Grúzia parlamentje bizalmat szavazott a Georgij Gaharija vezette új kormánynak

Publikálás dátuma
2019.09.08. 20:57
Georgij Gaharija
Fotó: Davit Kachkachishvili / 2019 Anadolu Agency
Az ellenzék bojkottálta a szavazást, amelyet Gaharija egyhangúlag nyert meg.
Georgij Gaharija elődje, Mamuka Bahtadze alig egy héttel ezelőtt mondott le, döntését azzal indokolta, hogy teljesítette feladatát, amellyel 2018 júniusában megbízták, kialakította az ország fejlődésének stratégiáját - írja az MTI. Utódja, Gaharija megbízatása nem túl meglepő, mivel a grúz média korábban már kiszivárogtatta, hogy ő lehet az új kormányfő, jóllehet, lemondását követelték a belügyminiszteri posztról a júniusi oroszellenes ellenzéki tüntetések résztvevői, mert őt tartják felelősnek a demonstrációk feloszlatásakor történt rendőri túlkapásokért.
Az ellenzék már előre tudatta, hogy ellenezni fogja Gaharija jelölését.

A 44 éves politikus 2017 novemberében lett belügyminiszter, előtte a gazdasági tárcát vezette egy éven át. 2013 előtt a moszkvai Lomonoszov egyetemen tanult, majd Oroszországban dolgozott egy élelmiszeripari cég vezérigazgatójaként, utána pedig a Lufthansa német légitársaság regionális igazgatójaként.
Grúzia 2008-ban Oroszországgal rövid háborút vívott, amelyet elvesztett.

Az ellenzék az eddigi, nyugatbarát kormányénál is erőteljesebb fellépést szorgalmaz Moszkvával szemben, így nem meglepő, hogy bojkottálta a parlamenti szavazást.
Szerző

Trócsányi László humanitárius segélyezésért felelős biztos lehet

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:03
Trócsányi László
Fotó: Népszava
Szűkült a lista, úgy tűnik, bővítésért felelős biztos sem lesz.
A humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos pozícióját kaphatja meg Trócsányi László a következő Európai Bizottságban – írja a Euronews. Lapunk korábban már megírta, a bővítésért vagy a humanitárius segélyezésért felelős tárcát ajánlhatta Trócsányinak Ursula von der Leyen. A biztosok listáját hivatalosan kedden jelentik be, és addig még némileg változhat a helyzet, de a lap bizottsági forrása szerint a magyar kormánypárt jelöltje lemarad az Orbán Viktor által neki szánt szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős tárcáról. A Euronews emlékeztet: a humanitárius segítségnyújtással a ciprusi biztos, Hrisztosz Sztilianidész foglalkozott a 2014 és 2019 között működő Juncker-bizottságban. Őt válthatja a 63 éves magyar jogász a november 1-jén felálló új testületben, melynek elnöke a német Ursula von der Leyen lesz. Trócsányi László a harmadik és a negyedik Orbán-kormány igazságügyi minisztereként tevékenykedett, 2014 és 2019 között töltötte be a pozíciót. Az állam- és jogtudományok doktora korábban volt alkotmánybíró, részt vett a Velencei Bizottság munkájában, és Magyarország belgiumi, luxemburgi és franciaországi nagyköveteként is dolgozott.
Szerző

Fogolycsere Kijev és Moszkva között – Újabb találkozóban állapodott meg Zelenszkij és Putyin

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:46

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Az ukrán és az orosz elnök telefonon egyezett meg a tetszhalott „normandiai négyes” tárgyalási forma felújításában, miután kölcsönösen szabadon engedtek több tucat elfogottat.
A beszélgetést ezúttal az ukrán államfő kezdeményezte. Megegyeztek abban, hogy mielőbb kijelölik a újabb találkozójuk időpontját, amikor is Merkel német kancellár és Macron franciaköztársasági elnök jelenlétében személyesen tárgyalhatnak egymással. Vezető európai politikusok méltatták a szombati orosz-ukrán fogolycserét, Donald Trump amerikai elnök pedig egyenesen „óriási lépésnek” minősítette a fejleményt a béke felé vezető úton. A fogolycserét, amelynek során mindkét részről 35-35 elfogott személyt engedtek el, a két elnök augusztusi telefonbeszélgetései során készítették elő. Öt év börtön után hazatérhetett Kijevbe az Oroszországban 20 évre ítélt, nemrég Szaharov-díjjal kitüntetett Oleh Szencov filmrendező, továbbá az Azovi-tengeren a kercsi átkelőnél tavaly november végén foglyul ejtett 24 tengerész, valamint 10 további elítélt. Az Ukrajnából Ororoszorszába szállítottak között több ukrán is van, köztük az a Volodimir Cemah, aki a donyecki szakadárok légvédelmi dandárjának a parancsnoka volt, amikor 2014 júliusában Kelet-Ukrajna fölött egy orosz föld-levegő rakétával lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. A gépen 298 ember utazott, valamennyien életüket vesztették. Idén nyáron fogták el Donyeck megye szakadárok ellenőrizte részén az ukrán titkosszolgálat emberei, és átjutottak vele ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Az MH17-es tragédiájának körülményeit vizsgáló, hollandok által vezetett nemzetközi csoport tanúként kívánta őt meghallgatni. Szabadon bocsátása ezért heves reakciókat váltott ki: az Európai Parlament több képviselője, majd a holland külügyminisztérium is kérte Zelenszkijt, hogy a nyomozás érdekében ne engedjék el Cemahot. Az ukrán elnök, aki – az inkább protokolláris programot választó Putyinnal ellentétben – személyesen fogadta a boriszpili repülőtéren a hazatérőket, a várakozó újságíróknak elmondta, hogy többször kihallgatták Cemahot, nem csak közvetlenül az elengedése előtt, ő maga pedig több, megnevezni nem kívánt európai vezetővel is beszélt a nyomozás során. „Mindent megtettünk, amit kértek tőlünk. Bonyolult volt az egész. Féltem, hogy emiatt meghiúsulhat a csere” – nyilatkozott Zelenszkij. Utóbb a holland parlamentnek írott levelében az ország külügyminisztere, Stef Blok is elismerte, hogy sikerült kihallgatniuk Cemahot, sőt Ukrajna emiatt halasztotta is a fogolycserét – adta hírül az RBK ukrán hírügynökség a NOS holland tévécsatornára hivatkozva.  Az ukrán elnök aggodalma nem volt alaptalan, hiszen korábban olyan hírek keringtek, hogy a megállapodásban szereplő foglyok cseréje akár már augusztus utolsó napjaiban megtörténhet, aztán valakik szeptember 3-ikát emlegették, majd hirtelen megtorpanni látszott a folyamat. Szeptember 5-ikén aztán, néhány órával azután, hogy a kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte Volodimir Cemahot, Vlagyimir Putyin egyszerre arról kezdett beszélni, hogy a megbeszélések a végső szakaszba jutottak. Ivan Bakanov, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője szerint az a tény, hogy a Kreml ennyire ragaszkodott Volodimir Cemah elengedéséhez, közvetve megerősíti, az oroszoknak közük van a maláj gép lelövéséhez. A holland ügyészség máris kérte Oroszországtól Cemah kiadatását, a holland külügyminiszter pedig emlékeztette Moszkvát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2166-os számú határozatának értelmében köteles együttműködni a történtek föltárásában. A nyomozás folytatódik, a bírósági tárgyalás 2020. március 9-én mindenképpen elkezdődik – tette hozzá Stef Blok. A hírek alapján az valószínűsíthető, hogy az ukránok minden olyan oroszt elengedtek, aki a fogságukban volt. Az új ukrán parlament emberi jogi megbízottja, Ludmila Deniszova szerint ugyanakkor Oroszországban és a megszállt Krím félszigeten száztíznél is több ukránt tartanak még fogva. Az ő hazatérésük egyelőre nincs napirenden.