Távozik a 168 Óra teljes vezetése

Publikálás dátuma
2019.09.10. 12:51
Tóth Ákos Lakner Zoltán
Fotó: Facebook/Tóth Ákos
Tóth Ákos főszerkesztővel együtt a két főszerkesztő-helyettes is otthagyja a hetilapot.
Október elsején - "a lap tulajdonosaival fennálló föloldhatatlan ellentétei miatt" - távozik a 168 Órától Tóth Ákos, aki több mint három éve vezeti a hetilapot. A bejelentés szerint nem egyedül távozik, vele együtt feláll a két főszerkesztő-helyettes, Lakner Zoltán és Krajczár Gyula. A keddi szerkesztőségi értekezleten tett bejelentésével együtt a Facebookon is közzétette visszatekintését. (A lap tulajdonosa a Köves Slomóhoz, az EMIH vezetőjéhez köthető Brit Média Kft.)
„Mint azt bizonyára már mindenki hallotta, október 1-én – a lap tulajdonosaival fennálló föloldhatatlan ellentéteim miatt – távozom a főszerkesztői posztról és a laptól is. Utódom Rózsa Péter, a Klubrádió eddigi főszerkesztő-helyettese lesz. Immáron több mint három éve csináljuk közösen ezt az újságot. Érdemes pár mondatban erre az időszakra visszatekinteni. Amikor e lapot átvettük, benyomásom szerint fáradt volt, csüggedtséget sugárzott, viszont valóban otthonosságot adott olvasóinak, méghozzá a megszokottság otthonosságát: a mindig minden ugyanaz otthonosságát, a mi mindig mindenről ugyanazt gondoljuk, mert egy nyelven beszélünk otthonosságát. Ez a kényelem előbb-utóbb megszokáshoz, rutinhoz, közhelyekhez vezet. Magam arra szegődtem, hogy ennek hadat üzenjek, ami konfliktusos, nehéz és hosszú folyamat volt, embert próbáló nekem és a szerkesztőségnek egyaránt. Hiszen ez olyan folyamat, amelynek keretében le kell számolnunk illúziókkal, hagyományokkal, beidegződésekkel, s ez önreflexív munka, olyan, amelynek keretében folyamatosan megkérdőjelezünk és megvizsgálunk mindent, amit korábban szilárd pontnak hittünk. Magunkat, saját munkásságunkat is. Vannak, akik erre az önreflexióra képtelenek – ők, bármilyen fájdalmas is volt ez, már nem tartoznak ehhez a közösséghez. Így formáltuk át szép lassan és közösen ezt az újságot. Megpróbáltuk egyfajta műhellyé tenni, ahol jó érzés gondolatokat cserélni, ahol senkinek nem kell tartania attól, ha másként lát dolgokat, mint a többség, mert a véleményét ugyanolyan alaposan megrágjuk, mint a sajátunkét. Ahol különböző, de értékrendjükben nagyon is egymáshoz tartozó emberek dolgoznak, olyanok, akik szeretik a valóságfeltárás mindennél izgalmasabb kihívásait, és harcolnak minden leegyszerűsítés ellen, mert ez a világ igenis bonyolult, talán most még bonyolultabb, mint valaha. Így vált ez a közösség szellemi műhellyé. Így jelenhetett meg e lap hasábjain folytatásban Rajnai Attila szakmai remeke, Voldemort nagyúr története, az első olyan kormányzati segítséggel végrehajtott korrupciós botrány, amelynek a Fidesz-érában jogkövetkezménye is lehet. Így írhattuk a nemzet legégetőbb bajairól – az oktatás áldatlanságáról, az oktatás és a munkaerőpiac összefüggéseiről, a gazdaság helyzetéről, a társadalom fölaprózódásának és szétválásának egészen elképesztő folyamatáról – a legmagasabb színvonalú cikkeket, olyanokat, amelyek alapján a számomra mérvadó szakmai közvélemény szemében mára Magyarország egyik fontos fórumává vált a 168 Óra. És mivel önállóan gondolkodunk és a saját utunkat járjuk, természetesen vérig sértettünk mindenkit nem csak a kormány köreiben, hanem azokéban is, akik a mi oldalunkhoz tartozónak vallják magukat. De nem biztos, hogy az a valódi ellenzéki, aki a legharciasabban csörtet. Voltak gyönyörű, megvilágosító pillanataink, amelyeket senki sem vehet el tőlünk. Ilyen volt a tavalyi konferencia Szűcs Jenő örökségéről. Aki ott hallotta Gyurgyák János beszédét, pontosan értheti azokat a dilemmákat is, amelyek a mi lapkészítésünket meghatározták. Ilyen volt a Bajnai Gordon kormányának egy évéről szóló kötet elkészítése, amely úgy kelt el már hatezer példányban, ami egészen elképesztő siker, hogy lényegében egyetlen percig sem volt kapható a boltokban. Ilyen volt számos cikk, elemzés megírása, ilyen Lampé Áginak a holland nagykövettel készített interjúja, Ónody-Molnár Dóra Lovász Lászlóval készített interjúja, Szabó Brigi elemzései, Sándor Zsuzsanna színészinterjúi, Cseri Peti beszélgetése Korda Györggyel, Buják Attila egészen elképesztő portréi és még hosszasan sorolhatnám, mert ezek mind-mind: igazodási pontok. Egy folyamatos kihívásokat kereső és pezsgésben lévő, a szellemi restséget elutasító szerkesztőség igazodási pontjai. Egy bravúros szakmai teljesítménynél azonban egyetlen pillanatra szeretnék leragadni: Pungor Andris szerkesztette a lap elmúlt harminc évéről szóló kiadványt, amelyet áthat egyfajta finom szeretet, tapintat, méltóságteljes tisztelet az elődök iránt. Én magam csak annyit kérek, ha tehetem, hogy majdan ennek az időszaknak a szakmai teljesítményére is hasonló méltósággal emlékezzenek, és akként emlékezzetek ti is: legyen ez olyan időszak, amely egy korszak lezárásáról és egy új elindításáról szólt, amely egymást szerető és tisztelő, egymást inspiráló emberek közös kísérlete volt, hogy megteremtsenek egy a mai kort meghaladó színvonalú és e kort jóval leköröző szellemiségű lapot. Ha akadnak is majd olyan hangok, amelyek ezt kétségbe vonnák, ne hallgassatok rájuk. Ahogy én büszke vagyok arra, hogy tagja lehettem ennek a közösségnek, legyetek ti is ugyanolyan büszkék arra, hogy részt vettetek ebben a munkában. Erre, azt hiszem, kihúzhatjuk magunkat, s megalapozhatja a jövőbeli terveimet is. Köszönöm nektek, hogy e lap főszerkesztőjeként fogadtatok el, elmondhatatlanul nagy tisztesség ez nekem.”
Szerző
Témák
168 óra
Frissítve: 2019.09.10. 12:58

Feldúlta Csongrádot a hétfői vihar, több mint 700 helyre riasztották a tűzoltókat

Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legnagyobb károkat Szegeden okozta az óránként több mint száz kilométeres erősségű szél.
Több mint hétszáz helyre riasztották a tűzoltókat Csongrád megyében a hétfő délután lecsapó vihar miatt - tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Szinte a megye minden pontjáról érkeztek bejelentések, kidőlt fák és leszakadt faágak okoztak komoly fennakadásokat a városokban és a külterületeken.
A viharban három ember is megsérült Szegeden, a Széchenyi téren.

A legnagyobb károkat Szegeden okozta az óránként több mint száz kilométeres erősségű szél. Erősségét jól mutatja a Met Hír közösségi oldalra felkerült videó, amin az látható, ahogy a semmiből szélvihar lesz hirtelen:
Szeged minden pontján kidőlt fákat, úttestre hasadt faágakat lehetett látni, ami fennakadásokat okozott a forgalomban is. A szegedi önkormányzat közleménye szerint kedd reggelre helyreállt a város működése. A tömegközlekedés már hétfőn este helyreállt, kedd reggelre járhatóvá váltak a városi közutak, elhárították a balesetveszélyt a közterületeken - áll a közleményben.
A helyreállítás előreláthatólag szerdára is áthúzódik.

A kidőlt fák a villanyvezetékeket is leszakították, a megye több pontján volt áramkimaradás. Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye tűzoltói kedd délután óta folyamatosan a viharkárok felszámolásán dolgoznak.

Csoda történhet: több száz nincstelen ember kaphat tényleges segítséget a kormánytól

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:03
Illusztráció
Fotó: Népszava
Emellett viszont újra napirenden az aluljárók éjszakai lezárása, úgyhogy a maradék több ezer hajléktalan szenvedni fog.
Tavaly novemberben tűnt fel először az az ötlet a kormányzat részéről, hogy a legnagyobb fővárosi csomópontokban fizikailag le kéne zárni éjszakára az aluljárókat, nehogy a nincstelen emberek azokban húzzák meg magukat a hideg elől. Tarlós István főpolgármester akkor büszkén állította, az embertelen, és közlekedési szempontból is hajmeresztő javaslatot az ő kérésére vizsgálták. (Egyébként nem sokkal ezelőtt, október 15-én lépett hatályba a nincstelenség és hajléktalanság, azaz az "életvitelszerű közterületi tartózkodás" Alaptörvénybe foglalt tilalma is.) Az eredeti javaslatot is kiszivárogtató hvg.hu most azt írja:
az embertelen tervet újra napirendre vették.

Az általuk megszerzett javaslatot ezúttal is a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette, és a tárca vezetője, Kásler Miklós vinné a kormány elé. Az aluljárók blokkolása viszont csak egyik pontja a tervezetnek: a hajléktalanság kriminalizása nyomán szerzett tapasztalatokat felhasználva,
4,4 milliárdos költségvetéssel több ponton is belenyúlnának a jelenlegi ellátórendszerbe.

Így például a még 2018-ban létrehozott Hajléktalanellátási tartalékalap 2019. évre vonatkozó keretösszegét 300 millióval egészítenék ki. Országosan ezután pedig - a kihasználtság függvényében - csak 85 nappali ellátó működne meghosszabbított, 0-24-es időtartamban. Így Budapesten az előzetes kalkulációk alapján szerintük a jelenlegi 44-ből mintegy 18 fővárosi intézmény biztosítani tudná a megfelelő számú nappali férőhelyet, Debrecenben, Kecskeméten és Pécsett pedig 2-2, míg például Szegeden vagy Miskolcon 1-1 ellátóhely működne hosszabb nyitvatartási idővel.
Nagyobb változás lenne viszont a külső férőhelyek kapacitásbővítése.

Ezeket egyrészt olyan átmeneti szállásokon élő hajléktalanoknak szánják, akiknek már nincs szüksége "intenzív szociális segítségre", és kikerülhetnének az ellátórendszerből, ha lenne más lakhatási lehetőségük. Az Emmi szerint nagyjából az átmeneti szállókon élők 20 százalékára igaz, hogy dolgozik, van rendszeres jövedelme, mégsem tud kifizetni egy albérletet. Ha ők külső férőhelyekre költözhetnek, az "átmeneti szálló", mint olyan, visszanyeri értelmét: ezekben helyükre az éjjeli menedékhelyen élők kerülhetnek, ameddig szükséges. Az utóbbiak után megmaradó helyeket pedig az addig utcán élők foglalhatnák el.
Az úgynevezett "kiléptető lakásokat" hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek már eddig is működtetett modellprogramként. Az Emmi azt javasolja, hogy ezek mintájára "100 ingatlan bevonásával" alakítsanak ki külső férőhelyeket. Ingatlanonként 4 fő elhelyezésével számolva ennek egyszeri beruházási költsége 1,2 milliárd forint lenne szerintük, míg az éves fenntartás 237 millió forint.
E mellett külső férőhelyeket hoznának létre a lakhatásukat elvesztett családok részére is. Jelenleg a családok átmeneti otthona sokszor az utolsó lehetőség egy krízisbe került családnak, máskülönben "a család szétesik, és a gyermekek gyermekvédelmi szakellátásba, szüleik pedig a hajléktalanellátásba kerülnek" – olvasható a dokumentumban. Jelenleg 126 családok átmeneti otthona működik, ezek számára teremtenék meg a lehetőséget, hogy új, külső férőhelyeket alakítsanak ki olyan rászoruló, gyerekes családoknak, akik támogatással képesek az önállóságra. Helyükre az átmeneti otthonba nehezebb élethelyzetben lévők kerülhetnek.
Egy ilyen új külső férőhelyen szintén átlagosan 4 fővel számolnak, így összesen várhatóan 504 főt, vagyis 126 családot helyeznének el. A megvalósítás 1,26 milliárd forint egyszeri beruházási kiadás lenne, majd az éves fenntartásra közel 230 millió forintot kell költeni.
A külső férőhelyekhez kapcsolódó "fokozott szociális munkára" 144 millió forintot szánnak. Nem derül ki viszont, hogy pontosan milyen lakásokban hoznák létre ezeket a férőhelyeket, és mikor látnának neki a megvalósításnak.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 10:21