Nyomott áron szüretelnek, nő a feszültség a szőlészek-borászok között

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:15

Fotó: JAROSLAW PAWLAK
Hiába termett jóval kevesebb borszőlő az idén, a felvásárlási árak még a tavalyi alacsony szintet is alulmúlják.
Ahogy csökken a borszőlő felvásárlási ára, úgy növekszik a feszültség a szőlészek-borászok között. A korai érésű szőlőkből készülő boroknál már kiderült, hogy az eddigi időjárás kedvezett a minőségnek, így kiváló évjárat lehet az idei. A gazdák mégis gondban vannak. Tavaly több mint 520 ezer tonna szőlőt szüreteltek le a 22 hazai történelmi borvidéken, idén viszont csak 450-480 ezer tonnára számítanak a gazdák. A 10 éves átlag egyébként 380 ezer tonna, vagyis az idén is bő a termés. Mégsem ez az oka annak, hogy a tavalyi csúcsmennyiség okozta árzuhanás után most sem kezd majd szárnyalásba a borszőlő felvásárlási ára, amit jelenleg kilónként 50-70 forint közé tesznek a szakemberek. A termelők szerint ez még költségeiket sem fedezi. A nyomott árak fő oka, hogy a 2018-as 3,5 millió hektoliternyi borból nagyjából 1 millió hektoliter még mindig áthúzódó készletként nyomja a piacot. A felvásárlók így nem tolonganak a borszőlőért. Éppen ezen készletek apasztása érdekében támogatta az agrár tárca az úgynevezett zöldszüretet, azaz a borsónyi nagyságú, még éretlen szőlőszemekből álló fürtök leszedését. Nagyjából 44 ezer tonnát szedtek le idő előtt a gazdák június 24. és július 10. között.  A zöldszüret kényszerű, de a termelők számára önkéntes megoldása a jelenlegi nehéz borpiaci helyzetnek. Országszerte több mint 3 500 hektár termés idő előtti szüretelésével sikerült enyhíteni a piaci nyomást, ennek ellentételezésére október közepéig több mint 1900 termelő összesen 2,5 milliárd forint támogatáshoz jut – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Csak a Kunsági borvidéken  931 termelő döntött mintegy 1 900 hektárra vonatkozóan a zöldszüret mellett, így 27-28 ezer tonnával csökkent a borvidéken a várható szőlőtermés. Az egri borvidéken viszonylag kevesen jelentkeztek zöldszüret-támogatásért, és végül alig néhányan éltek a lehetőséggel. A 180 hektár saját, 250 hektár integrációban művelt, a korai szüretű időszakban további 350-400 hektáron gazdálkodó Ostoros-Novaj Bor Zrt. ültetvényein például a június közepi jégeső komoly károkat okozott. A terméskiesés a tavalyi csúcsterméshez képest 30-35, az átlaghoz viszonyítva 15-20 százalékos volt, ezért nem kellett alkalmazni a zöld szüretet – mondta a Népszavának Radácsi András, a cég borásza. A szakember közepes termésre és pillanatnyilag szintén közepes évjáratra számít. Ha azonban egy meleg, csapadékmentes vénasszonyok nyara követné a mostani esős napokat, akkor akár még jó évjárat is lehet az idei. A végleges választ az első újborok adják majd meg. A korai érésű Irsai Olivért már augusztus 21-én elkezdték szüretelni, azt követte az illatos fajták közül a Cserszegi Fűszeres, az ottonel muskotály, most pedig a kékszőlőkön a sor. Radácsi is azt tapasztalta, hogy még a tavalyinál is nyomottabb árakon veszik a felvásárlók a szőlőt, főleg a magas áthúzódó készletek okán. A mádi Nyulászó, Szent Tamás, Betsek, illetve a tarcali Mézes Mály dűlőkön 86 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Zrt. szőlőiben már leszüretelték a sárga muskotályt. A héten folytatták volna a furminttal, de az eső közbeszólt. A korai fajtáknál az aszú szedését viszont már három hete megkezdték. Kedvező időjárás estén nagyon szép évjárattal számolhatunk – jegyezte meg lapunknak Kovács Zoltán, a társaság igazgatója. A termésben érdemi károkat nem okozó korai csekély jégesőn kívül más természeti csapás nem érte az ültetvényeket. A felvásárlási problémák nem érintik a zrt.-t, mert a 25 hektáron termelő kis gazdaságokkal hosszú távú szerződésekkel, tervezhető árakkal működnek együtt. Így megkövetelhetik a magas minőségű alapanyagot. Az évi 400-450 ezer palack kétharmadát Nagy-Britanniába, az Amerikai-Egyesült Államokba és a Távol–keleten értékesítik. Az aszú mellett egyre inkább keresik az angolszász piacokon a kései szüretelésű, sőt, a száraz borokat is.     

Csak itthon világhírű a magyar bor

Évek óta csökken, vagy stagnál a magyar borexport, ami sok borász keserű humorral úgy fogalmaz meg, hogy a magyar borok csak itthon világhírűek. 1985-ben még 3 millió hektoliter volt a kivitel – igaz, ebben nagy szerepe volt a szocialista országok piacainak, a tömegtermelésnek. Jelenleg a termelés alig ötödét adják el külföldön. Az unióban a bevásárlóközpontokban a magyar borok átlagára alig haladja meg az 1 eurót és csak kevés jut feljebb az alsó polcoknál. A szakemberek szerint sokat lendíthetne a magyar bor ismertségén, ha a pincészetek nem külön-külön igyekeznének piacot szerezni, hanem egy közös brand alapján reklámoznák a termékeiket. Erre már voltak kezdeményezések, ám egyelőre nem sok minden történt. Márpedig a külföldön eladatlan borok is a hazai piacot nyomják.  

Szerző

330,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.10. 08:31
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült kissé a forint a főbb devizákkal szemben keddre virradóra hétfő esti árfolyamához képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót 329,98 forint után 330,47 forinton jegyezték kedden reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése a hétfő esti 298,36 forintról 299,23 forintra ment fel, a svájci franké pedig 301,18-ról 301,64 forintra emelkedett.
Szerző
Témák
euró dollár forint

NER-perpatvar a vízióról: szabályos hadüzenetet küldött Matolcsy

Publikálás dátuma
2019.09.10. 06:35

Fotó: Népszava
Az MNB-elnök Varga Mihály pénzügyminiszternek üzent, a vita a követendő gazdaságpolitikáról szól.
Vége a gazdasági aranykornak, fel kell készülni a rosszabb időkre, ennek érdekében kiegyensúlyozott költségvetési politikát kell folytatnia a kormánynak – mondta a mindenkori pénzügyminisztertől elvárható módon a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen Varga Mihály. Ebből a kijelentésből  azonban gazdaságpolitikai perpatvar lett. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint ugyanis nincs vége az aranykornak. Sőt az csak most kezdődik – üzente Vargának a Növekedés.hu című, NER-közeli gazdasági blogon. „Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?” – ezzel a mondattal Matolcsy gyakorlatilag a kormány elárulásával vádolta meg egykori államtitkárát. Némileg meglepő ugyan ez a mostani nyilvános „adok kapok”, de nem példátlan. A két gazdaságpolitikus viszonya ugyanis soha nem volt felhőtlen, sőt a 2010-es évek elején a jegybank és a minisztérium látványosan hidegen tartotta a kapcsolatait.  Első ránézésre most a személyes ellentétek kiéleződésének vagyunk tanúi, de azt is láthatjuk, hogy a kormányon belül vita folyik a következő években követendő kormányzati gazdaságpolitikáról. Ezek a viták teljesen termesztések egy demokráciában, ám a NER-ben a meglepetés erejével hathatnak. A világgazdaság lassul, a magyar gazdaság növekedése fékeződik: erre figyelmeztet a pénzügyminiszter (és minden gazdasági elemző). Varga Mihály a költségvetési fegyelem szigorításával reagálna a gazdaság lassulására, hogy ne járjon úgy Magyarország, mint 2008-ban. Ezzel szemben Matolcsy György újra a gazdasági unortodoxia felé kacsingat, amivel az elmúlt években tagadhatatlanul mindig szerencséje volt.  Matolcsy György jegybankelnök szerint hét év felzárkózás után „dinamikusan közeledünk” az uniós átlaghoz, „a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz”. Ezek az állítások már nehezen állnák ki a valóság próbáját.    Az MNB első embere szerint a következő években folytatódhat a magyar gazdaság felzárkózása „mert rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat” – üzente Matolcsy György Varga Mihálynak, aki a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen a magyar gazdaság lassulásra figyelmeztetett.  Mindeközben látszólag minden a lehető legnagyobb rendben folyik: a Pénzügyminisztérium adatai szerint augusztusban 158 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az nyolc hónap után elérte a 510,8 milliárdot. Ez ugyan az idei legmagasabb szám, de még így is az éves előirányzat 51,2 százaléka. Pár héttel ezelőtt Varga Mihály is arról beszél, hogy a választások után a parlament elé kerülhet a a költségvetési törvény módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt hónapokban keletkezett meglepetés-bevételeket elkölthesse a kormány. Az idei gazdasági folyamatok akár azt is lehetővé tennék, hogy a költségvetés nullához közeli hiánnyal zárjon, ami segítené az államadósság jelentősebb csökkentését is. Ám a kormánynak egyelőre nem ez a gazdasági prioritása, hanem a növekedés még erőteljesebb pörgetése a kormányzati költekezéssel. Első ízben Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a bálványosi szabadegyetemen arról idén júliusban, hogy a kormány idei februári családpolitikai akcióterve (költségvetési költekezése) után jövőre két újabb gazdasági akciótervvel pörgeti meg a magyar gazdaság lassuló növekedését. Orbán az első költségvetési stimulust tavaszra, a másodikat 2020 őszére ígérte. Varga Mihály pénzügyminiszter viszont két hete már arról beszélt, hogy az önkormányzati választások után várhatóan módosítják az idei költségvetési törvényt is. A pénzügyminiszter ezt akkor azzal indokolta, hogy a tavaszi családvédelmi akcióterv egyes intézkedései a vártnál is több forrást igényelnek – emiatt szükség lehet a büdzsé „felülvizsgálatára”. Ami nem más, mint újabb költségvetési stimulus a jól teljesítő, ám lassuló magyar gazdaságnak. Ezek után valóban meglepetést kelthetett a kormányban és a jegybankban, hogy Varga Mihály a jövőben inkább a szigorúbb költségvetési politika mellette tenné le a voksát.   
Szerző