Baráti kölcsönt kaphat a meghallgatásához Netanjahu

Publikálás dátuma
2019.09.09. 10:30

Fotó: ABIR SULTAN / AFP
A kétmillió dolláros támogatás folyósítására Matanjahu Engelman, az izraeli számvevőszék új elnöke adott engedélyt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, alighogy átesik a bizonytalan kimenetelű, szeptember 17-i parlamenti választásokon, máris felkészülhet arra, hogy Avicháj Mandelblitt legfőbb ügyész három korrupciós ügyben október 2-án vádat emel ellene. Ez csak akkor nem történik meg, ha a rendőrségi nyomozás alapján elkészített, a bírósághoz benyújtandó vádiratok okafogyottá válnak, mert előtte az ügyvédi segédlettel zajló meghallgatás során a kormányfő ráveszi a legfőbb ügyészt a vádak ejtésére. Az ügyvédi munkának azonban jelentős költségei vannak, amit Benjamin Netanjahu egyik barátja, Spencer Partridge amerikai zsidó ingatlanmágnás fedez – írta a Jediot Aharonot című izraeli újság. A kétmillió dolláros támogatás folyósítására Matanjahu Engelman, az izraeli számvevőszék új elnöke adott engedélyt. Az ügy előzménye, hogy a számvevőszék illetékes bizottsága korábban háromszor is elutasította Benjamin Netanjahunak ezt a kérését, mert a miniszterelnök nem mutatta be az általuk bekért dokumentumokat anyagi helyzetéről, valamint kapcsolatáról az amerikai üzletemberrel, hogy kizárhassák az esetleges összeférhetetlenséget. Egy korábbi döntés alapján az új kölcsönből a kormányfőnek vissza kell fizetnie az unokatestvérétől, Nathan Milikowskytól a számvevőszéki bizottság jóváhagyása nélkül kapott háromszázezer dollárt, valamint vissza kell adnia a Partrige által számára megvásárolt öltönyöket, vagy azok ellenértékét.   Egy izraeli civil szervezet szerint ugyanakkor Engelman magatartása meglepő és felettébb gyanús. A számvevőszéki elnök egyrészt az utóbbi napokban úgy döntött, hogy a választások előtti érzékeny időszakra hivatkozva befagyasztja a már elkészült, a kormányzatot bíráló jelentések közzétételét, másrészt az illetékes számvevőszéki bizottság korábbi véleményével ellentétes, ügydöntő határozatot hozott Netanjahu kölcsöne ügyében.  Augusztusban egyébként lemondott a számvevőszék engedélyezési bizottságának több tagja, tiltakozásul Engelman engedékenysége miatt. Az új számvevőszéki elnök ekkor „reformot” hirdetett, több mint duplájára emelte a bizottság tagjainak számát, és nem jogászokat hívott a bizottságba, hanem – a 13-as kereskedelmi tévé beszámolója szerint – a kormányzó Likuddal és Netanjahuval azonosuló közszereplőket. Gidi Weitz, a Háárec szakértője szerint miniszterelnökkel szemben ennyire engedékeny, amellett pedig a korrupciós osztály felszámolását is tervező Engelman kiválasztása a demokratikus fékek és ellensúlyok leépítésének újabb állomását jelenti Izraelben, és kérdéses, hogy a számvevőszék elég kritikus lesz-e a kormányzattal szemben. 
Szerző

Wehrmacht-páncélosmakettet is árulnak a bécsi múzeumban

Publikálás dátuma
2019.09.09. 09:15
Az egykori felderítő repülőgépek legendás teljesítményét is dicsőítik az egyik kiállításon
Fotó: MÚZEUM/HGM.AT
Az ajándékboltban ma is kapható olyan könyv, amely a harmadik birodalom hadseregét dicsőíti – írta a minap Kurier című lap.
Az „Ausztria tűzben – a bátorság tragédiája 1939-1945” című, 1988-ban megjelent kötet előszavában egyebek közt az olvasható, hogy „a Wehrmacht hősiesen harcolt, emberfeletti bátorságról tett tanúbizonyságot”. A könyv szerzője szerint „a háború utáni nemzedékek teljesen hamis képet kapnak a német hadseregről, amely a háborúban rendkívül korrekt magatartást tanúsított”.    Mint a beszámolóban olvasható, a boltban a náci hadsereg egykori páncélos járműveinek méretarányos modellje is kapható. A hadtörténeti múzeum az egyetlen olyan állami múzeum Bécsben, amely még minisztériumi felügyelet alatt áll, és a Kurier szerint az ottani kiállításokon egyáltalán nem érzékelhetők semmiféle tudományos kutatás nyomai. A lap idézi az egyik legtekintélyesebb osztrák történészt, Eva Blimlingert, a képzőművészeti egyetem rektorát, aki látogatása során úgy érezte, hogy  muzeális közeggé átalakított kaszárnyában van, ahol háborús eszközöket dicsőítenek, például egykori felderítő repülőgépek legendás teljesítményét éltetik. Blimlinger azt sürgeti, hogy a múzeumot vegyék el a védelmi minisztériumtól, és helyezzék a szövetségi múzeumfelügyelet alá. Kiderült, hogy a HGM évek óta kitapintható irányultságáról a minisztérium korábban nem is szerzett tudomást, és nem emelt vele szemben kifogást sem Norbert Darabos, sem Hans Peter Doskozil volt szociáldemokrata védelmi miniszter sem. Az átmeneti osztrák kormány védelmi minisztere, Thomas Starlinger viszont, aki júniusi kinevezése előtt az osztrák államelnök, Alexander Van der Bellen katonai tanácsadója volt, vizsgálatot rendelt el az ügyben, kivált annak hírére, hogy a múzeum kiállítását nem csupán az osztrák szélsőjobboldali identitárius mozgalom vezetője, Martin Sellner, hanem az Új-Zélandon terrorcselekményt elkövető – Sellner mozgalmát pedig pénzzel segítő – férfi is megtekintette. A média felhívja a figyelmet arra: a múzeum élén olyan történész – Christian Ortner – áll, akit még az első néppárti-szabadságpárti koalíció idején,  2000 elején helyeztek pozíciójába, és aki a Szabadságpárt felettébb vitatott megítélésű ideológusának, Lothar Höbeltnek a tanítványa. De 2009-től egy nála is radikálisabb munkatársat kapott a múzeum, Walter Kalinát, a Szabadságpárt egykori szélsőséges politikusának, Martin Grafnak az emberét. Ő nem csupán a hadtörténeti múzeum irányát igyekszik jobbra tolni, de Pappenheim álnéven a Wikipédián is ír a Wehrmachtot éltető megjegyzéseket, valamint beszámol a Szabadságpárt és az identitáriusok kapcsolatairól is.
Témák
Ausztria múzeum

120 hongkongi iskola diákjai emlékeztették élőlánccal a kormányt: 4 nap, és lejár az ultimátumuk

Publikálás dátuma
2019.09.09. 08:52

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Azt ígérik, ha péntekig nem teljesíti a vezetés a tüntetők négy követelését, fokozott akciókba kezdenek.
Több ezer diák alkotott több helyen élőláncot Hongkongban hétfő reggel. A South China Morning Post internetes oldalán közzétett egyik cikk szerint a város mintegy 120 tanintézményének tanulói vettek részt az akcióban. A megmozdulások javarészt a tanítás megkezdése előtt zajlottak le, mivel egyes iskolák nem engedélyezték diákjaiknak, hogy részt vegyenek az általános sztrájkban míg mások szülői engedélyhez kötötték azt.
A tanórák bojkottálását kezdeményező diákok sztrájkszövetsége megismételte azt az augusztus 29-én kiadott figyelmeztetését, hogy
amennyiben a kormányzat szeptember 13-ig nem teljesíti a tüntetők öt követelését, fokozott akciókba kezdenek.

Carrie Lam hongkongi kormányzó a múlt héten egyet teljesített ugyan a követelések közül azzal, hogy visszavonta a tömegmegmozdulásokat eredetileg kiváltó, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezetet, ám ez már bőven kevésnek bizonyult. Vasárnap ismét sok tízezres tömeg volt az utcákon. A demonstrálók az Egyesült Államok konzulátusához vonultak, és követelték az amerikai kongresszustól, hogy fogadja el azt az elé beterjesztett törvényjavaslatot, amely az emberi jogok és a demokrácia hongkongi érvényesüléséről szól. A javaslat elfogadása esetén Washingtonnak lehetősége lenne vízumtilalmat és számláik befagyasztását alkalmazni olyan hongkongiakkal szemben, akiket az emberi jogok megsértése miatt bűnösnek vélnek. Az amerikai kormány továbbá köteles lenne minden évben felülvizsgálni Hongkong politikai autonómiájának helyzetét, és megállapítani, hogy az 1992-ben az Egyesült Államok és Hongkong között létrejött egyezménynek megfelelően a város megőrizheti-e különleges kereskedelmi státusát. A megmozdulás napközben békésen folyt, de a késő esti órákban ismét összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre jobban növeli befolyását a városban, egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát.

A tüntetők követelései

Az immár harmadik hónapja tartó tömegtüntetéseket kiváltó törvénytervezet értelmében bűnügyi eljárás esetén a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának. A hongkongiak tényként kezelték, hogy ezután megszaporodtak volna a politikai indíttatású gyanúsítások, majd természetesen a kiadatások. A törvénytervezet visszavonásán kívül a demonstrálók további négy követelés teljesítését kívánják elérni:
- a rendőrségi brutalitás független kivizsgálását;
- a tüntetésekkel összefüggésben őrizetbe vettek szabadon engedését;
- az előbbiekkel szemben felhozott "lázadás" vádjának eltörlését; és
- a Pekinghez hű Carrie Lam lemondását, demokratikus választások megtartását.