Orosz-ukrán fogolycsere: a kercsi szorosnál elfogott tengerészek is hazatértek

Publikálás dátuma
2019.09.07. 15:44

Fotó: Sputnik / Stringer
Míg Kijevben Zelenszkij várta a hazatérő ukránokat, Moszkva még a nevüket sem árulta el a szabadon engedett oroszoknak.
Földet értek Moszkva vnukovói, illetve Kijev boriszpili repülőterén szombat délután az orosz-ukrán fogolycsere keretében szabadon bocsátott személyeket szállító repülőgépek. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos megerősítette, hogy
mindkét fél 35 foglyot engedett el.

A hazatérő ukrán szabadulókat a repülőgép utaslépcsőjénél fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és mindegyiket külön megölelte. A kijevi repülőtérre egyébként a foglyok fogadására a hozzátartozóik és az ukrán elnök mellett megjelent Arszen Avakov belügyminiszter, Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és Ruszlan Rjabosapka főügyész is.
A kijevi elnöki hivatal közlése szerint a hazatért ukránok között van a kercsi incidens után Oroszországban őrizetbe vett 24 ukrán tengerész, valamint Oleh Szencov, az Oroszországban 20 évi szabadságvesztésre ítélt ukrán filmrendező, továbbá Olekszandr Kolcsenko, Pavlo Hrib, Sztanyiszlav Klih, Mikola Karpjuk, Volodimir Baluh, Evhen Panov, Artur Panov, Edem Bekirov és Mikola Szizanovics. A hazatérő ukrán állampolgárokat orvosi vizsgálat után fogják elengedni.
Moszkvában Kijevvel ellentétben nem alakult ki népünnepélyi hangulat a reptéren. A vnukovói repülőtéren a televíziós közvetítés tanúsága szerint egyetlen magas rangú politikus sem jelent meg. A fogolycsere keretében szabadon bocsátott oroszok névsorát még nem is hozták nyilvánosságra.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a fogolycserét nagyon fontos lépésnek, a politikai akarat megnyilvánulásának nevezte. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint a csere az első lépés volt a konfrontációtól a párbeszéd felé.

A Dorian pusztításából még Kanadának is juthat

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:37
Észak-Karolina a Dorian után
Fotó: JOSE LUIS MAGANA / AFP
Az egyes erősségű hurrikán pénteken este fordult a nyílt vizek felé, Észak-Karolina után Massachusetts állam, majd Kanada felé tart.
A meggyengült Dorian hurrikán Észak-Karolina partjaitól Kanada felé halad, ahol már kihirdették a hurrikán-riadót.
Észak-Karolinában elsősorban a part mentén fekvő, festői kis szigetvilágban - amelyet Outer Banksnek neveznek - pusztított a hurrikán. Ocracoke szigetét az esőzés és az óceán hullámai csaknem teljesen elöntötték, a szigetet és az ott élőket a vihar elszigetelte a külvilágtól.
Roy Cooper észak-karolinai kormányzó bejelentette, hogy a mentőcsapatok készen állnak, és várhatóan helyi idő szerint szombaton reggel - amikor Ocracoke megközelíthetővé válik - megkezdik a szigeten rekedtek kimentését. A kormányzó információi szerint a vihar a szigeten nem követelt halálos áldozatot. Az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő államban több mint 135 ezer ház maradt áramszolgáltatás nélkül.
Az egyes erősségű hurrikán pénteken este fordult a nyílt vizek felé, és az amerikai Országos Hurrikán Központ jelzései szerint lassan az északkeleti Massachusetts állam, majd Kanada felé tart.

"Becsületsértésbe hajló propaganda" - így panaszkodik a berlini nagykövet, mert a ZDF nem dicséri Orbánt

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:26

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Györkös Péter egyenesen a ZDF intendánsának panaszolta be az adó egy műsorát, ami a 2015-ös magyarországi menekült-helyzetről is szólt.
"Becsületsértésbe hajló propaganda", "lejárató kampány", "fikció" - így jellemzi Györkös Péter berlini magyar nagykövet a ZDF német közszolgálati adó egy riportját, ami azt mutatta be, ahogy az Orbán-kormány 2015-ben a menedékkérőkkel bánt. De Györkös nem egyszerűen véleményezte a "fő műsoridőben bemutatott »dokudrámát«", hanem egyből a ZDF intendánsának és főszerkesztőjének panaszkodott levelében.
Egyébként valóban egy dokudrámáról van szó: a 88 perces A döntés órája: Angela Merkel és a menekültek című műsorban neéhol szakértők beszélnek, néhol színészek játszanak el egy-egy lényeges pillanatot. A műsor a 2015. szeptember 4-én Budapestről Németország felé elindult Remény menete nevű demonstratív vonuláson keresztül mutatja be a német menekült-politikát. Pont négy évvel azután került adásba, hogy a magyar kormány cinikius tétlenségét és különböző trükkjeit - mint például az állítólag nyugatra induló vonatok esteit, melyek végül gyűjtőtáborokban álltak meg - megelégelve, úgy ezer ember gyalog indult Németország felé. A filmben Orbán motivációiról kevés szó esik egyébként, és a német fél sem melegszívű hős; Merkel például majdnem szétrobban a dühtől, miután megtudja, hogy Orbán Viktor 100 buszt vezényelt ki, mert így akarta meggyorsítani a Keleti pályaudvar elől megindult ezrek távozását. Itt írunk róla bővebben, a Welt recenzióját szemlézve.
"Fel kell hívni a figyelmet arra az egyszerű földrajzi tényre, hogy a budapesti Keleti Pályaudvar több mint 1000 km-re található az EU és a Schengeni Zóna külső határától" - írja egy ponon Györkös, de ember legyen a talpán, aki érti mire gondol. Mert ugyan Görögország határai valóban vagy ezer kilométerre vannak Budapesttől, de azután számos nem schengeni ország következik, majd jóval később a magyar határok. A Keleti pályaudvar nagyjából tehát 160 kilométerre van a schengeni határtól. Na persze mit számítanak az "egyszerű földrajzi tények", hiszen Magyarország "súlyos anyagi, politikai és erkölcsi kockázatokat" vállalt, sőt. Mint azt Györkös egy radikális szélsőjobbos fordulattal megjegyzi, az Orbán-kormány egyenesen "az EU létezésének alapját jelentő életforma" védelmében állította meg, és szegezte az egyik budapesti vasúti pályaudvar elé hetekre a háború elől menekülő embereket.
Egyáltalán nem nevezhető kivételesnek, hogy egy magyar nagykövet a hazai mintának megfelelően, magából kikelve követeli a beleszólást egy-egy Orbánt kritizáló médium szerkesztésébe. Kovács Zoltán kormányszóvivő például a Politico-tól a Guardianig számos külföldi lapnak nekiesett már. De legutóbb például Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai nagykövet követelte diplomáciai levélben a sajtó megregulázását, miután egy karikatúra jelent meg a magyar kormányfőről. Ami Györköst illeti, emlékezetes, hogy három éve tényszerűen hamis adatokra hivatkozva védte az orbáni kirekesztő menekült-politikát az ARD német közszolgálati televízió egyik legtekintélyesebb politikai vitaműsorában.
Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 09:30