Bevált az ingyenes tömegközlekedés Dunkerque-ben

Publikálás dátuma
2019.09.09. 12:12

Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Nőtt a buszok kihasználtsága és sokan az autóikat is eladták, miután ingyenessé tették a tömegközlekedést a franciaországi Dunkerque-ben.
A teljes átalakítás részeként egy éve ingyenesen lehet használni tömegközlekedést a franciaországi Dunkerque-ben. A reform keretében negyven százalékkal több buszt állítottak forgalomba, amelyek útvonalát is meghosszabbították, sőt expressz járatokat is bevezettek a 90 ezres városban. Mivel tavaly szeptember óta a környékbeli településekre közlekedő vonalak használatáért sem kell fizetni, 200 ezer ember életét könnyítette meg az intézkedés - írta a G7.
Az ingyenes tömegközlekedés ötlete a 2014-ben polgármesterré választott, szélsőbaloldali Patrice Vergriet-től származott. A második világháborúból ismert francia városban a buszok szinte teljesen kihasználatlanok voltak, a jegyeladás a rendszer működtetésének csupán tíz százalékát fedezte, az térítésmentesség nem jelentett jelentős bevételkiesést.
Az intézkedés eredményei már most látszanak: hétvégente duplájára, hétköznapokon pedig 60 százalékkal nőtt az autózás helyett buszozók száma. Egy felmérés szerint az utasok öt százaléka el is adta vagy nem cserélte le az autóját.
„Vicces, amikor a turisták kérdezgetik, hol kell fizetniük. Felszállunk, leszállunk, ennyi."

Korábban rémálom volt a parkolás és azzal, hogy nem kell tankolnom, heti 20 eurót takarítok meg – idézett egy helyi lakost a Libération.
A klímaváltozás hatásait is mérséklő ingyenes tömegközlekedés modelljét többek között Párizs polgármestere, Anne Hidalgo személyesen is tanulmányozta, és a rendszert már más városok is tesztelik, Calais-ban pedig 2020-tól be is vezetik. A legismertebb európai példa az észt főváros, Tallin, ahol 2013 óta nem kell fizetni a tömegközlekedésért.
Szerző

Rejtélyes betegségben pusztulnak a kutyák Norvégiában

Publikálás dátuma
2019.09.09. 09:37

Fotó: Gili Yaari/NurPhoto / AFP
Fogalmuk sincs a norvég hatóságoknak, hogy mi lehet az a gyors lefolyású, rejtélyes betegség, amelyben amúgy egészséges kutyák tucatjai pusztultak el a közelmúltban szerte az országban.
A Norvég Állategészségügyi Intézet hétvégi mérlege szerint eddig 25 kutya pusztult bele a hányással és véres hasmenéssel járó betegségbe. A hatóság szerint nem tudni, hogy a megbetegedések kapcsolatban állnak-e egymással, egy fertőző járványról vagy egyedi esetekről van-e szó.
Az elhullások okát négy kutya felboncolása után sem sikerült megállapítani. Azonosítottak két ismeretlen baktériumot, de nem tudni, hogy ezeknek közük van-e megbetegedésekhez.
Az intézet vészhelyzeti és biztonsági igazgatója, Jorun Jarp szerint ilyesmi még nem fordult elő Norvégiában. "Nagyon szörnyű látni, hogy amúgy makkegészséges és pompás norvég kutyák halnak meg ilyen gyorsan" - mondta.
A megbetegedéseket az észak-déli irányban hosszan elterülő ország legkülönbözőbb vidékeiről jelentik. Hírek szerint a szomszédos Svédországban is aggódnak a kutyatartók az állatbetegség terjedésétől.
Szerző
Témák
Norvégia kutyák

A gleccserek olvadása miatt új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák

Publikálás dátuma
2019.09.08. 16:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével kivételes eset.
Új sziget „született” a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán. Miután a nyár folyamán elolvadt a jég, a Brageneset-félszigetről kiderült, hogy önálló szigetet alkot – mondta el az NRK norvég köztévében Anders Skoglund, a földrajzi változást felfedező topográfus, a tromsői Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa. A nyáron készült műholdas felvételeken világosan látszik, hogy
a gleccser eltűnése óta egy kék csík – a tenger – választja el az eddig félszigetnek hitt földdarabot a szigetcsoport északkeleti részén, ahol a térképészeti munkákat végző kutatóállomás is működik

– közölte Skoglund.

Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével kivételes eset. Geir Moholdt, az intézet gleccserkutatója szerint
várható további kisebb szigetek megjelenése a Spitzbergákon, de ez hosszabb idő, 10-100 év kérdése.

A szigetcsoporton jelentősen visszahúzódtak a gleccserek az elmúlt években – közölték a kutatók a norvég tévében.
Szerző