Áder szembement a kormány álláspontjával: kiállt a 2050-es klímasemlegesség mellett

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:52

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A köztársasági elnök előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit.
Magyarországon is lehetségesnek tartotta a 2050-es klímasemlegesség elérését a Nyíregyházán megrendezett 57. Közgazdász Vándorgyűlés utolsó, szombati napján Áder János. Bár a köztársasági elnök külön nem hangsúlyozta, ezzel némiképp szembehelyezkedik az Orbán-kormánnyal, amely – három további tagállammal együtt – elveti a 2050-es célt. A feltételeket vállaló 24 tagállamtól eltérően ugyanis a magyar kabinet hozzájárulását az erre kapott EU-támogatástól teszi függővé. Áder János – időzavarba kerülve – előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit. 2030-ra – főképp a paksi atomerőmű általuk akkorra már átadni tervezett két új blokkja, illetve a napelemtelepek miatt – az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Állami programok révén legalább 30 százalékos épületenergiahatékonyság-javítást sürgetett, aminek látja a feltételeit. (Mindazonáltal az Orbán-kabinet épp most szünteti meg az ezért felelős fenntarthatósági államtitkárságot.) Reménykeltőnek nevezte a földhőre alapozott fűtési módokat. Célként tűzte ki a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentését is. (A kabinet 2030-ra éppenséggel növelné a hazai közlekedés szennyezőanyag-kibocsátását.) Az iparban és a mezőgazdaságban technológiaváltást, valamint erdősítést sürgetett. A témában már korábban elmélyülő köztársasági elnök előadása nagy részét általános világszintű elemzés tette ki, amiben ugyan jórészt tudományos közhelyeket sorolt, ám ezek már-már szintén kiállás-számba mennek. A több Fidesz-ideológust is magával ragadó kétkedőkkel szemben ugyanis levezette az emberi tevékenységnek a klímaváltozásban játszott döntő szerepét. Emellett az Orbán-kormány döntései tekintetében számos – szakértők által élesen vitatott – propagandafordulatot is megismételt. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter – kevéssé tartva magát a rendezvény környezetvédelmi tematikájához – a cégek forráséhségét hangsúlyozta. Míg a kormány 2010 és 2018 között „visszaszerezte a stratégiai vállalatokat”, addig szerinte a jövőben akár eladás is szóba kerülhet. Miközben az energiaiarban változatlan cél a szerepvállalás erősítése, az MVM részleges tőzsdére lépését sem zárta ki. Varga Mihály pénzügyminiszter záróelőadásában a fiskális túlköltekezés és a tartalékfelélés elkerülését, a 25 százalékos beruházási ráta megőrzését, a munkaerőtartalékokat mozgósítását, a forintárfolyam kiszámíthatóságát, a szakpolitikai javaslatok végrehajtását, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelését és politikai stabilitást sürgetett az MTI tudósítása szerint.
Szerző
Frissítve: 2019.09.08. 21:30

Mészáros Lőrinc üzlettársainak sokmilliárdos hálója szövi be a Balatont

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:01
A Tihannyal szemben tervezett szántódi Balaland
Fotó: Lima World / Facebook
A tematikus élményparkok fejlesztésére eddig csak a balatoni régióban lehetett pályázni, egész pontosan 5,18 milliárd forintra.
Közérdekű adatigényléssel jutott hozzá a Hvg.hu a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázati nyerteseinek listájához, amiből a lap szerint kiderült, hogy a Kisfaludy-programban a 100 millió forintnál magasabb összegű pályázatok kétharmada ment kormányközeli befektetőkhöz. A turisztikai ügynökség Orbán Ráhel tanácsai szerint működik. A részletes, bogarászásra erősen késztető cikk nagyon sok projektet és nevet sorol fel, ráadásul külön kitér a tematikus balatoni élményparkokra: aki ilyet akart építeni, annak 5,18 milliárd forint jutott. A Hvg.hu szerint ebből
  • nagyjából egymilliárdot kapott a balatonfüredi önkormányzat és a Balaton Játszóház Kft. a térség „első négy évszakos élményházának” megalkotására. A cégnek ugyan nincs tapasztalata az ilyesmiben, viszont a Csopaki Polgári Kör elnöke a tulajdonos, és valahogy sikerült összehozni azt a pár millió forint indulótőkét, amire aztán megkapták az egymilliárdot.
  • méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, a mostani 3 milliárddal már 9 milliárd forinthoz jutott: a szántódi BaLaLand Familyparkot csinálja meg, amely része annak a hotelt és lakóingatlanokat is magába foglaló óriásprojektnek, amelyet közvetlenül a partra, Tihannyal szembe tervezett Szepesi cégcsoportja.
  • egymilliárdot kap még kalandparkra a sok egyéb mellett a zánkai tábort felújító Szabadics Zoltán, aki Mészáros gyerekeivel végezte legutóbbi munkáját 16 milliárdért – de a zalaszabari szabadidőközpont legalább karitatív célokat is szolgál.
Szerző
Frissítve: 2019.09.08. 18:03

A babaváró támogatások valamivel kevesebb, mint felét igénylik lakásvásárlásra

Publikálás dátuma
2019.09.08. 11:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan meglévő hitelüket elő- vagy végtörlesztik a pénzből. Voltak olyanok is, akik autóvásárlást vagy a vállalkozás fejlesztést jelölték meg a felhasználás céljaként.
A babaváró támogatások közel felét lakásvásárlásra igénylik a Duna House hitelcentruma adatai alapján. A folyósított támogatások átlagos nagysága 9,7 millió forint, szinte mindenki a maximális összeget igényli és a bankok minimális korrekcióval hagyják jóvá – közölték. Az elemzés szerint a felújításra fordított támogatással együtt az ügyletek közel kétharmada az ingatlanpiacra és a lakásállományra van erőteljes hatással, illetve sokan meglévő hitelüket elő- vagy végtörlesztik a pénzből. A független hitelközvetítő több mint 200 babaváró támogatást vizsgált meg az elmúlt időszakban benyújtott igénylések alapján. Ebből kiderült, hogy az igénylők 13 százaléka megtakarítási céllal veszi fel a támogatást, ezen belül részben a később megszületendő gyermek miatt, részben pedig magyar állampapír pluszt vásárolnak belőle. A támogatást igénylő friss házasok 10,5 százaléka pedig valamilyen régebbi hitelét szeretné részlegesen vagy teljesen törleszteni. Elenyésző számban voltak olyanok is, akik autóvásárlást vagy a vállalkozás fejlesztést jelölték meg a felhasználás céljaként. A jegybank adatai szerint a babaváró hitelkihelyezés júliusban 54 milliárd forint volt, 5500 hitelfolyósítást jelentettek a bankok 9,7 millió forint átlagos összegben. A támogatás iránt megmarad az élénk érdeklődés, így az éves babaváró hitelkibocsátás 400 milliárd forint is lehet az első teljes évben, ami 25-40 ezer ügyfelet jelenthet.

Egyelőre olyanok veszik fel a babaváró hitelt, akik nem szorulnak rá, inkább befektetik

Nemrég a jegybank adatai alapján megírtuk: eddig főként a tehetősebb réteg használta ki a babaváró hitel kínálta lehetőségeket, többen befektetési terméket vettek belőle. Összesen 54 milliárd forint értékben kötöttek júliusban babaváró kölcsönszerződéseket a bankok. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikái alapján az összeg többletként jelent meg a lakossági hitelezésben, hiszen júniusban és júliusban nagyjából változatlan nagyságrendben – mintegy 130 milliárd forint értékben – helyeztek ki lakás- és személyi kölcsönöket a bankok. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvettek a babaváró program keretében hitelt, akiknek a kormány családvédelmi akcióterve nélkül eszükbe sem jutott volna kölcsönért folyamodni. Köztük például azok az ügyfelek, akik – mint arra a bankok felhívták a jegybank figyelmét – befektetési termékeket vesznek a babaváró kölcsönből. Ezzel a hitellel ugyanis akár kamatmentesen is hozzá lehet jutni 10 millió forinthoz, igaz, ehhez öt éven belül születnie kell legalább egy gyermeknek. A hitel kamata azonban még akkor is igen kedvezőnek számít, ha nem érkezik meg a baba (a kamatot az öt éves lejáratú állampapírokhoz kötik). A Magyar Állampapír Plusz nevű kötvény például öt év alatt még akkor is magasabb hozamot hoz, ha büntetőkamatot kell fizetni a babaváróra. 

Frissítve: 2019.09.08. 11:41