"Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben"

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:16

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A világ környezetének állapota aggasztja a leginkább az ENSZ emberi jogi főbiztosát a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács hétfőn kezdődött, 42. ülésszakán mondott megnyitó beszédének tanúsága szerint.
Michelle Bachelet aggasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államokban és Mexikóban még mindig gyűjtőközpontokban tartják a bevándorló gyerekeket, a klímaváltozás olyan súlyosan fenyegeti az egész emberiséget, mint még soha semmi, az izraeli biztonsági erők törvényellenesen okozzák palesztinok megsebesülését vagy halálát, az indiai hatóságok túlzott erővel lépnek fel a kasmíri muszlimok ellen, az orosz rendőrök pedig túlzott erőt alkalmaztak a helyhatósági választások előtt a tüntetőkkel szemben.
A főbiztos arra szólította fel a vállalatokat, hogy jobban vegyék ki részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, és azt szeretné, ha a környezetvédelmi aktivistáknak tágabb lehetőségeik lennének nézeteik ismertetésére.
"Szó szerint felégetjük a jövőnket. Az emberi jogokat még soha semmi nem fenyegette ilyen nagy mértékben. Ebben a helyzetben egyetlen ország, intézmény, egyetlen meghatározó politikus sem nézheti kívülről az eseményeket"

- jelentette ki.

Megismételte azon aggodalmát, hogy "drasztikusan gyorsul az amazóniai erdőirtás", amivel nyilvánvalóan leginkább Brazíliára utalt, valamint annak elnökére, aki nemzeti szuverenitási kérdésként kezeli a Föld ökoszisztémája szempontjából kulcsfontosságú térségben történő tevékenységet. Bachelet viszont nem utalt arra a beszédben, hogy nemrég személyeskedő bírálat érte Jair Bolsonaro részéről. A brazil elnök a múlt héten dicsérte Augosto Pinochet egykori katonai diktatúráját Chilében, amelynek a szintén chilei Bachelet apja is áldozatul esett.
"Az esőerdőt pusztító tüzeknek valószínűleg katasztrofális hatásuk van az egész emberiségre, de a legrosszabb hatásuk azokra van, akik ott élnek, köztük sok bennszülöttre"

- hangsúlyozta.

Felszólította a brazil, a paraguayi és a bolíviai hatóságokat, hogy gondoskodjanak fenntartható környezetpolitikáról és ennek érvényesítéséről, megelőzendő a tragédiákat.
A latin-amerikai bevándorlókkal kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy "az Egyesült Államok és Mexikó politikájából kifolyólag" emberi jogi szempontból nagyobb veszélynek vannak kitéve. Különösen a gyerekek helyzetét tartja nagyon veszélyesnek.
Bachelet felszólította az orosz hatóságokat is: vizsgálják ki azokat a vádakat, miszerint az orosz rendőrség túlzott erőt alkalmazott a tüntetők ellen a vasárnapi helyhatósági választások előtt.
Aggasztónak nevezte azt is, hogy az indiai hatóságok Kasmírban korlátozzák az internet hozzáférhetőségét és a gyülekezés szabadságát, őrizetbe vesznek helyi politikai vezetőket és aktivistákat, szigorú kijárási tilalmat vezetnek be, és ezzel akadályozzák, hogy a lakosok hozzájussanak az alapvető szolgáltatásokhoz.
Izraellel kapcsolatban, amelynek kormánya rendszeresen az országgal szembeni elfogultsággal vádolja az emberi jogi főbiztost, Bachelet elítélte "a zsidó telepesek erőszakosságát és az izraeli hatóságok mulasztását a palesztinok megvédésében, az erőszakcselekményeket elkövetők felelősségre vonásában". Beszélt azokról a jelentésekről, amelyek szerint az izraeli biztonsági erők tagjai mindenütt a megszállt területeken törvényellenesen okozzák palesztinok sebesülését vagy halálát, és emiatt nem vonják őket felelősségre.
Bachelet kijelentette: minden embernek joga van ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen, és mindenkit felelősségre kell vonni azért, ha akadályozza ezt. Példaként említette az afrikai Száhel-övezetet, ahol egyre jobban zsugorodik a művelhető földterület, és emiatt nő a feszültség a földművesek és az állattartók, illetve a különböző etnikumok között. "Ez egy kulcsfontosságú terület, ahol a nemzetközi közösség tud segíteni a válság megelőzésében, és kell is segítenie" - mondta. A főbiztos felszólította a kormányokat, hogy védjék meg a környezetvédelmi aktivistákat, akiket a világnak csaknem minden térségében támadások érnek, de különösen Latin-Amerikában.
Szerző

Bevált az ingyenes tömegközlekedés Dunkerque-ben

Publikálás dátuma
2019.09.09. 12:12

Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Nőtt a buszok kihasználtsága és sokan az autóikat is eladták, miután ingyenessé tették a tömegközlekedést a franciaországi Dunkerque-ben.
A teljes átalakítás részeként egy éve ingyenesen lehet használni tömegközlekedést a franciaországi Dunkerque-ben. A reform keretében negyven százalékkal több buszt állítottak forgalomba, amelyek útvonalát is meghosszabbították, sőt expressz járatokat is bevezettek a 90 ezres városban. Mivel tavaly szeptember óta a környékbeli településekre közlekedő vonalak használatáért sem kell fizetni, 200 ezer ember életét könnyítette meg az intézkedés - írta a G7.
Az ingyenes tömegközlekedés ötlete a 2014-ben polgármesterré választott, szélsőbaloldali Patrice Vergriet-től származott. A második világháborúból ismert francia városban a buszok szinte teljesen kihasználatlanok voltak, a jegyeladás a rendszer működtetésének csupán tíz százalékát fedezte, az térítésmentesség nem jelentett jelentős bevételkiesést.
Az intézkedés eredményei már most látszanak: hétvégente duplájára, hétköznapokon pedig 60 százalékkal nőtt az autózás helyett buszozók száma. Egy felmérés szerint az utasok öt százaléka el is adta vagy nem cserélte le az autóját.
„Vicces, amikor a turisták kérdezgetik, hol kell fizetniük. Felszállunk, leszállunk, ennyi."

Korábban rémálom volt a parkolás és azzal, hogy nem kell tankolnom, heti 20 eurót takarítok meg – idézett egy helyi lakost a Libération.
A klímaváltozás hatásait is mérséklő ingyenes tömegközlekedés modelljét többek között Párizs polgármestere, Anne Hidalgo személyesen is tanulmányozta, és a rendszert már más városok is tesztelik, Calais-ban pedig 2020-tól be is vezetik. A legismertebb európai példa az észt főváros, Tallin, ahol 2013 óta nem kell fizetni a tömegközlekedésért.
Szerző

Rejtélyes betegségben pusztulnak a kutyák Norvégiában

Publikálás dátuma
2019.09.09. 09:37

Fotó: Gili Yaari/NurPhoto / AFP
Fogalmuk sincs a norvég hatóságoknak, hogy mi lehet az a gyors lefolyású, rejtélyes betegség, amelyben amúgy egészséges kutyák tucatjai pusztultak el a közelmúltban szerte az országban.
A Norvég Állategészségügyi Intézet hétvégi mérlege szerint eddig 25 kutya pusztult bele a hányással és véres hasmenéssel járó betegségbe. A hatóság szerint nem tudni, hogy a megbetegedések kapcsolatban állnak-e egymással, egy fertőző járványról vagy egyedi esetekről van-e szó.
Az elhullások okát négy kutya felboncolása után sem sikerült megállapítani. Azonosítottak két ismeretlen baktériumot, de nem tudni, hogy ezeknek közük van-e megbetegedésekhez.
Az intézet vészhelyzeti és biztonsági igazgatója, Jorun Jarp szerint ilyesmi még nem fordult elő Norvégiában. "Nagyon szörnyű látni, hogy amúgy makkegészséges és pompás norvég kutyák halnak meg ilyen gyorsan" - mondta.
A megbetegedéseket az észak-déli irányban hosszan elterülő ország legkülönbözőbb vidékeiről jelentik. Hírek szerint a szomszédos Svédországban is aggódnak a kutyatartók az állatbetegség terjedésétől.
Szerző
Témák
Norvégia kutyák