beleszólást egy-egy Orbánt kritizáló médium szerkesztésébe. Kovács Zoltán kormányszóvivő például a Politico-tól a Guardianig számos külföldi lapnak nekiesett már. De legutóbb például Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai nagykövet követelte diplomáciai levélben a sajtó megregulázását, miután egy karikatúra jelent meg a magyar kormányfőről. Ami Györköst illeti, emlékezetes, hogy három éve tényszerűen hamis adatokra hivatkozva védte az orbáni kirekesztő menekült-politikát az ARD német közszolgálati televízió egyik legtekintélyesebb politikai vitaműsorában.
Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 09:30

Szabad szemmel: Orbán ténykedése a 30-as évek bűzét árasztja

Publikálás dátuma
2019.09.07. 07:32

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 7.
BBC Orbán a jelek szerint antiszemita kliséket élesztett újjá – emeli ki a brit közszolgálati rádió, amely azt igyekezett kideríteni, miért lett Magyarországon Soros György az elsőszámú közellenség. Bizonyítékként az összeállításban bejátszották a miniszterelnöknek a legutóbbi választások előtt mondott Kossuth téri beszédét. Egy olyan országban, amelyben a háború végén, alig néhány hét alatt félmillió magyar zsidót küldtek halálba, az akkori magyar hatalom aktív bűnrészességével. Idekapcsolódva a CEU rektora arra figyelmeztet, hogy éppen a múlt miatt veszedelmes az ilyesmivel játszadozni. Mert akárhogy is nézzük- hangsúlyozta -, amit Orbán csinál, az az, hogy egy az egyben előveszi a náci gyűlölet szóképeit. Ignatieff megerősítette, hogy az egyetem azért került az Orbán-kormány célkeresztjébe, mert azt Soros György alapította és finanszírozza, márpedig az üzletember az elsőszámú célpont a mostani magyar vezetés számára. Az intézmény ugyanis a legjobbak közé tartozik a világban, és a támadásoknak semmi közük a teljesítményéhez. Csakis Soros miatt vannak – mondta Ignatieff. A brit közszolgálati rádió felidézi, hogy a milliárdost az amerikai politikai guru, Finkelstein szemelte ki. A lejárató kampányok híveként azt vallotta, hogy csupán a megfelelő célpontot kell megtalálni, azt kell tűz alá venni és akkor teljesen felesleges a saját politikáról beszélni. Ezt már az a svájci újságíró mondta, aki a választási stratéga korábbi famulusának segítségével a világ elé tárta, miért fordult a magyar kabinet Soros ellen. Budapest cáfolja az állításokat, de az utóbbi évek fejleményei alátámasztják a teóriát. A befektető mára gyűlöletes figura lett Magyarországon, zsidóként, egy másik zsidó ötlete nyomán.
Guardian A vezércikk úgy reagál Orbán Viktornak a demográfiai csúcson elhangzott beszédére, hogy terjed ugyan a szélsőjobbos ideológia, ám nem szabad hozzányúlni a nők autonómiájához és ahhoz a jogukhoz, hogy szabadon dönthessenek arról: akarnak-e gyereket. A múlt eszközeit pedig végképp nem szabad visszahozni. Mint megállapítja, a magyar kormányfő a magyar nők termékenységét dicsérte, mint ami alapvető Európa fennmaradása szempontjából, ám közben veszedelmes és atavisztikus mítoszokhoz nyúlt vissza. Ily módon újabb fórumon kapott lehetőséget a nagy lakosságcserét hajtogató összeesküvés elmélet, hogy betörjön a nagypolitikába. Itt arról a feltételezésről van szó, hogy a földrészt veszélyezteti a demográfiai változások. Hogy a volt ausztrál miniszterelnök, a földrész brutális menedékpolitikájának egyik megalapozója jelen volt a tanácskozáson és Orbánt dicsérte, az csak még inkább aláhúzza, ennyire elterjedt ez a hit. Korábban a baloldal gazdasági válaszokat adott a jobboldal migránsellenes retorikájára. Ám ez nem elég, amint azt az idegenellenes populisták felemelkedése tanúsítja. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy emberekként kezeljük a menekülteket.  Orbán megközelítésében az az új, miközben változatlanul elzárkózik az idegenektől, hogy a nők hazafias kötelezettségként szüljenek több utódot. Erre mondta azt nemrégiben egy svéd miniszter asszony, hogy ez a nézet a 30-as évek bűzét árasztja.
Guardian A budapesti tudósítás azt tartja a budapesti Orbán-beszéd legfőbb elemének, hogy az a magyarok szaporodását népszerűsítette, és a szélsőjobb összeesküvés-elméletére támaszkodott. De a többi közép-európai vezető üzenete is az volt a saját nemzetüknek, hogy ha nem nemzenek gyerekeket, akkor ki fognak halni, miközben ezek a kormányok sorra léptetnek életbe családtámogatási programokat a gyerekvállalási kedv fellendítésére. A nativista magyar házigazda, aki az utóbbi években a menekült-, illetve bevándorlás-ellenes érzelmekre alapozza politikáját, kijelentette, hogy ha nem tesznek ellene, mások kiszoríthatják az európaiakat, ami pontosan az, mint amit a radikálisok mondogatnak. Szavait megtámogatta az egyik díszvendég, a korábbi ausztrál miniszterelnök, aki gratulált neki, mondván, hogy van bátorsága szembeszállni a politikai korrektséggel. Arról is beszélt, hogy nem a klímaváltozás, hanem a kihaló népesség jelenti legnagyobb fenyegetést a nyugati civilizáció számára. Novák Katalin ugyanakkor a lapnak nyilatkozva igazságtalan és politikailag elfogult vádaskodásnak nevezte azokat a véleményeket, miszerint a magyar vezetés több gyerek megszülésére akarja kényszeríteni a nőket. Szerinte csupán arról van szó, hogy minden lehetséges eszközzel igyekeznek támogatni a családokat.
New York Times Arra készül a Szabad Európa Rádió, hogy nem egészen egy év múlva visszatérjen az immár kevésbé szabad Magyarországra, habár a mostani magyar kormány valószínűleg sértésnek veszi, hogy az Egyesült Államok a demokrácia érdekében újraindítja a magyar nyelvű adásokat. De az ügy amerikai gazdája, egy független szövetségi intézmény reagálni kíván arra, hogy Magyarország távolodik a szabad és nyitott kormányzástól. Ám a lépés csapást mér arra, hogy Trump kezet nyújtott a szélsőjobbos Orbán Viktornak. A végső szót a Kongresszusnak kell kimondania – várhatóan még ebben a hónapban. De az érintett Globális Média Ügynökség igazgatója azt mondja, hogy a törvényhozók közül igen sokan támogatják az elképzelést. Ezt megerősítette Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója, mivel egyre több honatya látja úgy, hogy a magyaroknál és a lengyeleknél veszélyben van a demokrácia. Kezdetben a magyar SZER költségvetése nagyjából 750 ezer dollár volna, és irodát nyitnának Budapesten. A rajt előreláthatólag jövő májusban lesz, a teljes szolgáltatás pedig éppen egy év múlva indulna. A helyzet megvilágítására a lap megjegyzi, hogy Orbán szövetségesei ellenőrzik a magyar sajtó javarészét, ezek a szerkesztőségek visszhangozzák a gyűlöletbeszédet, terjesztik az etnikai identitás politikáját és az összeesküvés elméleteket, szajkózzák az antiszemita közhelyeket, illetve a szélsőséges retorikát, hogy ezzel is támogassák a Fideszt. A budapesti amerikai nagykövet igyekezett bagatellizálni a döntést, hogy újra Magyarországra települ a rádió. Illetékesek szerint bizalmas megbeszélésen igyekezett biztosítékokat kapni, hogy a műsorok nem a magyar kormányról szóló kedvezőtlen hírekre összpontosítanak, nem az oknyomozó újságírás áll majd a munka előterében, és hogy a működés nem keresztezi majd az ő erőfeszítéseit. Bele azonban nem avatkozhat a rádió dolgaiba. Krekó Péter szerint a magyar sajtóviszonyok igencsak emlékeztetnek arra, ami Oroszországban van, arról nem beszélve, hogy nálunk a kormánybarát média sok-sok orosz anyagot vesz át. Így arról, milyen mértékben hanyatlik a Nyugat a migráció, a multikulti és a túlzott liberalizmus miatt. Charles Gáti kifejtette: legfőbb ideje visszaküldeni a SZER-t Magyarországra.
The Times A diktátorok számára nem a népük, hanem ők maguk jelentik a legnagyobb veszélyt, mert elvágják magukat azoktól a tanácsoktól és információktól, amely nélkül nem tudják hatékonyan irányítani saját országukat. Ezt a tételt emeli ki a lap recenziója Frank Dikötter, a neves holland történész most megjelent könyve kapcsán, amely a 20. század 8 diktátorát mutatja be, köztük, Hitlert, Sztálint, Maot, valamint Ceausescut. A despoták korábban elmozdíthatatlannak tűntek, ez egy időre megváltozott a hidegháború után, ám napjainkban visszatért, miután látszólag szorul vissza a demokrácia. Több államban is, így Magyarországon, Brazíliában és a Fülöp-szigeteken, erőskezű vezetők lábbal tipornak olyan intézményeken, törvényeken és hagyományokon, amelyek egykor a jogállam pillérei voltak. A szóban forgó diktátorok egytől egyig a durvaságukról, gonoszságukról, megalomániájukról, korruptságukról és arról nevezetesek, hogy tehetségük kizárólag a ravasz és pszichopata elszántságban mutatkozott meg, azon kívül, hogy jó időben tudtak jó helyen lenni. És roppant könnyen megtévesztették a kívülállókat. Sokban hasonlítottak egymásra, de rengeteg dologban különböztek. A történelem különféleképpen ítéli meg őket. Négyen ágyban, párnák közt haltak meg, kettőt kivégeztek, egy öngyilkosságot követett el, az egyik pedig a száműzetést választotta. De a szerző, aki Hong Kongban egyetemi tanár, rámutat, hogy az ilyen emberek eredendően gyengék. Merthogy a csupasz hatalomnak van lejárati ideje. És mindig kockázatos, ha valaki a félelemre építve irányít. Ám épp ezért személyi kultusz nélkül nem tud meglenni egy önkényuralkodó. Viszont pontosan ilyen megfontolásból úgy állítja be, hogy az elnyomás közmegegyezésen alapul. Ehhez olyan látszatot kelt, mintha a köz részéről hatalmas volna a lelkesedés. Ezzel szemben fellép az ellenzőkkel szemben. A módszert egyre könnyebb alkalmazni a modern technológia segítségével, mert az sokat segít a rezsim működéséhez szükséges megfigyelés, illetve propaganda apparátus munkájában.
Die Welt A német törvényhozás elnöke úgy véli, hogy a kölcsönös ismeretek hiánya és az érdektelenség mélyíti el az árkokat Európában a Kelet és a Nyugat között. Márpedig a mostani helyzet a 89-es forradalom egyik legfontosabb vívmányát fenyegeti, hogy ti. véget ért a földrész megosztottsága – hangsúlyozza Wolfgang Schäuble. A kommentár szerint az európai egység szempontjából egyáltalán nem mindegy, ha a kontinens középső és keleti részén az emberek úgy érzik, hogy nézeteik és érdekeik teljesen másodlagosak a másik fél számára. Valójában nagyon is figyelembe kell venni a „mások” tapasztalatait és kilátásait. Nem arról van szó, hogy kritikátlanul átvegyék azokat, hanem hogy a két oldal kölcsönösen jobban megértse egymást. Nem világos, hogy a bevándorlás célországai egyáltalán tudják-e, az új tagállamok főleg a kivándorlástól szenvednek. Arrafelé ez súlyosabb gond, semmint az, hogy érkeznek-e migránsok. Az emigráció ugyanis súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Akik maradnak, azok attól félnek, hogy eltűnik saját népük, ez pedig erősíti a bizalmatlanságot a kozmopolitizmus ellen és fokozza az igényt, hogy védjék meg a saját világot biztonságos határok mögött. A magyarok és a lengyelek 50 %-a egyetért azzal, meg kellene tiltani, hogy bárki tartósan Nyugatra költözzön – 30 évvel a nyitott határok létrejötte után! A németeknek segíthetnek a Kelet-Németországban szerzett tapasztalatok, hogy jobban megértsék a közép- és kelet-európaiak érzékenységét és viszont. Fontos látni, hogy ezek az államok kénytelenek voltak évszázadokon át harcolni saját kultúrájukért, mert akkor világossá válik, miért annyira fontos számukra a nemzet. Ennélfogva aki szembeállítja az európai egységet a nemzeti identitás igényével, az nem erősíti, hanem gyengíti az EU-t. De emellett az is tény, hogy a földrész keleti felén is nagyok a különbségek. Schäuble ugyanakkor tévedésnek tartja a keletiek törekvését, hogy szabotálják az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését.
Kurier Magyar és osztrák környezetvédők alig két hét múlva tüntetést tartanak a Fertő-tó magyar oldalán készülő milliárdos fejlesztési terv ellen, ám az erről szóló döntést kénytelnek voltak egy hajón, „nemzetközi vizeken” meghozni. Magyarországon ugyanis egyetlen vendéglő sem volt hajlandó fogadni őket, mert nyilvánvalóan félnek a politikai nyomástól, közölte az egyik osztrák természetvédelmi civil szervezet egyik munkatársa. Az építési munkálatok ugyan még nem kezdődtek meg, de ez csupán idő kérdése, és a jelek arra utalnak, hogy a magyar hatóságok nem kívánnak lényegesen változtatni az elképzelésen. Mindenesetre a 75 millió eurós program alapján 100-ágyas hotelt, nagy jachtkikötőt és szabadidőparkot hoznának létre. Hírek szerint az üzletben benne van Orbán Ráhel, valamint a férje, Tiborcz István is. Az ottani közös nemzeti park magyar igazgatónője támogatja az Orbán-kormány tervét és nem tart semmiféle környezeti ártalmaktól. Az osztrák fél azonban továbbra sem ismeri a részleteket, mert alapinformációkat nem kap meg Magyarországtól. Az viszont biztos, hogy a beruházás 60 hektárt érint. Az UNESCO közvetíteni igyekszik a két állam között.  
Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 09:38