Zöldzóna;ENSZ emberi jogi főbiztosa;

- "Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben"

A világ környezetének állapota aggasztja a leginkább az ENSZ emberi jogi főbiztosát a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács hétfőn kezdődött, 42. ülésszakán mondott megnyitó beszédének tanúsága szerint.

Michelle Bachelet aggasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államokban és Mexikóban még mindig gyűjtőközpontokban tartják a bevándorló gyerekeket, a klímaváltozás olyan súlyosan fenyegeti az egész emberiséget, mint még soha semmi, az izraeli biztonsági erők törvényellenesen okozzák palesztinok megsebesülését vagy halálát, az indiai hatóságok túlzott erővel lépnek fel a kasmíri muszlimok ellen, az orosz rendőrök pedig túlzott erőt alkalmaztak a helyhatósági választások előtt a tüntetőkkel szemben.

A főbiztos arra szólította fel a vállalatokat, hogy jobban vegyék ki részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, és azt szeretné, ha a környezetvédelmi aktivistáknak tágabb lehetőségeik lennének nézeteik ismertetésére.

"Szó szerint felégetjük a jövőnket. Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben. Ebben a helyzetben egyetlen ország, intézmény, egyetlen meghatározó politikus sem nézheti kívülről az eseményeket"- jelentette ki.

Megismételte azon aggodalmát, hogy "drasztikusan gyorsul az amazóniai erdőirtás", amivel nyilvánvalóan leginkább Brazíliára utalt, valamint annak elnökére, aki nemzeti szuverenitási kérdésként kezeli a Föld ökoszisztémája szempontjából kulcsfontosságú térségben történő tevékenységet.

Bachelet viszont nem utalt arra a beszédben, hogy nemrég személyeskedő bírálat érte Jair Bolsonaro részéről. A brazil elnök a múlt héten dicsérte Augosto Pinochet egykori katonai diktatúráját Chilében, amelynek a szintén chilei Bachelet apja is áldozatul esett.

"Az esőerdőt pusztító tüzeknek valószínűleg katasztrofális hatásuk van az egész emberiségre, de a legrosszabb hatásuk azokra van, akik ott élnek, köztük sok bennszülöttre"- hangsúlyozta.

Felszólította a brazil, a paraguayi és a bolíviai hatóságokat, hogy gondoskodjanak fenntartható környezetpolitikáról és ennek érvényesítéséről, megelőzendő a tragédiákat.

A latin-amerikai bevándorlókkal kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy "az Egyesült Államok és Mexikó politikájából kifolyólag" emberi jogi szempontból nagyobb veszélynek vannak kitéve. Különösen a gyerekek helyzetét tartja nagyon veszélyesnek.

Bachelet felszólította az orosz hatóságokat is: vizsgálják ki azokat a vádakat, miszerint az orosz rendőrség túlzott erőt alkalmazott a tüntetők ellen a vasárnapi helyhatósági választások előtt.

Aggasztónak nevezte azt is, hogy az indiai hatóságok Kasmírban korlátozzák az internet hozzáférhetőségét és a gyülekezés szabadságát, őrizetbe vesznek helyi politikai vezetőket és aktivistákat, szigorú kijárási tilalmat vezetnek be, és ezzel akadályozzák, hogy a lakosok hozzájussanak az alapvető szolgáltatásokhoz.

Izraellel kapcsolatban, amelynek kormánya rendszeresen az országgal szembeni elfogultsággal vádolja az emberi jogi főbiztost, Bachelet elítélte "a zsidó telepesek erőszakosságát és az izraeli hatóságok mulasztását a palesztinok megvédésében, az erőszakcselekményeket elkövetők felelősségre vonásában". Beszélt azokról a jelentésekről, amelyek szerint az izraeli biztonsági erők tagjai mindenütt a megszállt területeken törvényellenesen okozzák palesztinok sebesülését vagy halálát, és emiatt nem vonják őket felelősségre.

Bachelet kijelentette: minden embernek joga van ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen, és mindenkit felelősségre kell vonni azért, ha akadályozza ezt. Példaként említette az afrikai Száhel-övezetet, ahol egyre jobban zsugorodik a művelhető földterület, és emiatt nő a feszültség a földművesek és az állattartók, illetve a különböző etnikumok között. "Ez egy kulcsfontosságú terület, ahol a nemzetközi közösség tud segíteni a válság megelőzésében, és kell is segítenie" - mondta. A főbiztos felszólította a kormányokat, hogy védjék meg a környezetvédelmi aktivistákat, akiket a világnak csaknem minden térségében támadások érnek, de különösen Latin-Amerikában.

Két év alatt 40 lakást adtak el, és Szalay Ferenc polgármester szerint nem minősül közérdekű adatnak, hogy milyen értékbecslés után állapították meg a rendkívül kedvező árakat.