„A Fidesznek maradnia kellene a Néppártban” – Interjú Szászország egykori kereszténydemokrata miniszterelnökével

Publikálás dátuma
2019.09.09. 08:20
Az 1945-ben született Georg Milbradt közgazdászprofesszor, CDU-s politikus, 2002-től 2008-ig volt szász tartományi kormányfő
Fotó: ministerpraesident.sachsen.de
Minden tagállam maga vállalta, hogy a csatlakozással elfogadja a közös szabályokat – emlékeztette az Orbán-kormányt Georg Milbradt, Szászország egykori kereszténydemokrata miniszterelnöke.
Egyetért azzal, hogy az uniós integrációban egyre több a feszültség a régi és az új tagállamok között? A magyar és a lengyel kormány például gyakran azt hangoztatja, hogy a nyugatiak kettős mércével mérik a keleti tagállamokat, nem értik az itteni sajátosságokat.
Szerintem ez abból fakad, hogy a keleti tagállamokban általános az az érzet: „Mi jobban ismerjük a Nyugatot, mint a Nyugat minket”. Ez Németországban máig él az egykor szétválasztott két országrész között, jól ismerem a jelenséget. Meg kell értenünk egymást, látnunk kell, hogy történelmi távlatban lehet csak ezt a különbséget megszüntetni, nem megy egyik napról a másikra. Ennek nagyon aktuális vonatkozásai is vannak: sok nyugati kormány például jogállami kritériumokhoz kötné az uniós támogatások felhasználását, amit a keletiek elutasítanak. Az EU-nak nincs hatalma ahhoz, hogy bármit kikényszerítsen egy-egy tagállamtól, az unió működésének szabályozása a feladata. Szerintem nem is lenne helyes, ha az EU túlságosan beleszólna tagállami ügyekbe. Ezzel együtt azt sem szabad elfeledni, minden tagállam maga vállalta, hogy a csatlakozással elfogadja a közös szabályokat. És akkor mi történik, ha egy tagállam formálisan betartja ugyan a közös szabályokat, de közben a kormány megsérti az EU alapértékeit? Ha valamely tag nagyon nem akar az EU tagja lenni, távozhat is, mint most éppen a britek. Más esetekben az EU-nak rendelkezésére áll az Európai Bíróság, ha úgy érzi, valamely tagállam normát sértett. A hasonló eseteket egy föderatív Európa tudna hatékonyan kezelni, de ennek létrejöttére nem sok esélyt látok a közeljövőben. Repedések a magyar-német kapcsolatokban is vannak, pedig ez évtizedeken keresztül nem volt jellemző. Az Oroszországhoz való kapcsolatot látja másképp a két kormány. Nincs más megoldás, tárgyalni kell. A Kereszténydemokrata Néppártban politizált. Hogy látja most a Fidesz és a CDU kapcsolatát? Vannak problémák, de ezeket szerintem az Európai Néppárt keretein belül kellene megoldani. Vagyis a Fidesznek maradnia kellene az Európai Néppártban? Természetesen. Az Európai Néppárt a legfőbb stabilizáló erő Európában. Sem a szocialistáknak, sem a zöldeknek, sem a liberálisoknak nincs annyi tagpártjuk kormányon, mint a Néppártnak. Ez felelősséget is ró a Néppártra, integrálnia kell azokat az országokat, amelyek képviselői a frakciójában ülnek. Nem csak gazdasági, politikai értelemben is. Én optimista vagyok. A Fidesz szerint az Európai Néppárt távolodott el az alapértékeitől, a kereszténydemokrata gyökerektől, ez okozza a vitákat. Egyetért ezzel? Ez a vita Németországban is zajlik. Az évtizedekkel ezelőtti helyzethez képest valóban változott a Néppárt programja, de ez természetes, hiszen a társadalom is változik, nekünk pedig alkalmazkodni kell ehhez a folyamathoz. A nézeteltérések megtárgyalásához jó alapot adhat Ursula von der Leyen személye, hiszen őt a Néppárt és a Fidesz is támogatta.

Vége az abaligeti idillnek – Kérdésessé vált a baranyai falu iskolájának jövője

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:55
Az abaligeti diákok aggódó szülei a falu iskolája előtt, a hátsó sorban. Jobbra a volt igazgató
A jelek alapján a Hittudományi Főiskola rektorváltása óta a fenntartónak kevésbé szívügye az oktatási intézmény.
Befogadó, keresztény szellemű iskola a baranyai falué, most mégis kérdésessé vált jövője a diákok szülei szerint. – A gyerekek itt biztonságban vannak. A tanárok nagy odafigyeléssel foglalkoznak velük. A falunak fontos, hogy az iskola megmaradjon. Az abaligeti Szűcs Andrea fogalmaz így, amikor arról kérdezem, miért szeretik a 660 lelkes baranyai falu lakói iskolájukat. Andreának egy 12 és egy 9 éves fia jár az iskolába, van egy ovis kislánya is az asszonynak, őt szintén ideszánja. – Az iskolában családias a légkör, szeretetteljes, öröm oda belépni – veszi át a szót Pálinkás Lajosné, akinek három gyermeke ballagott el az intézményből, és hamarosan unokája is ideiratkozik majd be. Pontosabban: ide íratná be. Mert most kétségeik támadtak, meddig lesz még iskola. Az ezredforduló után majdnem megszűnt az iskola. A 70-80 gyereket oktató intézmény nem tudott megélni az állami normából, a forráshiányos önkormányzat évente tízmilliókkal kellett kipótolja a költségeket. A feladattól szabadult volna a falu akkori vezetése, s a helybéliek ezt érezve a közeli települések iskoláiba kezdték beíratni a gyermeküket. A tanulók létszáma félszáz sem volt, amikor 2004-ban a falu plébánosa, Cziglányi Zsolt elhatározta, hogy megmenti az iskolát. Mivel ő volt a pécsi egyházmegye hittudományi főiskolájának rektora, rávette a püspökséget, hogy a főiskola vegye át az abaligeti intézményt. Ez megtörtént, és az iskola helyzete néhány év után stabilizálódott. Cziglányi – amellett, hogy egy keresztény, befogadó szellemű iskolát vízionált – a falu kohézióját is erősíteni akarta az intézmény megőrzésével. Az abaligetiek állítják, hogy ez sikerült, s az iskolába ősztől már nyolcvanan járnak. A falubeliek most attól tartanak, hogy vége az idilli állapotnak. Horváth Péter Brúnó, mérnök hat gyermekéből kettő ebben az iskolában tanult, kettő most jár az intézménybe. – A fenntartó valamit akar az iskolával – mondja a férfi. – De nem tudjuk mit, velünk sosem beszéltek, ahogy az iskola tanáraival sem. Azt érezzük, hogy megszüntetnék az iskolát, vagy a felső tagozatot, esetleg összevonnánk évfolyamokat. Pedig itt egy rendkívül lelkes tanári közösség dolgozik, akik remek kapcsolatban vannak a szülőkkel. Ez egy áldott állapot, erre vigyázni kellene. Ugyanezt hangsúlyozza Csesznokné Csányi Mária, nyugdíjas tanítónő, aki 30 évig dolgozott az iskolában, és három gyermeke után most négy unokája tanul itt. A szülők aggodalmának oka az, hogy a fenntartó nem nevezte ki igazgatónak az eddigi vezetőt, Gálos Lászlót. Az a prognózisuk, hogy az iskola átalakítására, leépítésére a fenntartó idevezényel majd egy idegent, az itteni értékek iránt közönyös pedagógust. A 42 éves Gálos László, történelem-néprajz szakos tanár, Lovasberényből származik, és 2005-ben szerződött Abaligetre. Itt alapított családot, és 2008-tól az akkori igazgató felkérte őt a helyettesének. Az igazgató 2017-ben Pécsett folytatta pályáját, ezért Cziglányi Zsolt megbízta az abaligeti intézmény irányításával Gálost. A tanári kar és a szülők örömmel fogadták ezt, mivel az addigi munka folytatásának garanciáját jelentette a döntés. Gálost kinevezni viszont nem lehetett, mert nem volt vezetői képesítése. A vezetőképző kurzust júniusban fejezte be, így jogi akadálya már nem volt kinevezésének. Csakhogy a Hittudományi Főiskola élén közben változás történt, s az új rektor, Kovács Gusztáv augusztus 13-án e-mail-ben közölte, nem őt nevezi ki. Gálos elfogadta a döntést, s a rektor megbízta a felső tagozat vezetőjét, hogy legyen az intézmény igazgatója. Azért csak megbízta volna kinevezés helyett, mert nincs vezetői végzettsége. Ám a pedagógus nem vállalta a rárótt tisztséget, s a tanári kar továbbra is Gálos Lászlót szeretné. Amiképp a szülők is. A kialakult helyzet miatt most sincs igazgatója az iskolának. Hogy mi a gondja az iskolával és annak vezetőjével a főiskolának vagy az egyházmegyének, arról a szülőknek csak sejtéseik vannak. Úgy vélik, hogy a fenntartó számára teher az intézmény, mert nem elitiskola. Ez egy szerény falusi suli, nem divatos versenyistálló. Az iskola tanulóinak negyede-harmada sajátos nevelési igényű gyerek. Mivel egy osztályban csak 8-12 diák tanul, a pedagógusok jól tudják kezelni ezt a helyzetet. A magatartászavaros gyerekek szülei különösen aggódnak az iskola jövője miatt, félnek, hogy hamarosan egy kevésbé toleráns közösségbe kell vinniük csemetéjüket. Ugyanakkor a „zavarmentes” fiúk-lányok szülei is ragaszkodnak az integrált intézményhez, mondván, jó, ha gyermekük minél hamarabb szembesül azzal, mennyire különbözőek vagyunk. Amúgy az iskola állja az összehasonlítást a falusi oktatási intézményekkel. A területi tanulmányi versenyeken szépen szerepelnek az abaligeti diákok, és a szorgosak jó eséllyel felvételiznek a nívós középiskolákba. A júniusban végzett 11 nyolcadikos közül öten Pécs két, legerősebb gimnáziumaiban folytathatják. Az iskola profiljának 2004 óta szerves része a képzőművészeti és a zenei oktatás, az intézménynek fúvószenekara van, ahová az elballagott diákok közül sokan visszajárnak muzsikálni. És visszajárnak a többiek is mesélni arról, miképp állják meg helyüket, ők továbbra is otthonuknak tartják volt iskolájukat. Ez a légkör nagyban köszönhető Gálos Lászlónak, akit az abaligetiek csak becenevén, „Lapi”-ként emlegetnek, és a diákok is Lapi bácsinak szólítanak. Gálos nem lázad a fenntartó döntése ellen, ha nem ő lesz az igazgató folytatja beosztott tanárként. A szülők se lázadnak, vádaskodás nélkül beszélnek gondjukról. Igaz, munkaközösségük levélben kérte a fenntartót, hogy nevezze ki Gálost, de ezen nem mentek túl. Reménykedve várnak. A jelek alapján a főiskolai rektorváltás óta a fenntartónak kevésbé szívügye az abaligeti iskola. Ennek okáról szerettük volna megkérdezni a főiskola rektorát. Kovács Gusztáv azonban nem kívánt nyilatkozni, kérdéseinket írásban kérte. Elküldtük, de választ nem kaptunk. Szerettünk volna megkérdezni a volt rektort is, hogy ő mivel magyarázza az általa megmentett iskola bizonytalan állapotát, ám Cziglányi Zsolt – akit 2017-ben az abaligeti plébániáról a kozármislenyibe helyeztek – elzárkózott, ő ugyanis már nem nyilatkozhat az ügyben.
Témák
Oktatás

„Bólogató bábuk helyett harcos vezetők kellenek”

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem lehet egyik ciklusról a másikra villamos- vagy metróvonalakat építeni, de ez a vezetés már tizenhárom éve helyzetben van, mégsem történt semmi – sürget változást Gy. Németh Erzsébet, az ellenzék XVII. kerületi polgármester-jelöltje.
Változtat valamit a kampányán, hogy betegsége miatt nem indul újra a XVII. kerületben a kormánypárti polgármester, Riz Levente, és helyette alpolgármestere száll versenybe? Sajnálom, hogy meg kellett hoznia ezt a döntést. Innen is gyógyulást kívánok neki. Horváth Tamás alpolgármester pedig nincs könnyű helyzetben, hiszen éppen azokért a területekért, az infrastruktúráért, az út- és járdafelújításokért, a vízelvezetésért vagy éppen a reptéri zajért volt felelős az elmúlt években, amelyeknél egymást érik a gondok.

Mégis több mint egy évtizede fideszes vezetésű a kerület. A kormánypárti vezetésnek az volt a szerencséje, hogy az uniós forrásbőség miatt felhasználhatták az európai milliárdokat. Az más kérdés, hogy mire. Rengeteg olyan dologgal nem foglalkoznak, amelyre régóta várnak az itt lakók.

Akkor mire mentek el az uniós milliók?
Újrakövezték például a főteret, tíz éve, milliárdos összegért, és valami szökőkút-szerűséget állítottak oda. Közben viszont égető kérdésekkel nem foglalkoztak. Elhanyagolták például az önkormányzati piacot, ami elképesztő állapotban van, retrónak is csak jó indulattal lehet nevezni. Nincs még egy kerület, ahol ne újították volna fel a piacot. Nemcsak a vásárlási körülmények rosszak, de parkolni sem lehet. És a mi 90 ezres lakosú kerületünkben ez az egyetlen piac. De ott a kerületi szakrendelő esete is: más kerületekben rég felújították már ezeket az intézményeket, nálunk annyi történt, hogy lefestették szürkére. Óriási gond az is, hogy bár a XVII. kerület a legnagyobb alapterületű városrész Budapesten, ninkötöttpályás közlekedési eszköz a MÁV vonatain kívül. Nem lehet egyik ciklusról a másikra villamos- vagy metróvonalakat építeni, de ez a vezetés már tizenhárom éve helyzetben van. Ennyi idő alatt legalább közlekedésszervezéssel meg kellett volna oldani, hogy ne egy óra legyen eljutni a kerület külső részeiből az Örs Vezér térre. Térkövezés helyett ezeket a gondokat kell megoldani. Új piacot ígér és ahogy a programjában fogalmaz, nem engedi, hogy a rákoskeresztúri metró álma elsikkadjon. Miből tudná ezeket finanszírozni? Fővárosi és uniós forrásokból. A kerületi polgármesterek 2014 óta a fővárosi közgyűlés tagjai is. Ha nem egy bólogató bábú a polgármester, és nem csak a saját kerülete, hanem Budapest egésze is fontos neki, akkor elér eredményeket. Azt már kipróbáltuk, hogy olyan főpolgármesterünk és polgármestereink vannak, akik bólogatnak, ennél csak jobb lehet, ha harcosabb vezetők vannak a közgyűlésben.   Ha már markánsabb érdekérvényesítő-képességek: hogyan tudna együtt dolgozni Tarlós Istvánnal? A főpolgármester és ön között feszült a viszony.
Tarlós október 13-ától nem lesz főpolgármester, de ha véletlenül mégis maradna, akkor a kerületem érdekében együtt fogok vele működni.
Szerző