Ilyen a Fidesz-féle gazdasági aranykor: 800 munkást tesz utcára az Electrolux

Publikálás dátuma
2019.09.10. 13:24
Illusztráció
Fotó: dycj / Imaginechina
Miközben egyik kezével a szakképzést teszi a felsőoktatás helyére a kormány, másikkal közpénzt oszt automatizációra - csakhogy, mint a példa mutatja, nem kell munkás ott, ahol automatizáció van.
Hosszan ecsetelte hétfőn Orbán Viktor az ITU Telecom World konferencián, hogy a technológiai fejlődés szárnyain milyen csodás magasságokba emelkedik éppen Magyarország. Arasznyira a teljes foglalkoztatottság, monda, mintha ezt amúgy nem a munkanélkülieknek a közmunka-program csapdájába ejtésével érte volna el. Aztán Matolcsy György jegybankelnök is keményen beleállt Varga Mihály pénzügyminiszterbe, mert ez utóbbi azt merészelte mondani: vége az "aranykornak". Dehogy van vége, még csak most kezdődik, mondta Matolcsy. És miközben egyik kezével a rugalmas tudást adó felsőoktatást üti a kormány, hogy helyét egydimenziós szakképzések vehessék át, a másikkal közpénz-milliárdokat száz- és ezerszám lapátol a nagyvállalatoknak, adókedvezményeket is ad, mondván, cserébe munkahelyteremtő technológiát, automatizációt és digitalizációt hoznak hazánkba.
Nos, az egyik nagyvállalat, az Electrolux éppen kedden azt jelentette be: a dicsőített automatizáció és digitalizáció jegyében 800 munkást tesznek az utcára. Az "Ipar 4.0" jegyében nagyjából 100 millió eurót fektet a nyíregyházi hűtőgyár korszerűsítésébe a cég, írják angol nyelvű közleményükben. A jászberényi üzem termelését pedig kiszervezik külső partnereknek. Az eredmény versenyképesebb termelés: nagyobb hatékonyság, alacsonyabb költségek, kisebb emberigény. 
A dolgozói érdekképviseletet már tájékoztatták terveikről, s velük együttműködve méltányos szociális megállapodás kialakításán dolgoznak - nyilatkozta közleményében Gönczy Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatója. Az átszervezés tervét a vállalat helyi üzemi tanácsával is egyezteti a vezetőség, továbbá felveszik a kapcsolatot a helyi munkaügyi hivatallal, hogy az érintett dolgozók munkaerőpiacon történő elhelyezkedésére tervet dolgozzon ki. A kölcsönzött munkavállalók szerződését a mindenkori piaci igények figyelembevételével vizsgálják felül.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 15:05

3,1 százalékra szelídült az infláció

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:55

Fotó: Shutterstock
Júliushoz képest 0,1 százalékkal m ég csökkentek is az árak.
Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra. A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt. Az év első 8 hónapjában 3,4 százalékos volt az infláció a tavalyi azonos időszakhoz képest - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Júliushoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az üzemanyagok, 2,1 százalékkal a ruházati cikkek és 0,4 százalékkal az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A nyugdíjasok fogyasztói kosarára számított éves infláció a teljes kosárra mértnél magasabb, 3,4 százalékos volt.
Szerző
Témák
infláció

Nyomott áron szüretelnek, nő a feszültség a szőlészek-borászok között

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:15

Fotó: JAROSLAW PAWLAK
Hiába termett jóval kevesebb borszőlő az idén, a felvásárlási árak még a tavalyi alacsony szintet is alulmúlják.
Ahogy csökken a borszőlő felvásárlási ára, úgy növekszik a feszültség a szőlészek-borászok között. A korai érésű szőlőkből készülő boroknál már kiderült, hogy az eddigi időjárás kedvezett a minőségnek, így kiváló évjárat lehet az idei. A gazdák mégis gondban vannak. Tavaly több mint 520 ezer tonna szőlőt szüreteltek le a 22 hazai történelmi borvidéken, idén viszont csak 450-480 ezer tonnára számítanak a gazdák. A 10 éves átlag egyébként 380 ezer tonna, vagyis az idén is bő a termés. Mégsem ez az oka annak, hogy a tavalyi csúcsmennyiség okozta árzuhanás után most sem kezd majd szárnyalásba a borszőlő felvásárlási ára, amit jelenleg kilónként 50-70 forint közé tesznek a szakemberek. A termelők szerint ez még költségeiket sem fedezi. A nyomott árak fő oka, hogy a 2018-as 3,5 millió hektoliternyi borból nagyjából 1 millió hektoliter még mindig áthúzódó készletként nyomja a piacot. A felvásárlók így nem tolonganak a borszőlőért. Éppen ezen készletek apasztása érdekében támogatta az agrár tárca az úgynevezett zöldszüretet, azaz a borsónyi nagyságú, még éretlen szőlőszemekből álló fürtök leszedését. Nagyjából 44 ezer tonnát szedtek le idő előtt a gazdák június 24. és július 10. között.  A zöldszüret kényszerű, de a termelők számára önkéntes megoldása a jelenlegi nehéz borpiaci helyzetnek. Országszerte több mint 3 500 hektár termés idő előtti szüretelésével sikerült enyhíteni a piaci nyomást, ennek ellentételezésére október közepéig több mint 1900 termelő összesen 2,5 milliárd forint támogatáshoz jut – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Csak a Kunsági borvidéken  931 termelő döntött mintegy 1 900 hektárra vonatkozóan a zöldszüret mellett, így 27-28 ezer tonnával csökkent a borvidéken a várható szőlőtermés. Az egri borvidéken viszonylag kevesen jelentkeztek zöldszüret-támogatásért, és végül alig néhányan éltek a lehetőséggel. A 180 hektár saját, 250 hektár integrációban művelt, a korai szüretű időszakban további 350-400 hektáron gazdálkodó Ostoros-Novaj Bor Zrt. ültetvényein például a június közepi jégeső komoly károkat okozott. A terméskiesés a tavalyi csúcsterméshez képest 30-35, az átlaghoz viszonyítva 15-20 százalékos volt, ezért nem kellett alkalmazni a zöld szüretet – mondta a Népszavának Radácsi András, a cég borásza. A szakember közepes termésre és pillanatnyilag szintén közepes évjáratra számít. Ha azonban egy meleg, csapadékmentes vénasszonyok nyara követné a mostani esős napokat, akkor akár még jó évjárat is lehet az idei. A végleges választ az első újborok adják majd meg. A korai érésű Irsai Olivért már augusztus 21-én elkezdték szüretelni, azt követte az illatos fajták közül a Cserszegi Fűszeres, az ottonel muskotály, most pedig a kékszőlőkön a sor. Radácsi is azt tapasztalta, hogy még a tavalyinál is nyomottabb árakon veszik a felvásárlók a szőlőt, főleg a magas áthúzódó készletek okán. A mádi Nyulászó, Szent Tamás, Betsek, illetve a tarcali Mézes Mály dűlőkön 86 hektáron gazdálkodó Royal Tokaji Zrt. szőlőiben már leszüretelték a sárga muskotályt. A héten folytatták volna a furminttal, de az eső közbeszólt. A korai fajtáknál az aszú szedését viszont már három hete megkezdték. Kedvező időjárás estén nagyon szép évjárattal számolhatunk – jegyezte meg lapunknak Kovács Zoltán, a társaság igazgatója. A termésben érdemi károkat nem okozó korai csekély jégesőn kívül más természeti csapás nem érte az ültetvényeket. A felvásárlási problémák nem érintik a zrt.-t, mert a 25 hektáron termelő kis gazdaságokkal hosszú távú szerződésekkel, tervezhető árakkal működnek együtt. Így megkövetelhetik a magas minőségű alapanyagot. Az évi 400-450 ezer palack kétharmadát Nagy-Britanniába, az Amerikai-Egyesült Államokba és a Távol–keleten értékesítik. Az aszú mellett egyre inkább keresik az angolszász piacokon a kései szüretelésű, sőt, a száraz borokat is.     

Csak itthon világhírű a magyar bor

Évek óta csökken, vagy stagnál a magyar borexport, ami sok borász keserű humorral úgy fogalmaz meg, hogy a magyar borok csak itthon világhírűek. 1985-ben még 3 millió hektoliter volt a kivitel – igaz, ebben nagy szerepe volt a szocialista országok piacainak, a tömegtermelésnek. Jelenleg a termelés alig ötödét adják el külföldön. Az unióban a bevásárlóközpontokban a magyar borok átlagára alig haladja meg az 1 eurót és csak kevés jut feljebb az alsó polcoknál. A szakemberek szerint sokat lendíthetne a magyar bor ismertségén, ha a pincészetek nem külön-külön igyekeznének piacot szerezni, hanem egy közös brand alapján reklámoznák a termékeiket. Erre már voltak kezdeményezések, ám egyelőre nem sok minden történt. Márpedig a külföldön eladatlan borok is a hazai piacot nyomják.  

Szerző