Az európai művészfilm korszakának végét is jelentheti a Joker győzelme

Publikálás dátuma
2019.09.09. 09:55
Joaquin Phoenix és Todd Phillips az Arany Oroszlán nyertese
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Meglepő, de vitathatatlan eredmények a patinás európai mustrán.
Az már most bátran kijelenthető: a 76.Velencei filmfesztivál a díjai miatt marad igazán emlékezetes. Merthogy azzal, hogy a Todd Phillips rendezte Joker kapta a patinás Arany oroszlánt, állak este le sorozatban. Egyrészt Hollywoodi nagy stúdió – jelen esetben a Warner – olyan ritkán szokott fődíjat kapni, mint a fehér holló. Ennek oka, hogy ezek a stúdiók biztonsági játékot alkalmaznak, még ha meg is hívják őket, inkább verseny kívüli gálákban szoktak utazni, erre jó példa a tavalyi velencei Csillag születik-bemutató. Ez érhető a részükről, hiszen a sajtó és szakma nem tekint olyan szigorral a nem versenyen bemutatott művekre, nem kötnek bele, az „ugyan, ez meg hogy került ide” kérdéssel. Az eredeti terv a Warner részéről most is a versenyen kívüli bemutató lett volna, de Todd Phillips rendező ragaszkodott hozzá, hogy ő bizony versenybe akar kerülni. Sokan gúnyosan mosolyogtak erre reagálva, hiszen „mit képzel magáról” olyan filmek rendezője, mint Cool túra, Starsky és Hutch, a Terhes társaság vagy a Másnaposok trilógia.  Egyszóval, látatlanban igazi kakukktojásnak számított Phillips-től a kisköltségvetésű comics adaptáció, amely bevallottan úgy készült, hogy semmi köze nincs a klasszikus álomgyári képregény sikerekhez. Arra, amit kaptunk, azonban tényleg senki sem számított. A döbbenetes nem az volt, hogy a Joker-ben Joaquin Phoenix extrém teljesítményt nyújt a címszerepben, hiszen a színészben mindig benne volt az „őrületesen” átütő alakítás lehetősége, hanem az, hogy maga film is meghökkentően erős volt a versenymezőnyben. Utóbbira pedig, valljuk be, szinte senki sem számított. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy B-kategóriás vígjátékok rendezője műfajt teremt és szerzői képregényfilmmel letarol mindent és mindenkit. Ráadásul egyszerűen azzal, hogy karakter tanulmányt készít és mer legalább annyira sötét és baljós lenni, mint Christopher Nolan volt a Batman trilógiában, illetve Martion Scorsese a Taxisofőrben. Itt azonban nincsenek szuper- vagy magányos hősök (Bruce Wayne még gyerek), csak a bűnös Gothan City és egy szétesőben lévő társadalom, amely kísértetiesen hasonlít a jelenünkre és súlyos kérdéseket vet fel. Arthur Fleck pedig úgy válik a szemünk előtt Jokerré, az alvilág urává, hogy többször megjegyzi: nem lett volna szabad fegyvert adni neki. Illetve, nem lett volna szabad felfüggeszteni a szociális alapon járó gyógyszerellátását. Todd Phillips Jokere hosszú ideje a legerősebb társadalomkritika, amit láttam, szórakoztató filmnek álcázva. A Lucretia Martel vezette zsűri pedig értékelte az innovációt. A nagy kérdés ezután csak az, hogy Hollywood mit kezd a jelenséggel? Elkezdenek bátrabb műveket gyártani a futószalagon készült látványfilmek mellett? Vagy a sikeren felbuzdulva már számolják, hogy mennyi profitot hoznak majd a Joker-folyatások, amelyek már a megszokott biztonsági játék szellemében készülnek majd?
De nem csak a Joker elismerése bombameglepetés. A nagydíjat az a Roman Polanski nyerte, akinek az ünneplése nagyon nem tűnt valószínűnek. Elvégre már a beválogatása is kisebb botrányt okozott, hiszen a pedofília és erőszak vádjával azonnal letartóztatnák az Egyesült Államokban: Velence vakmerősége pedig szembe tűnő, hiszen az An Officer and the Spy (A tiszt és a kém) nemigen tűnik fel más fesztiválon – tegyük hozzá, egyelőre. Az is kisebb felháborodást okozott, hogy Lucretia Martel a zsűri sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nem hajlandó a vörös szőnyegen ünnepelni Polanskit, de a filmjét természetesen megnézi. A végeredmény magáért beszél: a Dreyfus ügyet feldolgozó igazi régi vágású kosztümös dráma, amely akár harminc évvel ezelőtt is elkészülhetett volna ugyanebben a formában. Persze, az hogy valami konzervatív, még értékes, a színészi játék kiemelkedő (különösen a drámai szerepben ritkán látható Jean Dujardin) és jelentsük ki, sajnos az antiszemitizmus problémaköre ma is érvényes. Polanski mellett egyébként szintén kiálltak a nemzetközi kritikusok, hiszen a műve megkapta a Fipresci-díjat is. A konzervatív és klasszikus művészfilmes vonalat szintén erősíti, hogy a legjobb rendező a svéd Roy Andersson lett az About Endlessness című művével, amely a direktorra jellemző stílusban készült.  Ha következtetést kell levonni az idei Velencei filmfesztivállal kapcsolatban, akkor az leginkább az lehet, hogy az európai művészfilm műfajában vannak nagy öregek, akik még képesek hozni a formát, de a fiatalok és az innováció terén igen nagyok a gondok az öreg kontinensen. Merthogy, akárhogy is szépítjük, Hollywood kiütéssel nyert.

Tetőteraszon, vízzel teli kádban fekve nézték az operaelőadást Prágában

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:59
Vízzel teli fürdőkádakból élvezi a közönség Mozart Don Giovannijának részleteit a prágai Lucerna palota tetején
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP or licensors
Hát akkor most már ilyen is volt.
Prága látképe gyönyörű a Lucerna palota tetejéről napnyugta idején, a cseh főváros emblematikus, múlt század eleji palotája, amelynek neve magyarul lámpást jelent, bizarr áriaest színhelye volt a minap - írja a Euronews. Összesen harminc kádat töltöttek meg a nézők számára vízzel, de végül csak kilencen gondolták úgy, hogy jó móka lesz ruhában megmártózni, és így hallgatni Mozart Don Giovannijának részleteit. Volt, aki estélyiben ült bele a vízbe.
Szerző
Frissítve: 2019.09.08. 20:01

Az utolsó pillanatban letiltották a Molnár-darabot

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:17

Fotó: Móricz Zsigmond Színház
Kizárólag „a darab legszigorúbb értelemben vett eredeti szövegét” engedték volna színpadra állítani.
Molnár Ferenc örökösei nem engedélyezték a Delila című darab nyíregyházi bemutatóját. A Mohácsi István–Mohácsi János alkotópáros által színpadra álmodott előadást az utolsó pillanatban tiltották le, mert kizárólag „a darab legszigorúbb értelemben vett eredeti szövegét” engedték volna színpadra állítani. „Kisemmizve, letaglózva állunk. Meggyőződésünk, hogy minőségi, mély emberismerettel és bölcsességgel, a Mohácsi testvérek szellemével és új inspirációival átjárt előadást készítettünk. Változatunk nemhogy tiszteletlen, hanem ellenkezőleg: főhajtással felérő mai válasz Molnár Ferenc művére és géniuszára. Álláspontunk változatlanul ez. Azonban a jog nem hagy eszközöket a kezünkben. Kompromisszumkereső fáradozásaink nem vezettek eredményre, a magyarországi színházi gyakorlatban példátlanul merev elutasítással találkoztunk” – áll egyebek mellett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház közleményében.  
Szerző