Tavaly novemberben tűnt fel először az az ötlet a kormányzat részéről, hogy a legnagyobb fővárosi csomópontokban fizikailag le kéne zárni éjszakára az aluljárókat, nehogy a nincstelen emberek azokban húzzák meg magukat a hideg elől. Tarlós István főpolgármester akkor büszkén állította, az embertelen, és közlekedési szempontból is hajmeresztő javaslatot az ő kérésére vizsgálták. (Egyébként nem sokkal ezelőtt, október 15-én lépett hatályba a nincstelenség és hajléktalanság, azaz az "életvitelszerű közterületi tartózkodás" Alaptörvénybe foglalt tilalma is.) Az eredeti javaslatot is kiszivárogtató hvg.hu most azt írja:
Az általuk megszerzett javaslatot ezúttal is a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette, és a tárca vezetője, Kásler Miklós vinné a kormány elé. Az aluljárók blokkolása viszont csak egyik pontja a tervezetnek: a hajléktalanság kriminalizása nyomán szerzett tapasztalatokat felhasználva,
Így például a még 2018-ban létrehozott Hajléktalanellátási tartalékalap 2019. évre vonatkozó keretösszegét 300 millióval egészítenék ki. Országosan ezután pedig - a kihasználtság függvényében - csak 85 nappali ellátó működne meghosszabbított, 0-24-es időtartamban. Így Budapesten az előzetes kalkulációk alapján szerintük a jelenlegi 44-ből mintegy 18 fővárosi intézmény biztosítani tudná a megfelelő számú nappali férőhelyet, Debrecenben, Kecskeméten és Pécsett pedig 2-2, míg például Szegeden vagy Miskolcon 1-1 ellátóhely működne hosszabb nyitvatartási idővel.
Ezeket egyrészt olyan átmeneti szállásokon élő hajléktalanoknak szánják, akiknek már nincs szüksége "intenzív szociális segítségre", és kikerülhetnének az ellátórendszerből, ha lenne más lakhatási lehetőségük. Az Emmi szerint nagyjából az átmeneti szállókon élők 20 százalékára igaz, hogy dolgozik, van rendszeres jövedelme, mégsem tud kifizetni egy albérletet. Ha ők külső férőhelyekre költözhetnek, az "átmeneti szálló", mint olyan, visszanyeri értelmét: ezekben helyükre az éjjeli menedékhelyen élők kerülhetnek, ameddig szükséges. Az utóbbiak után megmaradó helyeket pedig az addig utcán élők foglalhatnák el.
Az úgynevezett "kiléptető lakásokat" hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek már eddig is működtetett modellprogramként. Az Emmi azt javasolja, hogy ezek mintájára "100 ingatlan bevonásával" alakítsanak ki külső férőhelyeket. Ingatlanonként 4 fő elhelyezésével számolva ennek egyszeri beruházási költsége 1,2 milliárd forint lenne szerintük, míg az éves fenntartás 237 millió forint.
E mellett külső férőhelyeket hoznának létre a lakhatásukat elvesztett családok részére is. Jelenleg a családok átmeneti otthona sokszor az utolsó lehetőség egy krízisbe került családnak, máskülönben "a család szétesik, és a gyermekek gyermekvédelmi szakellátásba, szüleik pedig a hajléktalanellátásba kerülnek" – olvasható a dokumentumban. Jelenleg 126 családok átmeneti otthona működik, ezek számára teremtenék meg a lehetőséget, hogy új, külső férőhelyeket alakítsanak ki olyan rászoruló, gyerekes családoknak, akik támogatással képesek az önállóságra. Helyükre az átmeneti otthonba nehezebb élethelyzetben lévők kerülhetnek.
Egy ilyen új külső férőhelyen szintén átlagosan 4 fővel számolnak, így összesen várhatóan 504 főt, vagyis 126 családot helyeznének el. A megvalósítás 1,26 milliárd forint egyszeri beruházási kiadás lenne, majd az éves fenntartásra közel 230 millió forintot kell költeni.
A külső férőhelyekhez kapcsolódó "fokozott szociális munkára" 144 millió forintot szánnak. Nem derül ki viszont, hogy pontosan milyen lakásokban hoznák létre ezeket a férőhelyeket, és mikor látnának neki a megvalósításnak.
