Új aranylázat jósolnak

Publikálás dátuma
2019.09.09. 08:50

Fotó: Népszava
A világszerte észlelhető gazdasági bizonytalanság, az alacsony kötvénykamatok miatt emelkedésnek indult az arany árfolyama, ami csak most érte el hat évvel ezelőtti szintjét. Az elemzők növekedést várnak.
A 2019-es év az arany éve lesz a befektetési piacon – fogalmazott Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója. Ezt a sárga fém árfolyamának hat éve nem tapasztalt kiugrása teljes mértékben igazolni látszik. A 2013 óta szinte alvó kurzus felébredését szokás szerint ezúttal is a világgazdasági eseményekkel magyarázzák. Ám még a felületes szemlélő is elbizonytalanodik ennek hallatán. Az elmúlt hat év ugyanis igencsak bővelkedett a jelenlegi időszakhoz hasonló, bizonytalanságot keltő eseményekben. Sőt, a megannyiszor felemlegetett amerikai-kínai kereskedelmi háborúskodásról értelmetlensége kapcsán éppen napjainkban röppentek fel olyan hírek, hogy a szembenálló felek kezdik belátni: mindkettejük csak veszíthet a szembenálláson. Valós lehetőségként számolnak azzal, hogy a jövő év eleje körül a tárgyalóasztalnál igyekezhetnek tisztázni a nézeteltéréseiket. Éppen ezért az egymással szemben bevezetett új vámtarifákra nem is nagyon lépett a piac. Az Egyesült Államok szeptember 1-jétől 15 százalékos pótvámot vetett ki évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista olyan tételeire, mint a fagyasztott csemegekukorica, a sertésmáj vagy a kerékpártömlő. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, mégpedig 5 százalékos mértékben. Számítások szerint a magasabb vámok átlagosan egy amerikai háztartás kiadásait évi ezer dollárral növelik. Ez aligha okoz gondot a lakosságnak. Talán közelebb jár az igazsághoz, hogy számos – a világgazdaság fő folyamataira elsődlegesen ható – ország, mint például az Egyesült Királyság, vagy a gazdasági visszaesés szélére jutó Németország, teljesítménye visszaesett és a kínai növekedés is lelassult. Az államkötvények hozamának esése nyomán is egyre több elemző véli úgy, hogy a világgazdasági kockázatok erősödnek – állapítja meg Krocsek Attila, aki emlékeztetett arra, hogy az arany továbbra is hagyományos menekülőeszköznek számít. A mindmáig legmagasabb aranyár 2011. augusztus 11-én fordult elő, amikor egy uncia (31,1 gramm) árfolyama 1891 dollárra rúgott. (A nemesfémek tömegének mérésére szolgáló troy uncia a középkori Franciaországból származik, és nem azonos a Nagy-Britanniában jelenleg is használatos, oz jelölésű unciával, amivel egyes konzervdobozokon, illetve illatszeres flakonokon találkozhatunk.) A 2011. nyári árfolyamcsúcsot követően az arany tőzsdei kurzusa szép lassan lemorzsolódott. Ám 2013 tavasza óta most jár a legmagasabban, a napokban elérve az unciánkénti 1539 dollárt. Péntek délután a kurzus 1510 dollár körül járt. Krocsek Attila utalt arra, hogy egyesek szerint a 2 ezer dolláros árfolyam sincs távol. A szakember szerint a kutatások alapján a 2008-as gazdasági világválságot megelőző és azt követő időszak eltér abban, ahogyan az arany ára reagál a piaci hangulatra és az inflációs elvárásokra. A gazdasági világválság óta megnövekedett az a küszöb, aminek hatása érzékelhető az arany árában. Ebből az következik, hogy a jelenlegi emelkedés mögötti hajtóerő feltételezhetően komoly súlyt képvisel. Krocsek Attila az emelkedés ívét erőteljesnek látja. Előfordulhatnak ugyan visszaesések, de az árfolyam további növekedését jósolja. Szembetűnő az is, hogy a világ nagy jegybankjai is fél évszázada nem látott felvásárlásokba kezdtek. Csak az év első felében 374 tonnát vettek. Csak a lengyel jegybank 100 tonnát vásárolt, de az orosz és kínai jegybank is jelentősen növelte a készleteit.
A World Gold Council összesített kimutatásai szerint az elmúlt 10 évben a felvásárlások fele mögött Kína és India állt. Így a teljes aranykészlet 69 százaléka vándorolt Ázsiába. Ebből a sorból a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem maradt ki. Igaz, hogy Matolcsy Györgyék még tavaly tavasszal hazahozták a jegybank addig Londonban őrzött aranytartalékait. Majd októberben a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy „hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva” az addigi 3,1 tonnás mennyiséget megtízszerezik. Így a készlet 31,5 tonárra emelkedett. Azóta nem érkezett hír arról, hogy az állomány növekedett volna. Így jelenleg az MNB nemzetközi tartaléka 4,4 százalékát tartja aranyban. A többi készpénz, betét és különböző értékpapírok. Ez az arány nagyjából megfelel az euróövezeten kívüli közép-kelet-európai országok átlagának. Az aranytartalék értéke 2018. októbrében 1,24 milliárd dollárra rúgott. Egyébként az MNB 1924-es megalakulása óta mindig tartott aranytartalékot. A mennyiség gyakran ingadozott, ám a második világháború végéig az állomány alapvetően bővült, egészen addig a 30 tonnáig, amit a tavalyi bevásárlással ismét elért. A háború végén az úgynevezett „aranyovonaton” az egész készletet az ausztriai Spital am Pyhrn-be menekítették. Onnan visszakerült az országba, és az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül szolgált. Mennyisége az 1980-as évek végéig 40-50 tonnára nőtt. A rendszerváltást követően az akkori jegybanki vezetés úgy döntött, hogy a készlet nagy részét eladja, ami így mérséklődött 3,1 tonnára.

Első a biztonság

A fizikai aranyat különböző méretű tömbökben lehet megvásárolni a forgalmazóktól, akik az esetek többségében vissza is vásárolják azt, mégpedig az aktuális, napi árfolyamon. A befektetési céllal vásárolt aranyat az emberek szeretik fizikailag is birtokolni és hazavinni - tudtuk meg Schmidt Kálmántól, a Magyar Aranypiac Kft. ügyvezető igazgatójától. De a szolgáltatók kérésre meg is őrzik azt. A legkisebb megvásárolható mennyiség 2 gramm, ami jelenleg mintegy 30 ezer forintba kerül. Egy uncia (31,1 gramm) mintegy 400 ezer forintot kóstál. A befektetési arany ára abban a tekintetben sajátos, hogy az uniós szabályok szerint áfamentes. Bár korábban dollárban számított drágábbnak, de a 300 forint feletti amerikaidollár-kurzus miatt most magyar fizetőeszközben mégis csúcsot dönt az ára.  A biztonságosnak tartott otthoni őrzésnek számtalan módja lehetséges - mondja Schmidt Kálmán. Akad, aki elássa a kertjében. Ennél azonban sokkal gyakoribb, hogy valahol az ingatlanán belül helyezik el. Mivel mennyiségtől függően akár egy gyufásdobozban is elfér, akár egy szék vagy szekrény lábában vagy álmenyezetben is elrejthető. Gyakori a falba épített széf is, ami még panellakásokban is megoldható. Nagyobb mennyiségnél már érdemes a rendőrséghez vagy valamely biztonsági céghez a riasztóját bekötni. Schmidt Kálmán tapasztalatai szerint a vásárlók többsége átutalással fizet, de akadnak, akik akár több millió forint készpénzt is letesznek az eladói pultra.

A nemesfém árfolyamához kötött kriptovaluta

A BlockBen a magyar hátterű aranyárfolyamhoz kötött kriptovalutákkal foglalkozó Block Network felülete. A csoportot tavaly jegyezték be Észtországban. BlockNote elnevezésű virtuális pénzük árfolyama megegyezik az aranyéval. Tavaly a szingapúri Crypto Currency Expón fejlesztéseik kiérdemelték az év innovatív terméke díjat, amit Bodnár Viktor alapító-vezérigazgató vett át. Népszava

Szerző
Témák
arany árfolyam

Barátai megbuktak, Orbán magára maradt

Publikálás dátuma
2019.09.06. 08:00

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Az európai jobboldali radikálisokra is döntő hatást gyakorolhat, hogy két fontos szereplőjük, Heinz-Christian Strache és Matteo Salvini hátrébb lépett a politika színpadán.
Néhány nap híján egy éve hangzott el a következő kijelentés: „Meggyőződésem, hogy néhány hónap múlva Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt kormányozzuk Európát”. Matteo Salvini - már csak volt - olasz belügyminiszter akkori bécsi látogatásán látta lelki szemeivel a jövő Európáját, amint kiegészülve Marine Le Pennel és más jobboldali radikálisokkal, végre ők, a szuverenisták határozzák meg az Európai Unió irányvonalát. A jóslat nem vált be. Az európai jobboldali radikális pártok áttörése elmaradt a májusi európai parlamenti választáson, ráadásul három és fél hónapon belül a populisták két illusztris személyisége, Strache osztrák alkancellár és Salvini is kiszorult a kormányzati pozícióból. Azt nem állítjuk, hogy nem térnek vissza az első vonalba, ilyen merész kijelentésre még a saját magát teljesen lejárató Strache esetében sem ragadtatnánk magunkat, azt azonban bizton kijelenthetjük, a nagy populista fordulat elmaradt. Salvini óriásit bukott. Bár nem tartozott az olasz belügyminisztérium legszorgosabb munkatársai közé, csak ritkán tisztelte meg jelenlétével a római Viminale palotát, a belügyi tárca székházát, inkább saját imázsának építésével, a közösségi oldalakra feltett videóival volt elfoglalva és persze a bevándorlókkal és az EU-val szembeni, nem éppen a kompromisszumot kereső megszólalásaival. A május végi európai parlamenti választás előtt még európai babérokra is tört, egységesíteni akarta a jobboldali radikális pártokat. Ám már ez az erőfeszítése kudarcba fulladt. Kiderült ugyanis, hogy a bevándorlásellenesség még nem hozza közös platformra e pártokat. Így uniós ambíciói már a voksolás előtt hajótörést szenvedtek. Ettől függetlenül ő maradt a populisták egyik legnagyobb reménysége. Hazájában egy regionális pártot emelt országos politikai erővé, amely a legnépszerűbbé vált hazájában. Ugyanakkor a megegyezés reményében több populista párt igyekezett a szőnyeg alá söpörni a nézetbeli különbségeket. Strache tavaly augusztusban, a Die Pressének adott interjújában úgy fogalmazott, Orbánt és Salvinit is meghívná az esküvőjére, mert mindkettőjükkel jól megérti magát. Salvinitól függetlenül Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főideológusa is sikerhez akarta segíteni az európai populistákat, ő azonban még annyit sem tudott elérni, mint a Liga elnöke. Több jobboldali radikális párt, köztük Marine Le Pen tömörülése, vagy a németországi Alternatíva is idegenkedve szemlélték az amerikai befolyásolási kísérleteket. Salvini népszerűsége arra vezethető vissza, hogy karakteres személyiség, aki a „nép fiának” állítja magát. Jól ért ahhoz, hogy a kormány tagjaként is örök ellenzékinek tűnjön fel, ezt a Liga elődpártja, az Északi Liga alapítójától, Umberto Bossitól tanulhatta, aki ugyan többféle pozíciót is betöltött Silvio Berlusconi kormányaiban, mégis kitartóan bírálta Róma centralizmusát. Bossival szemben azonban Salvininek az Európai Unió jövőjét érintő ideológiája is van. Amint többször elmondta, nem az EU megszűnését kívánja, hanem – Strachéhoz és Marine Le Penhez, a francia Nemzeti Tömörülés elnökéhez hasonlóan – a közös Európát akarja saját érdekei szolgálatába állítani. Ausztriában még a Strache-botrány előtt derült fény arra, hogy az FPÖ-be milyen mélyen épült be a szélsőjobboldali, vélekedések szerint neonáci Identitárius Mozgalom, amely egyfajta alternatív Európai Unió megalapítását akarja. Olyan autoriter közösséget, amely fellép a liberalizmus, a bevándorlás, a muzulmán befolyás, s minden olyan áramlat ellen, amely „Európa öntudatvesztéséhez” vezetett. Bizonyos tekintetben a Salvini és Strache által képviselt Európa-politika veszélyesebb is, mint az euroszkepticizmus, hiszen a kirekesztés, a gyűlölet ideológiáját igyekeznek európai szintre emelni. S ne feledjük, Strache pártja, az FPÖ Sebastian Kurz volt kancellár partnereként bő másfél évig a bécsi kormány tagja is volt. Strachét ugyan európai szinten nem tekinthettük a populisták jelentős figurájának, de a kabinetben való részvétele nagyon is felértékelte szerepét. Csúfos távozása pedig – amint erre az EP választás eredményeiből is következtetni lehet - más európai populista pártok megítélésére is negatívan hatott, gondolhatunk itt elsődlegesen az Alternatíva Németországért (AfD) pártra, amely a vártnál gyengébben szerepelt. Igaz, mind az EP választás, mind a két hétvégi német tartományi voksolás tanulsága, hogy az utolsó pillanatban elmennek szavazni a demokratikus erőkre azok, akik korábban nem járultak az urnákhoz. Strache alkancellárként nyilvános szereplései alkalmával mérsékeltebb hangnemet ütött meg, mint ellenzékben, de Facebook bejegyzései nem arról tanúskodtak, hogy radikalizmusa bármit is változott volna. A látszat alapján az Európa-párti Kurz kancellár visszafogta az FPÖ volt elnökét. Az Ibiza-videó azonban egyértelműen megmutatta, hogy a tárcavezetőként tanúsított mérsékelt hangnem csak álca volt. Ezt bizonyítja az is, hogy a belügyminiszteri tisztséget az ultraradikális Herbert Kickl látta el, továbbá az, hogy a párt éveken át mit sem tett az identitáriusok FPÖ-be szivárgása ellen. Strache azonban - ellentétben Salvinival - nem törekedett európai babérokra. Ő bőven beérte volna azzal, ha az osztrák közéletet, médiatérképet sikerül a saját elképzelései szerint átalakítani, amint ez az Ibiza-videóból is kiviláglott. A kormányban tanúsított visszafogottsága azonban a hiteltelenség árnyát veti az FPÖ-re. Jelenleg ugyanis a pártelnök, Norbert Hofer képviseli a mérsékelt irányvonalat, de lehet-e hinni neki? Valóban másként gondolkodik-e a világról, mint Kickl vagy csak a csomagolás más? Mindketten azon munkálkodnak, hogy a szeptember végén esedékes parlamenti választás után ismét összeálljon az ÖVP-FPÖ koalíció, csak eltérően teszik. Bármilyen különösen hangzik is, az új, Öt Csillag Mozgalom (M5S) részvételével alakult olasz kormány teljesítménye az európai populistákra is hatással lehet. Ha ugyanis hangos viták nélkül, és sikeresen végzi munkáját az új kabinet, felmutatva kedvező gazdasági adatokat, akkor a Liga népszerűsége is csökkenhet, függetlenül attól, hogy Salvini elszántan kelti majd a hangulatot a kormánnyal szemben. S mivel a Liga az európai populisták húzóereje, az EP választáson is a legtöbb mandátumot szerezte a hasonló ideológiájú pártok közül, így nem kérdés, népszerűségének esetleges megcsappanása Itália határain kívül is érezteti majd hatását.

"Európa legfontosabb embere" távozott

Orbánék ugyan győzelemnek állították be, hogy Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság elnökének, ám érdemes felidézni, milyen nagy reményeket fűztek a közös populista együttműködéshez. Nem sokkal a Sebastian Kurz vezette osztrák kormány 2017 decemberi megalakulása után a magyar miniszterelnök 2018 januárjának végén járt Bécsben, ahol Strachéval is találkozott. Az alkancellár „nagy európainak” nevezte Orbán Viktort. 2018 szeptemberében Strache a Fecabookon reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlamentben közös képviselőcsoportot hozhatnak létre a Fidesszel. (A bejegyzés a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentésről szóló EP-szavazás előtt született.) A magyar kormányfő, napokkal az úgynevezett Ibiza-videó napvilágra kerülése előtt, Budapesten fogadta az osztrák kancellárt. Ekkor fejtette ki azt a nézetét, amely szerint európai szinten is minta az osztrák kormányzati együttműködés a mérsékelt konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt között. „Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép pártok, illetve jobbközép kormányzópárt együttműködjön a jobboldali, hazafias párttal, akkor miért ne történhetne ez meg európai szinten is? Ez a mi gondolatunk, szeretnénk, ha ilyen változások történnének. Úgy látjuk, hogy az európai baloldal reménytelenül bevándorláspárti, nyíltan és egyértelműen az, és hogyha a jobbközép pártok a nyíltan bevándorláspárti baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük. Ezért mi az európai nagykoalíció helyett a jobbra való nyitás lehetőségének a megfontolását is napirenden akarjuk tartani; ami Bécsben működik, Brüsszelben is működőképes lehet.” A magyar kormányfő itt nevezte alkalmatlannak az Európai Bizottság elnöki tisztségére Manfred Webert. Orbán Viktor és Matteo Salvini között baráti viszony alakult ki. Amikor kiderült, hogy Salvini kijátszotta magát az olasz kormányból, a magyar miniszterelnök levélben fejezte ki nagyrabecsülését és mondott neki köszönetet. Egyúttal harcostársának nevezte. Szokatlan gesztus ez akkor, amikor még javában tartanak a koalíciós tárgyalások az adott országban. Első, 2018 augusztusának végi találkozójukon máris megtalálták a közös hangot, Orbán azt mondta az akkori olasz belügyi tárcavezetőről: "ő az én hősöm, sorstársam is, (...) és van néhány tapasztalatom, amit meg tudok vele osztani". Ez utóbbit vélhetően meg is tette, Salvini folyamatosan bírálta az uniós bürokratákat. Bár a Liga elnöke más európai pártcsaládhoz tartozik, hónapokkal később abszurdnak nevezte a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból.

Frissítve: 2019.09.06. 10:27

Szegényebben is boldogabbak Svédországban Tóthék

Publikálás dátuma
2019.09.05. 08:15
Az oktatás volt az utolsó csepp
Kivándorolt Svédországba egy nyolctagú család. A magániskolai oktatást szigorító intézkedés volt az utolsó csepp a pohárban.
Elemeire szedték a használható bútoraikat, bedobozolták a könyveket, a kicsik kedvenc társasjátékait, a ruhákat, a kezükhöz nőtt edényeket, s persze a legfontosabbakat, a kottákat. A népszerű egri „Family Singers Énekegyüttes” – amely voltaképpen a szülőket és hat gyermeküket jelenti – mindent összecsomagolt, elrendezett, és augusztus utolsó napjaiban elhagyta Magyarországot. Egy svédországi városka, az Uppsala és Enköping között lévő Örsundsbro közelébe egy tanyára költöztek, új életet kezdtek, új országot választottak a boldoguláshoz. – Nem anyagi megfontolások vezettek, egyelőre rosszabb körülmények között élünk, mint korábban Egerben – mondta Tóth Vilmos, az építészmérnök édesapa. Ő volt az, aki tavaly megosztotta a Népszavával a beázott és elhanyagolt egri iskola történetét, amelyből végül országos botrány kerekedett. Lefényképezte, miként áznak a tanévnyitó napján a villamosvezetékek és kapcsolók a tantermek falain – részben ennek köszönhetően készült el hamarabb a biztonságos felújítás. Véleményét sosem rejtette véka alá, saját közösségi oldalán többször ostorozta azokat az anomáliákat, amelyek másoknak is szúrták ugyan a szemét, de kiállni valami mellett, konfrontálódni egy ügy érdekében már kevesen akartak. – A tévészékház 2006-os ostroma óta érlelődött bennünk az elhatározás, hogy ebből az országból menni kell, de valahogy mindig adtunk még egy esélyt, hogy talán megváltoznak a dolgok. Tizenhárom évvel ezelőtt számomra kiderült, hogy a jobboldalnak van egy csőcseléke, amelyik nem gondolkodik, nem mérlegel, s ha úgy tetszik, bármikor képes polgárháborús állapotokat teremteni az országban – utalt elköltözésük előzményeire a családfő. A hosszan érlelődő elhatározás esetében azonban az „i”-re mégis két személyes, ám a jelenlegi közállapotokat jól tükröző ügy tette fel a pontot. Az egyik a nyolcvanéves, aktív éveiben az egri főiskolán filozófiát oktató nagypapa tavaly decemberi halála volt, aki ugyan betegeskedett, de – kisebb megszakításokkal és kezelésekkel tarkítva – aktív életet élt, egészen addig, míg nem kapott el egy kórházi fertőzést. Arra, hogy manapság valaki nem a betegsége, hanem a kórházakban uralkodó közállapotok miatt veszíti el az életét, a család szerint nincs semmilyen mentség. A végső elhatározást megerősítő „legutolsó csepp” a pohárban az Orbán-kormány magántanulókat érintő intézkedése volt, ami a jövő tanévtől megnehezíti e jogviszony létesítését, s csak egyéni tanrendet tesz lehetővé, ha a tanuló adottsága, sajátos helyzete ezt indokolja. – Hat gyerekünk van, mind kitűnő tanuló, elvétve akad a bizonyítványaikban egy-két négyes. A feleségem háromdiplomás tanár, a fiaink s lányaink pedig sok éve magántanulók voltak, mert úgy láttuk, hogy az egyéniségüket figyelembe véve, s őket személyesen támogatva így segítjük legjobban a fejlődésüket – magyarázta Tóth Vilmos, hozzátéve, hogy ők amúgy is afféle „tyúkanyó-tyúkapó-csibék” típusú család, nem szívesen töltenek időt egymástól távol. Nem véletlen, hogy az ének-zene és a muzsika szeretete is egy közös csapattá formálta őket: együtt gyakorolnak, együtt lépnek fel itthon és külföldön koncerteken. A kiköltözésről is közösen döntöttek. – Először, miként sokan mások, azt választottuk, hogy én, afféle előretolt helyőrségként, Svédországba utazom, pár hét alatt a szakmámban vagy azon kívül munkát találok, majd ha megteremtem az anyagi lehetőségeket, jönnek utánam a többiek. Hamar kiderült, hogy ez az elképzelés tévút. Hiába találtam rengeteg, profilomba vágó álláshirdetést, svéd személyi szám és munkatapasztalat nélkül nem alkalmaztak, ráadásul a családtól távol töltött idő is megviselt volna. Így jött a következő lépés, hogy mindannyian együtt megyünk. Ekkor már mind a nyolcan folyamatosan tanultunk svédül, egy online-nyelvoktató program segítségével: nem ellenőriztük egymást, mindenki egyénileg osztotta be a napját és a tanulásra szánt időt, így mire kijöttünk, már nagyon alapszinten mindenki értette a nyelvet, az angolon kívül természetesen. A féltő gonddal felépített, egyedi stílusú egri házukat eladták: ennek ára jelentette azt az anyagi bázist, amivel új életet kezdtek. Jelenleg egy afféle „tanyán” – egy 550 hektáros ökofarmon – laknak, emeletes házban: a felső szint csak az övék, a földszinten két család, a gazdaság más épületeiben litvánok, hollandok, lengyelek laknak, a szomszédságban pedig ott élnek a svéd tulajdonosok is. A Tóth-családot felcímkézett postaláda, köszöntés és vadvirágokkal teli váza várta, ők pedig „cserébe” elénekelték svédül Ulf Lundell: Kärleken förde oss samman című dalát saját feldogozásukban, amely a szerelemről és az összetartozásról szól. Az életük szeptember első napjaiban beindult. A 21 éves Róza egyetemet vált: eddig Nyíregyházán tanult, most Uppsalába készül. Vilmos és Panna középiskolába megy, Eszter, Marika és Marci pedig a helyi általános iskolában kezdett – őket mentor is átsegíti a nyelvi nehézségeken, de amúgy is szerencséjük van. Az iskolatitkár éppenséggel magyar, ő már évek óta itt él. A szülők egyelőre, legalábbis az első hónapokban egy vállalkozásnál és magánházaknál takarítanak, az otthonuk eladásából származó pénzt nem akarják felélni. – Tudom, sokan elégtételt éreznek majd, hogy lám, diplomások, és mégis ilyen munkát végeznek – mondta Tóth Vilmos. – Kettőnk öt diplomájával és több évtizedes tapasztalatával a fizikai munka nem a mi szégyenünk, hanem Magyarországé. De hamar megtanuljuk a nyelvet és munkaadónk erkölcsi támogatásával a saját szakmánkban is megtaláljuk majd helyünket. Hozzátette: olyan, hogy megalázó munka, nincs, a család együtt van, a lelkük pedig végre szabad, mintha mázsás súly esett volna le róla.

Északra tartó diplomások

Nagy általánosítással elmondható, hogy A magasan képzettek inkább az Egyesült Királyságot és Észak-Európát, a szakmunkások Németországot, Svájcot, a Benelux államokat és a mediterrán országokat választják – olvasható a Tér és Társadalom című folyóiratban 2017-ben megjelent tanulmány, amelyet a Miskolci Egyetem szakemberei a megyei jogú városokban és az elvándorlási célországokban készült tízezer fős mintavétel alapján állítottak össze. D. J.

Hatszázezer kivándorló

Szakmai becslések szerint valamivel több mint 600 ezer magyar hagyta el hazáját 2010 óta, és él huzamosabb ideje külföldön. Noha pontos adatok nincsenek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a kormány azt sulykolja, hogy már lassul a kivándorlás üteme Magyarországról. A KSH szerint 2010 és 2015 között nőtt a kivándorlók száma, ám ez a folyamat a központi kommunikáció szerint 2017-re megállt, sőt megfordult, egyre többen jönnek haza. A KSH legfrissebb, tavaszi Statisztikai Tükör kiadványában az szerepelt, hogy 2018-ban 18 ezren távoztak külföldre, míg 20 ezer itthon született magyar tért vissza. A KSH volt elnöke, Katona Tamás azonban lapunknak korábban elmondta, hogy a statisztikai hivatal most rossz módszertannal gyűjti az adatokat a ki- és bevándorlókról. A KSH ugyanis csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a társadalombiztosítási (TAJ) kártyáját. Azonban a kivándorlók zöme azt megtartja, hogy később hazajárhasson az itteni, nyugatihoz képest nagyságrendekkel olcsóbb gyógykezelésre. A KSH statisztika hozzácsapja a több éves munkaviszony után hazatérő magyarokhoz az újonnan honosított romániai magyarokat vagy éppen azokat a ukránokat, akik például a választások előtt bejelentkeztek magyar lakcímre. Így áll elő papíron az a képlet, hogy már többen jönnek hozzánk, mint ahányan elmennek. A pesszimista forgatókönyveket erősíti a német statisztikai hivatal, a Destatis legfrissebb összesítése. E szerint kevesebb – a 2017-es 48 ezer után tavaly már csak 44 ezer – magyar érkezik Németországba, és nőtt a Magyarországra visszaköltözők száma. Csakhogy összességében továbbra is mintegy 5 ezerrel többen mentek ki, mint amennyin hazaköltöztek. Összességében csak Németországban 212 ezer magyar élhetett hivatalosan 2018 végén Németországban. - Batka Zoltán

Negyedmillióan az Egyesült Királyságban

Az Eurostat és a Portfólió adatai szerint a legnépszerűbb kivándorlási célpont az Egyesült Királyság, 2017 végén mintegy 250 ezren lehettek ott, ezt követte Németország, majd Ausztria, ahová egy megyei jogú városnyi, mintegy 77 ezer ember költözött. A kormány hazatérőkről szóló sikerpropagandáját ellensúlyozza, hogy a KSH tavaly nyári felmérése szerint is a 16-64 éves állampolgárok 8,4 százaléka fontolgatja a kivándorlást a következő két évben, ami elvileg több mint félmillió újabb, potenciális kivándorlót jelenthet. A hivatalos becslés szerint jellemzően a kivándorlást fontolgatók mindössze ötöde az, aki tényleg el is költözik. B. Z.

Szerző