Feldúlta Csongrádot a hétfői vihar, több mint 700 helyre riasztották a tűzoltókat

Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legnagyobb károkat Szegeden okozta az óránként több mint száz kilométeres erősségű szél.
Több mint hétszáz helyre riasztották a tűzoltókat Csongrád megyében a hétfő délután lecsapó vihar miatt - tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Szinte a megye minden pontjáról érkeztek bejelentések, kidőlt fák és leszakadt faágak okoztak komoly fennakadásokat a városokban és a külterületeken.
A viharban három ember is megsérült Szegeden, a Széchenyi téren.

A legnagyobb károkat Szegeden okozta az óránként több mint száz kilométeres erősségű szél. Erősségét jól mutatja a Met Hír közösségi oldalra felkerült videó, amin az látható, ahogy a semmiből szélvihar lesz hirtelen:
Szeged minden pontján kidőlt fákat, úttestre hasadt faágakat lehetett látni, ami fennakadásokat okozott a forgalomban is. A szegedi önkormányzat közleménye szerint kedd reggelre helyreállt a város működése. A tömegközlekedés már hétfőn este helyreállt, kedd reggelre járhatóvá váltak a városi közutak, elhárították a balesetveszélyt a közterületeken - áll a közleményben.
A helyreállítás előreláthatólag szerdára is áthúzódik.

A kidőlt fák a villanyvezetékeket is leszakították, a megye több pontján volt áramkimaradás. Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye tűzoltói kedd délután óta folyamatosan a viharkárok felszámolásán dolgoznak.

Csoda történhet: több száz nincstelen ember kaphat tényleges segítséget a kormánytól

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:03
Illusztráció
Fotó: Népszava
Emellett viszont újra napirenden az aluljárók éjszakai lezárása, úgyhogy a maradék több ezer hajléktalan szenvedni fog.
Tavaly novemberben tűnt fel először az az ötlet a kormányzat részéről, hogy a legnagyobb fővárosi csomópontokban fizikailag le kéne zárni éjszakára az aluljárókat, nehogy a nincstelen emberek azokban húzzák meg magukat a hideg elől. Tarlós István főpolgármester akkor büszkén állította, az embertelen, és közlekedési szempontból is hajmeresztő javaslatot az ő kérésére vizsgálták. (Egyébként nem sokkal ezelőtt, október 15-én lépett hatályba a nincstelenség és hajléktalanság, azaz az "életvitelszerű közterületi tartózkodás" Alaptörvénybe foglalt tilalma is.) Az eredeti javaslatot is kiszivárogtató hvg.hu most azt írja:
az embertelen tervet újra napirendre vették.

Az általuk megszerzett javaslatot ezúttal is a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette, és a tárca vezetője, Kásler Miklós vinné a kormány elé. Az aluljárók blokkolása viszont csak egyik pontja a tervezetnek: a hajléktalanság kriminalizása nyomán szerzett tapasztalatokat felhasználva,
4,4 milliárdos költségvetéssel több ponton is belenyúlnának a jelenlegi ellátórendszerbe.

Így például a még 2018-ban létrehozott Hajléktalanellátási tartalékalap 2019. évre vonatkozó keretösszegét 300 millióval egészítenék ki. Országosan ezután pedig - a kihasználtság függvényében - csak 85 nappali ellátó működne meghosszabbított, 0-24-es időtartamban. Így Budapesten az előzetes kalkulációk alapján szerintük a jelenlegi 44-ből mintegy 18 fővárosi intézmény biztosítani tudná a megfelelő számú nappali férőhelyet, Debrecenben, Kecskeméten és Pécsett pedig 2-2, míg például Szegeden vagy Miskolcon 1-1 ellátóhely működne hosszabb nyitvatartási idővel.
Nagyobb változás lenne viszont a külső férőhelyek kapacitásbővítése.

Ezeket egyrészt olyan átmeneti szállásokon élő hajléktalanoknak szánják, akiknek már nincs szüksége "intenzív szociális segítségre", és kikerülhetnének az ellátórendszerből, ha lenne más lakhatási lehetőségük. Az Emmi szerint nagyjából az átmeneti szállókon élők 20 százalékára igaz, hogy dolgozik, van rendszeres jövedelme, mégsem tud kifizetni egy albérletet. Ha ők külső férőhelyekre költözhetnek, az "átmeneti szálló", mint olyan, visszanyeri értelmét: ezekben helyükre az éjjeli menedékhelyen élők kerülhetnek, ameddig szükséges. Az utóbbiak után megmaradó helyeket pedig az addig utcán élők foglalhatnák el.
Az úgynevezett "kiléptető lakásokat" hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek már eddig is működtetett modellprogramként. Az Emmi azt javasolja, hogy ezek mintájára "100 ingatlan bevonásával" alakítsanak ki külső férőhelyeket. Ingatlanonként 4 fő elhelyezésével számolva ennek egyszeri beruházási költsége 1,2 milliárd forint lenne szerintük, míg az éves fenntartás 237 millió forint.
E mellett külső férőhelyeket hoznának létre a lakhatásukat elvesztett családok részére is. Jelenleg a családok átmeneti otthona sokszor az utolsó lehetőség egy krízisbe került családnak, máskülönben "a család szétesik, és a gyermekek gyermekvédelmi szakellátásba, szüleik pedig a hajléktalanellátásba kerülnek" – olvasható a dokumentumban. Jelenleg 126 családok átmeneti otthona működik, ezek számára teremtenék meg a lehetőséget, hogy új, külső férőhelyeket alakítsanak ki olyan rászoruló, gyerekes családoknak, akik támogatással képesek az önállóságra. Helyükre az átmeneti otthonba nehezebb élethelyzetben lévők kerülhetnek.
Egy ilyen új külső férőhelyen szintén átlagosan 4 fővel számolnak, így összesen várhatóan 504 főt, vagyis 126 családot helyeznének el. A megvalósítás 1,26 milliárd forint egyszeri beruházási kiadás lenne, majd az éves fenntartásra közel 230 millió forintot kell költeni.
A külső férőhelyekhez kapcsolódó "fokozott szociális munkára" 144 millió forintot szánnak. Nem derül ki viszont, hogy pontosan milyen lakásokban hoznák létre ezeket a férőhelyeket, és mikor látnának neki a megvalósításnak.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 10:21

2,6 milliós átlagáron osztogatja a lakásokat a szolnoki fideszes önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.09.10. 08:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két év alatt 40 lakást adtak el, és Szalay Ferenc polgármester szerint nem minősül közérdekű adatnak, hogy milyen értékbecslés után állapították meg a rendkívül kedvező árakat.
A 24.hu információja szerint Kozák Ferenc, a Lungo Drom Szolnoki prominense, Farkas Flórián volt ORÖ-elnök, fideszes képviselő régi szövetségese volt az egyike azoknak a lakásbérlőknek, akiknek a fideszes vezetésű város eladta az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú lakást. Kozák - aki a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként jelenleg is központi szereplő a választási felkészülésben - egy 76 nézetméteres, két és fél szobás ingatlant bérelt a Megyeháza szomszédságában. 
És a belvárosi, Tisza-parti lakásért mindössze 4,1 millió forintos bruttó árat kért az önkormányzat.

Pedig Szolnok belvárosában jelenleg 25-35 millió forintnál olcsóbban nem nagyon lehet 70-80 négyzetméter közötti lakást találni. De a szerződés szerint az önkormányzat eredetileg is csak 4,6 millió forintban határozta meg az ingatlan forgalmi értékét, aztán még ebből is tett félmilliós engedményt a bérlő értéknövelő beruházásaira hivatkozva. Azt, hogy Kozák kiváló üzletet csinált, mi sem jelzi jobban, mint hogy azonnal továbbértékesítette a lakást.
Szalay Ferenc polgármester fideszes önkormányzata két év alatt negyven lakást értékesített a bennük lakó bérlőknek, mint ezt az ellenzék közös polgármester-jelöltjének, Radócz Zoltánnak sikerült megtudnia. Voltak, akik Kozák Ferencnél is szerencsésebbek voltak:
a két év alatt értékesített lakások átlagára ugyanis alig haladta meg a 2,6 millió forintot.

Az önkormányzat sem a szerencsések neveit, sem azt nem volt hajlandó elárulni, milyen értékbecslések alapján határozta meg a szokatlanul alacsony árakat. Állítják, ez utóbbi nem is minősül közérdekű adatnak. Radócz ezért pert is indított az önkormányzat ellen, ami folyamatban van.
Szerző