Áder szembement a kormány álláspontjával: kiállt a 2050-es klímasemlegesség mellett

A köztársasági elnök előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit.

Magyarországon is lehetségesnek tartotta a 2050-es klímasemlegesség elérését a Nyíregyházán megrendezett 57. Közgazdász Vándorgyűlés utolsó, szombati napján Áder János. Bár a köztársasági elnök külön nem hangsúlyozta, ezzel némiképp szembehelyezkedik az Orbán-kormánnyal, amely – három további tagállammal együtt – elveti a 2050-es célt. A feltételeket vállaló 24 tagállamtól eltérően ugyanis a magyar kabinet hozzájárulását az erre kapott EU-támogatástól teszi függővé. Áder János – időzavarba kerülve – előadása végén már csak távirati stílusban sorolta fel ennek feltételeit. 2030-ra – főképp a paksi atomerőmű általuk akkorra már átadni tervezett két új blokkja, illetve a napelemtelepek miatt – az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Állami programok révén legalább 30 százalékos épületenergiahatékonyság-javítást sürgetett, aminek látja a feltételeit. (Mindazonáltal az Orbán-kabinet épp most szünteti meg az ezért felelős fenntarthatósági államtitkárságot.) Reménykeltőnek nevezte a földhőre alapozott fűtési módokat. Célként tűzte ki a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentését is. (A kabinet 2030-ra éppenséggel növelné a hazai közlekedés szennyezőanyag-kibocsátását.) Az iparban és a mezőgazdaságban technológiaváltást, valamint erdősítést sürgetett. A témában már korábban elmélyülő köztársasági elnök előadása nagy részét általános világszintű elemzés tette ki, amiben ugyan jórészt tudományos közhelyeket sorolt, ám ezek már-már szintén kiállás-számba mennek.

A több Fidesz-ideológust is magával ragadó kétkedőkkel szemben ugyanis levezette az emberi tevékenységnek a klímaváltozásban játszott döntő szerepét. Emellett az Orbán-kormány döntései tekintetében számos – szakértők által élesen vitatott – propagandafordulatot is megismételt.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter – kevéssé tartva magát a rendezvény környezetvédelmi tematikájához – a cégek forráséhségét hangsúlyozta. Míg a kormány 2010 és 2018 között „visszaszerezte a stratégiai vállalatokat”, addig szerinte a jövőben akár eladás is szóba kerülhet. Miközben az energiaiarban változatlan cél a szerepvállalás erősítése, az MVM részleges tőzsdére lépését sem zárta ki.

Varga Mihály pénzügyminiszter záróelőadásában a fiskális túlköltekezés és a tartalékfelélés elkerülését, a 25 százalékos beruházási ráta megőrzését, a munkaerőtartalékokat mozgósítását, a forintárfolyam kiszámíthatóságát, a szakpolitikai javaslatok végrehajtását, a kis- és középvállalatok versenyképességének növelését és politikai stabilitást sürgetett az MTI tudósítása szerint.