A babaváró támogatások valamivel kevesebb, mint felét igénylik lakásvásárlásra

Publikálás dátuma
2019.09.08. 11:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan meglévő hitelüket elő- vagy végtörlesztik a pénzből. Voltak olyanok is, akik autóvásárlást vagy a vállalkozás fejlesztést jelölték meg a felhasználás céljaként.
A babaváró támogatások közel felét lakásvásárlásra igénylik a Duna House hitelcentruma adatai alapján. A folyósított támogatások átlagos nagysága 9,7 millió forint, szinte mindenki a maximális összeget igényli és a bankok minimális korrekcióval hagyják jóvá – közölték. Az elemzés szerint a felújításra fordított támogatással együtt az ügyletek közel kétharmada az ingatlanpiacra és a lakásállományra van erőteljes hatással, illetve sokan meglévő hitelüket elő- vagy végtörlesztik a pénzből. A független hitelközvetítő több mint 200 babaváró támogatást vizsgált meg az elmúlt időszakban benyújtott igénylések alapján. Ebből kiderült, hogy az igénylők 13 százaléka megtakarítási céllal veszi fel a támogatást, ezen belül részben a később megszületendő gyermek miatt, részben pedig magyar állampapír pluszt vásárolnak belőle. A támogatást igénylő friss házasok 10,5 százaléka pedig valamilyen régebbi hitelét szeretné részlegesen vagy teljesen törleszteni. Elenyésző számban voltak olyanok is, akik autóvásárlást vagy a vállalkozás fejlesztést jelölték meg a felhasználás céljaként. A jegybank adatai szerint a babaváró hitelkihelyezés júliusban 54 milliárd forint volt, 5500 hitelfolyósítást jelentettek a bankok 9,7 millió forint átlagos összegben. A támogatás iránt megmarad az élénk érdeklődés, így az éves babaváró hitelkibocsátás 400 milliárd forint is lehet az első teljes évben, ami 25-40 ezer ügyfelet jelenthet.

Egyelőre olyanok veszik fel a babaváró hitelt, akik nem szorulnak rá, inkább befektetik

Nemrég a jegybank adatai alapján megírtuk: eddig főként a tehetősebb réteg használta ki a babaváró hitel kínálta lehetőségeket, többen befektetési terméket vettek belőle. Összesen 54 milliárd forint értékben kötöttek júliusban babaváró kölcsönszerződéseket a bankok. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikái alapján az összeg többletként jelent meg a lakossági hitelezésben, hiszen júniusban és júliusban nagyjából változatlan nagyságrendben – mintegy 130 milliárd forint értékben – helyeztek ki lakás- és személyi kölcsönöket a bankok. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvettek a babaváró program keretében hitelt, akiknek a kormány családvédelmi akcióterve nélkül eszükbe sem jutott volna kölcsönért folyamodni. Köztük például azok az ügyfelek, akik – mint arra a bankok felhívták a jegybank figyelmét – befektetési termékeket vesznek a babaváró kölcsönből. Ezzel a hitellel ugyanis akár kamatmentesen is hozzá lehet jutni 10 millió forinthoz, igaz, ehhez öt éven belül születnie kell legalább egy gyermeknek. A hitel kamata azonban még akkor is igen kedvezőnek számít, ha nem érkezik meg a baba (a kamatot az öt éves lejáratú állampapírokhoz kötik). A Magyar Állampapír Plusz nevű kötvény például öt év alatt még akkor is magasabb hozamot hoz, ha büntetőkamatot kell fizetni a babaváróra. 

Frissítve: 2019.09.08. 11:41

Meglepetés a magyar iparban

Publikálás dátuma
2019.09.07. 08:30

Fotó: MB MANUFACTURING HUNGARY KFT.
Minden várakozást messze felülmúlva, 12 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban az előző havi 1,4 százalékos csökkenés után, ami arra utalhat, hogy még korai temetni a hazai gazdasági növekedést.
Maga a növekedés önmagában nem jelent meglepetést, de a tempó igen. A magyar ipar egyik fő exportpiacát jelentő Németországban a gyárak megrendelései több mint egy éve csökkenést mutatnak, ráadásul az idén egyre gyorsul az ottani visszaesés. Ennek ellenére a magyar ipar lendületes növekedést mutatott júliusban és az első félévben is – kommentálta az adatot Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A bővüléshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen bővült, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett – mondta Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést, e negatív hatások nélkül még élénkebb növekedést is mutathatna a hazai ipar. Az élénkülést szintén támogathatja, hogy az autógyártók egyre több modellre, illetve motorvariánsra szerezhetik meg az új forgalomba hozatali engedélyt. Idén 5,5-6 százalék közötti növekedést várunk az ipari kibocsátásban a tavalyi 3,6 százalék után – tette hozzá az elemző. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a 2017 eleje óta nem látott jelentős növekedés egyértelműen a járműgyártás felpörgésének köszönhető. Gyakorlatilag március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok, a folyamatos hullámzás mellett nincs szó trendszerű emelkedésről. A bank elemzői továbbra úgy látják, hogy idén 5-6 százalékkal nőhet a ipari termelés, amit jövőre egy komolyabb fékeződés követhet. 
Szerző
Témák
ipar elemzők

Közgazdasági közhelygyűlés Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2019.09.06. 17:59
MATOLCSY György
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az 57. Közgazdász Vándorgyűlés fő előadói nem jutottak túl a központi témaként meghirdetett klímaváltozás vaskos közhelyein.
Különösebben nem tartotta magát a tegnap kezdődött és szombaton záruló, 57. Közgazdász Vándorgyűlés plenáris ülésének eddigi előadóinak többsége a fő kérdéskörként előzetesen meghirdetett fenntarthatósági, környezetvédelmi témákhoz. A Magyar Közgazdasági Társaság által ezúttal a Nyíregyházi Egyetemen megrendezett esemény megnyitójában Pleschinger Gyula, a szervezet elnöke, a Monetáris Tanács tagja a megjelent elnökök közül talán csak Áder Jánost hiányolta. (Az elmúlt napok során Georgiában tartózkodó köztársasági elnök ma vázolja gondolatait. Áder János kiemelten kezeli a klímaváltozás kérdését, de szigorúan csak a nemzetközi folyamatokra összpontosítva, még véletlenül sem bírálva az ezzel gyakorta szembehelyezkedő Orbán-kormányt.) Matolcsy György nyitó előadásában szinte egyáltalán nem érintette a fő témát. Lendületes beszámolójában a klímaváltozás fogalmát azonnal kitágítva a „gazdasági klímaváltozáson” belüli magyar lehetőségeket vizsgálta. Természetesen megtudhattuk tőle, hogy míg a hazai döntéshozók 2010 előtt számos hibát vétettek, addig azóta szinte töretlen a fejlődés. Az elmúlt hét év szerinte a legfejlettebb országokhoz való felzárkózás jegyében telt el. A világgazdaság egén most 12+1 veszélyforrás formájában lát sötét fellegeket: Ezek az USA és Kína kereskedelmi háborúja, a hard Brexit esélye, az olasz, német, török és iráni helyzet, térségünk német kitettsége, a magas gazdasági nyitottságunk, a leszűkülő világszintű monetáris mozgástér, a feltörekvő piacok fejleményei, az Európai Bizottság és jegybank közötti (legalábbis a magyarországihoz hasonló) együttműködésének hiánya, a közgazdasági elméletek változása, illetve a klímaváltozás költségei. Nagy reményeket fűz az Európai Központi Bank új elnökéhez, Christine Lagardéhez (aki  2011 óta mostanáig a Matolcsy György akkori szavaival tőlünk éppenséggel „kipaterolt” IMF-et vezette). A kihívásokra válaszul meghirdette a mostantól 2030-ig tartó „Magyar modell 2.0”-t, amiben élénkítést, illetve „versenyképességi fordulatot” sürgetett. Ebben már megjelentek olyan fenntarthatósági-klímaváltozási közhelyek, mint például a technológiaváltás, a digitalizáció vagy a kutatás-fejlesztés fontossága. A zöld eljárásokat szerinte „kötelezően be kell vezetni”. Elképzeléseit több olyan kínai közmondással fűszerezte, mint például, „van, aki a viharban falat épít, és van, aki szélmalmot”. Magyarország számára értelemszerűen ez utóbbit ajánlotta. Valamint: „távoli víz nem jó, ha közel a tűz”. „Klímaváltozás van, létezik”, amit gyorsít az emberi tevékenység – állapította meg (valószínűleg keveseket meglepő módon) a jegybankelnök. Problémának nevezte, hogy az emberiség évente a föld erőforrásainak 1,7-szeresét használja fel. A jegybankelnök után felszólaló Nagy István agrárminiszter megerősítette: a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett ágazat épp a mezőgazdaság. Az alkalmazkodáshoz azonban a szereplőknek pénzügyi forrásokra van szükségük – tette hozzá. Kétségtelen: a szélsőséges időjárás, a föld minőségromlása, a légszennyezés alapvetően befolyásolja a jövedelmezőséget, miközben a népességrobbanás igénynövekedéssel jár. A tárcavezető – úgyszintén kevéssé tabudöntő módon - kiállt az élelmiszerpazarlás ellen és az erdőtelepítés mellett.  A kormánypolitikához résmentesen illeszkedő nyitó előadások közepette talán csak Bertrand Bonhomme beszámolója mutatott némi változatosságot. A Michelin Group fenntartható fejlődésért felelős igazgatója ugyanis bemutatta azt a tervet, ami alapján 2050-re Franciaország karbonsemlegessé válik. (Magyarország a 2050-es karbonsemlegességet elvető négy uniós tagállam egyike.) Mondandójába olyan, nálunk szentségtörésnek számító kitételek szerepeltek, miszerint e tekintetben együttműködnek NGO-kkal is. A pénteki hét szekcióból a klímaváltozás kérdésével kifejezetten csak egy foglalkozott. Miközben a téma Magyarországon rendkívül vitatott, kormánykritikus hangok alig-alig kaptak megszólalási lehetőséget.
Szerző
Frissítve: 2019.09.06. 18:50