Trócsányi László humanitárius segélyezésért felelős biztos lehet

Publikálás dátuma
2019.09.08. 19:03
Trócsányi László
Fotó: Népszava
Szűkült a lista, úgy tűnik, bővítésért felelős biztos sem lesz.
A humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos pozícióját kaphatja meg Trócsányi László a következő Európai Bizottságban – írja a Euronews. Lapunk korábban már megírta, a bővítésért vagy a humanitárius segélyezésért felelős tárcát ajánlhatta Trócsányinak Ursula von der Leyen. A biztosok listáját hivatalosan kedden jelentik be, és addig még némileg változhat a helyzet, de a lap bizottsági forrása szerint a magyar kormánypárt jelöltje lemarad az Orbán Viktor által neki szánt szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős tárcáról. A Euronews emlékeztet: a humanitárius segítségnyújtással a ciprusi biztos, Hrisztosz Sztilianidész foglalkozott a 2014 és 2019 között működő Juncker-bizottságban. Őt válthatja a 63 éves magyar jogász a november 1-jén felálló új testületben, melynek elnöke a német Ursula von der Leyen lesz. Trócsányi László a harmadik és a negyedik Orbán-kormány igazságügyi minisztereként tevékenykedett, 2014 és 2019 között töltötte be a pozíciót. Az állam- és jogtudományok doktora korábban volt alkotmánybíró, részt vett a Velencei Bizottság munkájában, és Magyarország belgiumi, luxemburgi és franciaországi nagyköveteként is dolgozott.
Szerző

Fogolycsere Kijev és Moszkva között – Újabb találkozóban állapodott meg Zelenszkij és Putyin

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:46

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Az ukrán és az orosz elnök telefonon egyezett meg a tetszhalott „normandiai négyes” tárgyalási forma felújításában, miután kölcsönösen szabadon engedtek több tucat elfogottat.
A beszélgetést ezúttal az ukrán államfő kezdeményezte. Megegyeztek abban, hogy mielőbb kijelölik a újabb találkozójuk időpontját, amikor is Merkel német kancellár és Macron franciaköztársasági elnök jelenlétében személyesen tárgyalhatnak egymással. Vezető európai politikusok méltatták a szombati orosz-ukrán fogolycserét, Donald Trump amerikai elnök pedig egyenesen „óriási lépésnek” minősítette a fejleményt a béke felé vezető úton. A fogolycserét, amelynek során mindkét részről 35-35 elfogott személyt engedtek el, a két elnök augusztusi telefonbeszélgetései során készítették elő. Öt év börtön után hazatérhetett Kijevbe az Oroszországban 20 évre ítélt, nemrég Szaharov-díjjal kitüntetett Oleh Szencov filmrendező, továbbá az Azovi-tengeren a kercsi átkelőnél tavaly november végén foglyul ejtett 24 tengerész, valamint 10 további elítélt. Az Ukrajnából Ororoszorszába szállítottak között több ukrán is van, köztük az a Volodimir Cemah, aki a donyecki szakadárok légvédelmi dandárjának a parancsnoka volt, amikor 2014 júliusában Kelet-Ukrajna fölött egy orosz föld-levegő rakétával lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. A gépen 298 ember utazott, valamennyien életüket vesztették. Idén nyáron fogták el Donyeck megye szakadárok ellenőrizte részén az ukrán titkosszolgálat emberei, és átjutottak vele ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Az MH17-es tragédiájának körülményeit vizsgáló, hollandok által vezetett nemzetközi csoport tanúként kívánta őt meghallgatni. Szabadon bocsátása ezért heves reakciókat váltott ki: az Európai Parlament több képviselője, majd a holland külügyminisztérium is kérte Zelenszkijt, hogy a nyomozás érdekében ne engedjék el Cemahot. Az ukrán elnök, aki – az inkább protokolláris programot választó Putyinnal ellentétben – személyesen fogadta a boriszpili repülőtéren a hazatérőket, a várakozó újságíróknak elmondta, hogy többször kihallgatták Cemahot, nem csak közvetlenül az elengedése előtt, ő maga pedig több, megnevezni nem kívánt európai vezetővel is beszélt a nyomozás során. „Mindent megtettünk, amit kértek tőlünk. Bonyolult volt az egész. Féltem, hogy emiatt meghiúsulhat a csere” – nyilatkozott Zelenszkij. Utóbb a holland parlamentnek írott levelében az ország külügyminisztere, Stef Blok is elismerte, hogy sikerült kihallgatniuk Cemahot, sőt Ukrajna emiatt halasztotta is a fogolycserét – adta hírül az RBK ukrán hírügynökség a NOS holland tévécsatornára hivatkozva.  Az ukrán elnök aggodalma nem volt alaptalan, hiszen korábban olyan hírek keringtek, hogy a megállapodásban szereplő foglyok cseréje akár már augusztus utolsó napjaiban megtörténhet, aztán valakik szeptember 3-ikát emlegették, majd hirtelen megtorpanni látszott a folyamat. Szeptember 5-ikén aztán, néhány órával azután, hogy a kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte Volodimir Cemahot, Vlagyimir Putyin egyszerre arról kezdett beszélni, hogy a megbeszélések a végső szakaszba jutottak. Ivan Bakanov, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője szerint az a tény, hogy a Kreml ennyire ragaszkodott Volodimir Cemah elengedéséhez, közvetve megerősíti, az oroszoknak közük van a maláj gép lelövéséhez. A holland ügyészség máris kérte Oroszországtól Cemah kiadatását, a holland külügyminiszter pedig emlékeztette Moszkvát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2166-os számú határozatának értelmében köteles együttműködni a történtek föltárásában. A nyomozás folytatódik, a bírósági tárgyalás 2020. március 9-én mindenképpen elkezdődik – tette hozzá Stef Blok. A hírek alapján az valószínűsíthető, hogy az ukránok minden olyan oroszt elengedtek, aki a fogságukban volt. Az új ukrán parlament emberi jogi megbízottja, Ludmila Deniszova szerint ugyanakkor Oroszországban és a megszállt Krím félszigeten száztíznél is több ukránt tartanak még fogva. Az ő hazatérésük egyelőre nincs napirenden.

Újabb republikánus kihívója akadt Donald Trumpnak

Publikálás dátuma
2019.09.08. 18:03

Fotó: SEAN RAYFORD / 2017 Getty Images
"Utat tévesztettünk" - mondta a Fox televízióban Mark Sanford.
Mark Sanford személyében újabb republikánus politikus indul az amerikai elnökjelöltségért - írja az MTI. Sanford vasárnap a Fox televíziónak adott interjút, ott jelentette be a döntését. "Utat tévesztettünk" - fogalmazott Sanford, miközben azt fejtegette, hogy szerinte a Republikánus Pártban beszélgetni, vitázni kellene arról, hogy mit jelent ma republikánusnak lenni. Mark Sanford korábban Dél-Karolina kormányzója volt, majd képviselőként tevékenykedett a szövetségi kongresszusban. A tavalyi félidős választásokon - amelynek kampányában élesen bírálta Donald Trump elnököt - nem került be újra a törvényhozásba. Jelenleg a chicagói egyetemen oktat. A politikus az interjúban ezúttal is bírálta Trumpot. Túlságosan is soknak tartotta a kormányzati költekezést, és bírálta Trump stílusát. Mint fogalmazott: a twitterezés "érdekes, lehet hírértéke is, de egy vezető nem él ezzel". Hozzáfűzte, hogy mikroblog-bejegyzésekkel nem lehet megoldani komoly problémákat. Sanford önmagát is bírálta és bocsánatot kért korábbi tetteiért. Konkrétan azt a 2009-es epizódot említette, amikor kormányzóként szó nélkül eltűnt, a családja és a munkatársai keresték, majd több mint egy hét múltán előkerült, és elmondta, hogy argentin barátnőjével kirándult. Hangsúlyozta, hogy tanult a hibáiból, és felemlegette azt a dél-karolinai körútját, amelyen bocsánatot kért, és amelynek köszönhetően 2013-ban képviselővé választották. A 2016-ban az amerikai választók befolyásolására irányuló orosz kampányban aktívan részt vevő és ezért idén tavasszal 18 hónap börtönbüntetésre ítélt orosz Marija Butyinához fűződő viszonyáról nem szólt. Az 59 éves Sanford a harmadik republikánus, aki bejelentette indulását a republikánusok elnökjelöltségéért. Korábban Joe Walsh volt illinois-i képviselő, őt megelőzően pedig Bill Weld volt massachusettsi kormányzó jelezte, hogy indul a jelöltségért. Weld azonban nem kezdte el a kampányt. Sanford bejelentését követően a The Hill című lap emlékeztetett rá, hogy a dél-karolinai politikusnak nehéz dolga lesz, mert az elnök a republikánus táborban nagy népszerűségnek örvend. A lap idézte a Morning Consult felmérését, amely szerint a republikánusok 85 százaléka támogatja Donald Trumpot. 
Szerző