Újabb 2,1 milliárdot kap a 650 millió forint mellé a balatonfenyvesi kisvasút

Publikálás dátuma
2019.09.09. 11:09
A balatonfenyvesi kisvasút
Fotó: MAVCSOPORT.HU
Egy fürdőbe vivő 5-6 kilométeres vonal felújítása, egy biciklitárolós állomás felépítése: 2750 millió forint, közpénzből.
2,1 milliárd forinttal járul hozzá az állam a balatonfenyvesi kisvasút Csisztafürdőhöz vezető ágának újra üzembe helyezéséhez és felújításához - mondta el a település polgármestere az MTI-nek hétfőn. A térségi települések három évvel ezelőtt nyújtottak be pályázatot, hogy a Nagybereken átvágó kisvasúton ismét el lehessen jutni a Balaton-partról mindössze 5-6 kilométerre lévő Csisztapuszta gyógyfürdőjébe. Ez közúton csak nagy kerülővel érhető el. A polgármester arra is emlékeztetett:
a célra év elején nyertek 650 millió forint támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében.

A 2,1 milliárd forintból a vasút felújítása történik meg, a 650 millió forintos forrásból pedig Csisztafürdőnél egy kerékpáros-turizmust is kiszolgáló állomás épül, fejlesztik a kisvasút imremajori állomását, és korszerűsítik a fenyvesi végállomás épületét.
Hogy mikor nyílik meg újra a vonal, az még kérdéses; a balatonfenyvesi polgármester reméli, hogy már 2012-ben.

Az Orbán-kormánynak minden pénzt megérnek a kisvasutak

A következő három évben - 2020 és 2022 között - összesen 12,6 milliárd forintot szán a kormány kisvasutakkal kapcsolatos fejlesztésekre. Érdemes megjegyezni, hogy a 19 tételes listáról hiányzik a felcsúti kisvasút (hivatalos nevén Vál-völgyi Kisvasút) meghosszabbítása.
A kormány az elsősorban a lakosság helyett a turisztikai ipar igényeit kielégítő kisvasutak fejlesztéséről még 2017-ben döntött, ez már a II. ütem lesz. A kisvasutak hamarosan egységes marketinget és felügyeletet is kapnak, és a kormány azt akarja, hogy a jövőben Szép-kártyával is lehessen fizetni használatukért.

Szerző

„A Fidesznek maradnia kellene a Néppártban” – Interjú Szászország egykori kereszténydemokrata miniszterelnökével

Publikálás dátuma
2019.09.09. 08:20
Az 1945-ben született Georg Milbradt közgazdászprofesszor, CDU-s politikus, 2002-től 2008-ig volt szász tartományi kormányfő
Fotó: ministerpraesident.sachsen.de
Minden tagállam maga vállalta, hogy a csatlakozással elfogadja a közös szabályokat – emlékeztette az Orbán-kormányt Georg Milbradt, Szászország egykori kereszténydemokrata miniszterelnöke.
Egyetért azzal, hogy az uniós integrációban egyre több a feszültség a régi és az új tagállamok között? A magyar és a lengyel kormány például gyakran azt hangoztatja, hogy a nyugatiak kettős mércével mérik a keleti tagállamokat, nem értik az itteni sajátosságokat.
Szerintem ez abból fakad, hogy a keleti tagállamokban általános az az érzet: „Mi jobban ismerjük a Nyugatot, mint a Nyugat minket”. Ez Németországban máig él az egykor szétválasztott két országrész között, jól ismerem a jelenséget. Meg kell értenünk egymást, látnunk kell, hogy történelmi távlatban lehet csak ezt a különbséget megszüntetni, nem megy egyik napról a másikra. Ennek nagyon aktuális vonatkozásai is vannak: sok nyugati kormány például jogállami kritériumokhoz kötné az uniós támogatások felhasználását, amit a keletiek elutasítanak. Az EU-nak nincs hatalma ahhoz, hogy bármit kikényszerítsen egy-egy tagállamtól, az unió működésének szabályozása a feladata. Szerintem nem is lenne helyes, ha az EU túlságosan beleszólna tagállami ügyekbe. Ezzel együtt azt sem szabad elfeledni, minden tagállam maga vállalta, hogy a csatlakozással elfogadja a közös szabályokat. És akkor mi történik, ha egy tagállam formálisan betartja ugyan a közös szabályokat, de közben a kormány megsérti az EU alapértékeit? Ha valamely tag nagyon nem akar az EU tagja lenni, távozhat is, mint most éppen a britek. Más esetekben az EU-nak rendelkezésére áll az Európai Bíróság, ha úgy érzi, valamely tagállam normát sértett. A hasonló eseteket egy föderatív Európa tudna hatékonyan kezelni, de ennek létrejöttére nem sok esélyt látok a közeljövőben. Repedések a magyar-német kapcsolatokban is vannak, pedig ez évtizedeken keresztül nem volt jellemző. Az Oroszországhoz való kapcsolatot látja másképp a két kormány. Nincs más megoldás, tárgyalni kell. A Kereszténydemokrata Néppártban politizált. Hogy látja most a Fidesz és a CDU kapcsolatát? Vannak problémák, de ezeket szerintem az Európai Néppárt keretein belül kellene megoldani. Vagyis a Fidesznek maradnia kellene az Európai Néppártban? Természetesen. Az Európai Néppárt a legfőbb stabilizáló erő Európában. Sem a szocialistáknak, sem a zöldeknek, sem a liberálisoknak nincs annyi tagpártjuk kormányon, mint a Néppártnak. Ez felelősséget is ró a Néppártra, integrálnia kell azokat az országokat, amelyek képviselői a frakciójában ülnek. Nem csak gazdasági, politikai értelemben is. Én optimista vagyok. A Fidesz szerint az Európai Néppárt távolodott el az alapértékeitől, a kereszténydemokrata gyökerektől, ez okozza a vitákat. Egyetért ezzel? Ez a vita Németországban is zajlik. Az évtizedekkel ezelőtti helyzethez képest valóban változott a Néppárt programja, de ez természetes, hiszen a társadalom is változik, nekünk pedig alkalmazkodni kell ehhez a folyamathoz. A nézeteltérések megtárgyalásához jó alapot adhat Ursula von der Leyen személye, hiszen őt a Néppárt és a Fidesz is támogatta.

Vége az abaligeti idillnek – Kérdésessé vált a baranyai falu iskolájának jövője

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:55
Az abaligeti diákok aggódó szülei a falu iskolája előtt, a hátsó sorban. Jobbra a volt igazgató
A jelek alapján a Hittudományi Főiskola rektorváltása óta a fenntartónak kevésbé szívügye az oktatási intézmény.
Befogadó, keresztény szellemű iskola a baranyai falué, most mégis kérdésessé vált jövője a diákok szülei szerint. – A gyerekek itt biztonságban vannak. A tanárok nagy odafigyeléssel foglalkoznak velük. A falunak fontos, hogy az iskola megmaradjon. Az abaligeti Szűcs Andrea fogalmaz így, amikor arról kérdezem, miért szeretik a 660 lelkes baranyai falu lakói iskolájukat. Andreának egy 12 és egy 9 éves fia jár az iskolába, van egy ovis kislánya is az asszonynak, őt szintén ideszánja. – Az iskolában családias a légkör, szeretetteljes, öröm oda belépni – veszi át a szót Pálinkás Lajosné, akinek három gyermeke ballagott el az intézményből, és hamarosan unokája is ideiratkozik majd be. Pontosabban: ide íratná be. Mert most kétségeik támadtak, meddig lesz még iskola. Az ezredforduló után majdnem megszűnt az iskola. A 70-80 gyereket oktató intézmény nem tudott megélni az állami normából, a forráshiányos önkormányzat évente tízmilliókkal kellett kipótolja a költségeket. A feladattól szabadult volna a falu akkori vezetése, s a helybéliek ezt érezve a közeli települések iskoláiba kezdték beíratni a gyermeküket. A tanulók létszáma félszáz sem volt, amikor 2004-ban a falu plébánosa, Cziglányi Zsolt elhatározta, hogy megmenti az iskolát. Mivel ő volt a pécsi egyházmegye hittudományi főiskolájának rektora, rávette a püspökséget, hogy a főiskola vegye át az abaligeti intézményt. Ez megtörtént, és az iskola helyzete néhány év után stabilizálódott. Cziglányi – amellett, hogy egy keresztény, befogadó szellemű iskolát vízionált – a falu kohézióját is erősíteni akarta az intézmény megőrzésével. Az abaligetiek állítják, hogy ez sikerült, s az iskolába ősztől már nyolcvanan járnak. A falubeliek most attól tartanak, hogy vége az idilli állapotnak. Horváth Péter Brúnó, mérnök hat gyermekéből kettő ebben az iskolában tanult, kettő most jár az intézménybe. – A fenntartó valamit akar az iskolával – mondja a férfi. – De nem tudjuk mit, velünk sosem beszéltek, ahogy az iskola tanáraival sem. Azt érezzük, hogy megszüntetnék az iskolát, vagy a felső tagozatot, esetleg összevonnánk évfolyamokat. Pedig itt egy rendkívül lelkes tanári közösség dolgozik, akik remek kapcsolatban vannak a szülőkkel. Ez egy áldott állapot, erre vigyázni kellene. Ugyanezt hangsúlyozza Csesznokné Csányi Mária, nyugdíjas tanítónő, aki 30 évig dolgozott az iskolában, és három gyermeke után most négy unokája tanul itt. A szülők aggodalmának oka az, hogy a fenntartó nem nevezte ki igazgatónak az eddigi vezetőt, Gálos Lászlót. Az a prognózisuk, hogy az iskola átalakítására, leépítésére a fenntartó idevezényel majd egy idegent, az itteni értékek iránt közönyös pedagógust. A 42 éves Gálos László, történelem-néprajz szakos tanár, Lovasberényből származik, és 2005-ben szerződött Abaligetre. Itt alapított családot, és 2008-tól az akkori igazgató felkérte őt a helyettesének. Az igazgató 2017-ben Pécsett folytatta pályáját, ezért Cziglányi Zsolt megbízta az abaligeti intézmény irányításával Gálost. A tanári kar és a szülők örömmel fogadták ezt, mivel az addigi munka folytatásának garanciáját jelentette a döntés. Gálost kinevezni viszont nem lehetett, mert nem volt vezetői képesítése. A vezetőképző kurzust júniusban fejezte be, így jogi akadálya már nem volt kinevezésének. Csakhogy a Hittudományi Főiskola élén közben változás történt, s az új rektor, Kovács Gusztáv augusztus 13-án e-mail-ben közölte, nem őt nevezi ki. Gálos elfogadta a döntést, s a rektor megbízta a felső tagozat vezetőjét, hogy legyen az intézmény igazgatója. Azért csak megbízta volna kinevezés helyett, mert nincs vezetői végzettsége. Ám a pedagógus nem vállalta a rárótt tisztséget, s a tanári kar továbbra is Gálos Lászlót szeretné. Amiképp a szülők is. A kialakult helyzet miatt most sincs igazgatója az iskolának. Hogy mi a gondja az iskolával és annak vezetőjével a főiskolának vagy az egyházmegyének, arról a szülőknek csak sejtéseik vannak. Úgy vélik, hogy a fenntartó számára teher az intézmény, mert nem elitiskola. Ez egy szerény falusi suli, nem divatos versenyistálló. Az iskola tanulóinak negyede-harmada sajátos nevelési igényű gyerek. Mivel egy osztályban csak 8-12 diák tanul, a pedagógusok jól tudják kezelni ezt a helyzetet. A magatartászavaros gyerekek szülei különösen aggódnak az iskola jövője miatt, félnek, hogy hamarosan egy kevésbé toleráns közösségbe kell vinniük csemetéjüket. Ugyanakkor a „zavarmentes” fiúk-lányok szülei is ragaszkodnak az integrált intézményhez, mondván, jó, ha gyermekük minél hamarabb szembesül azzal, mennyire különbözőek vagyunk. Amúgy az iskola állja az összehasonlítást a falusi oktatási intézményekkel. A területi tanulmányi versenyeken szépen szerepelnek az abaligeti diákok, és a szorgosak jó eséllyel felvételiznek a nívós középiskolákba. A júniusban végzett 11 nyolcadikos közül öten Pécs két, legerősebb gimnáziumaiban folytathatják. Az iskola profiljának 2004 óta szerves része a képzőművészeti és a zenei oktatás, az intézménynek fúvószenekara van, ahová az elballagott diákok közül sokan visszajárnak muzsikálni. És visszajárnak a többiek is mesélni arról, miképp állják meg helyüket, ők továbbra is otthonuknak tartják volt iskolájukat. Ez a légkör nagyban köszönhető Gálos Lászlónak, akit az abaligetiek csak becenevén, „Lapi”-ként emlegetnek, és a diákok is Lapi bácsinak szólítanak. Gálos nem lázad a fenntartó döntése ellen, ha nem ő lesz az igazgató folytatja beosztott tanárként. A szülők se lázadnak, vádaskodás nélkül beszélnek gondjukról. Igaz, munkaközösségük levélben kérte a fenntartót, hogy nevezze ki Gálost, de ezen nem mentek túl. Reménykedve várnak. A jelek alapján a főiskolai rektorváltás óta a fenntartónak kevésbé szívügye az abaligeti iskola. Ennek okáról szerettük volna megkérdezni a főiskola rektorát. Kovács Gusztáv azonban nem kívánt nyilatkozni, kérdéseinket írásban kérte. Elküldtük, de választ nem kaptunk. Szerettünk volna megkérdezni a volt rektort is, hogy ő mivel magyarázza az általa megmentett iskola bizonytalan állapotát, ám Cziglányi Zsolt – akit 2017-ben az abaligeti plébániáról a kozármislenyibe helyeztek – elzárkózott, ő ugyanis már nem nyilatkozhat az ügyben.
Témák
Oktatás