Felnőttként viselkedő szereplőket akarnak látni az európaiak

Publikálás dátuma
2019.09.11. 08:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Európa saját külpolitikai érdekeinek érvényesítését, és nem a külső erőközpontokhoz való állandó igazodást várják a kontinens lakosai az unió tisztújítása nyomán – derül ki egy berlini politikaelemző műhely felméréséből.
Susi Dennison, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations, ECFR) elnevezésű nemzetközi think-tank vezető elemzője az ECFR és a YouGov közvélemény-kutató intézet által 14 EU-tagországban idén közösen végzett felmérés alapján azt írja: az európaiak nyugtalanok, és a megkérdezettek háromnegyede elégedetlen vagy saját országának a politikai rendszerével, vagy az európai politikai rendszerrel, vagy pedig mindkettővel. A kontinens politikai vezetői tehát nem ülhetnek a babérjaikon annak láttán, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a vártnál nagyobb, 51 százalékos volt a részvételi arány. A felmérés azt mutatja, hogy a külpolitikának központi szerep juthat, amikor a vezetők megpróbálják vonzóvá tenni a jövőt a kiábrándult európaiak számára. Az öreg kontinens lakosai olyan EU-t akarnak – írja Dennison a megkérdezettek válaszai alapján –, amely „felnőtt cselekvő tényezőként viselkedik egy felnőtt világban”. Európának eszerint a saját útját kell járnia az erős verseny jellemezte terepen. El kell kerülnie, hogy belerángassák olyan küzdelmekbe, amelyekhez semmi köze, ha azonban érdekei úgy kívánják, kezelnie kell a válságokat.  Arra a kérdésre, hogy Európának ki mellé kellene állnia az Egyesült Államok és Kína, illetve az Egyesült Államok és Oroszország közötti vitákban, a többség a felmérés által érintett országok csaknem mindegyikében azt válaszolta, hogy Európa ne álljon egyik fél oldalára sem. Az egyetlen kivétel Lengyelország volt, de ott is elérte a 45 százalékot azok aránya, akik szerint egyik fél mellé sem kellene állnia Európának. A felmérésben érintett összes országban 20 százalék alatt maradt azok aránya, akik jobban bíznak Amerikában, mint az Európai Unióban, de a legtöbb országban ez az arány egyszámjegyű volt.  A megkérdezett európaiak ugyanakkor bizonytalanok abban, hogy az EU képes-e megvédeni őket a kereskedelmi versenyben olyan kemény szereplőkkel szemben, mint Kína. Egyetlen érintett európai országban sem gondolják az emberek 18 százaléknál nagyobb arányban azt, hogy országuk érdekei kellő védelemben részesülnek Kínával szemben. A válaszokból az derül ki, hogy az európaiak olyan külpolitikát akarnak látni, amelyet a kollektív európai érdek vezérel, és nem az egyes európai országok közötti együttműködés – vagy az integráció – öncélú logikája.  Az unió további bővítéséről az országok többségében úgy vélekednek, hogy az csak akkor lenne igazolható, ha az EU jelenlegi polgárai abból közvetlen hasznot húznának. A válaszadóknak csak kevesebb, mint az egynegyede véli úgy, hogy az összes nyugat-balkáni országot fel kellene venni az EU-ba tíz éven belül. A megkérdezettek többsége szerint a kontinens biztonságát jobban szolgálná, ha a védelmi képességeket európai, és nem NATO-keretekben növelnék. Az is széles körű elvárás, hogy Európa adjon megfelelő saját válaszokat a klímaváltozás és a migráció miatti félelmekre, amelyek súlyos bizonytalansági tényezőnek számítanak az európaiak szemében.

Szabad szemmel: attól aztán nem kell tartania Orbánnak, hogy Trócsányi ne hajtaná végre minden utasítását

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:28

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 11.
 Deutsche Welle A külföldre sugárzó német közszolgálati médium Orbán Viktor diplomáciai sikerének minősíti, hogy bizalmasa, Trócsányi László kulcspozícióhoz juthat a Bizottságban. Navracsics Tiborral a kormányfőnek nem volt szerencséje, mert brüsszeli ideje alatt az előd óvatosan ugyan, de mindig elhatárolódott az illiberalizmus vadhajtásaitól. És minden alkalommal utalt arra, hogy neki az EU érdekeit kell szem előtt tartania. Ezúttal viszont a miniszterelnök biztosra ment, mivel Trócsányi fenntartás nélkül lojálisnak számít. Ráadásul az új poszt igencsak látványos a köz számára. Úgy hogy megszerzése majdnem hogy győzelemmel ér fel az unió fölött, az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye Orbán számára. Trócsányi külföldön idáig jószerével sötét lónak számított, de odahaza sem sokan hallottak róla, egészen addig, amíg igazságügyi miniszter nem lett. Pedig akkor már jó ideje a Fidesz kádertartalékának tagja volt. Nem tartozik a rendszer véresszájú agitátorai közé, mindig józanul érvel. De nem hagy kétséget afelől, hol is áll. A gyakorlatban pedig odafigyelt, hogy a vitatott menedéktörvény, a civilek ellen hozott jogszabály és a Lex CEU, vagy éppen a Stop Soros jogilag valamennyire koherens legyen. Ezek után nagy kérdés, mennyire lesz hűséges Brüsszelhez. Magyar részről azonnal válaszolnak is rá, mondván, azt várják Brüsszeltől, hogy leállítsa a bevándorlást és megvédje a nemzetek Európáját, valamint a keresztény kultúrát. Trócsányi is pont ezt akarja. De a bővítés területe azért is fontos Orbán számára, mert Magyarország mindenki másnál határozottabban sürgeti a nyitást. Éspedig abból a megfontolásból, hogy minél gyorsabban bekerülnek olyan államok, mint Szerbia és Montenegro, azok annál inkább erősítik az ő, illetve V4-ek pozícióját az EU-ban. Arra viszont bizonyosan nem lehet számítani, hogy a magyar biztos szóba hozná a demokrácia és a jogállam nagyfokú hiányosságait a Nyugat-Balkánon
Der Standard Hogy Trócsányi László a bővítési biztos feladatkörének várományosa, az végzetes jelzés a reformra szoruló balkáni államok számára, hiszen itt olyasvalakiről van szó, aki készségesen végrehajtotta Orbán Viktor kívánságait. Magyarországon kívül nincs egyetlen más tagállam sem, amely ennyire szélsőségesen szeretné, ha Szerbia, Montenegro minél gyorsabban bekerülne az EU-ba, mégpedig minden belső változás nélkül. Vagyis pontosan az ellenkezőjét vallja annak, amit tenni kéne, hogy a hat állam fejlődhessen. Hiszen sürgősen meg kellene újítaniuk az igazságszolgáltatást, a titkosszolgálatokat és a rendőrséget, mivel mind a hármat keresztbe-kasul behálózzák a pártérdekek, úgy hogy nem érvényesülnek az emberek jogai. Azon kívül a sajtó több helyen is, pl. Szerbiában és Albániában a hatalom ostorainak ellenőrzése alatt áll, akárcsak Magyarországon. A magyar fél támogatja a területcserét Szerbia és Koszovó között, ami igencsak veszélyes, és bár Orbán elveti a menedékkérők befogadását, mégis otthont adott a korrupció miatt elítélt korábban macedón miniszterelnöknek. A Grazi Egyetem Délkelet-Európa Tanszékének vezetője úgy véli, hogy Trócsányi jelölése azt mutatja: von der Leyen nem komolyan gondolja a bővítést. Hiszen érvet ad azok kezébe, akik nem szeretnének új tagokat látni a szervezetben, miután a nyitás kockázatait tanúsítja, hogy Orbán szétveri a jogállamot. Úgy ítélik meg továbbá, hogy a magyar biztos csak azért van a bővítés mellett, mert azt szeretné, ha még több autokrata lenne az unióban. Ily módon azonban rossz szolgálatot tesz a Nyugat-Balkánnak – hangsúlyozza a szakértő. Az elemzés megjegyzi, hogy a politikus még nincs túl a strasbourgi akadályon, de a károk máris jelentősek. Hiszen még ha meg is bukik, akkor is szörnyű az optika és rosszabb a helyzet, mint öt éve, amikor Juncker kijelentette, hogy az ő ideje alatt egyetlen állam sem kerülhet be az EU-ba. Egyébként feltűnő, milyen szoros a viszony a magyar vezetés és a térség jobboldala között, ideértve olyan szélsőjobbosokat is, mint a boszniai szerb Milorad Dodik. Úgy hogy most tort ülnek a nacionalisták a Balkánon, hogy éppen Trócsányi lesz az illetékes az ő ügyükben.
Kurier Az újság fontosnak tartja, hogy az új Bizottság számolja fel a kelet-nyugati törésvonalat, főként a Visegrádi Csoport esetében. Mert ha azt csinálja tovább, mint ami eddig folyt ezen a területen, azzal nem állítja vissza az unió hitelességét és a vonzerejét a polgárok szemében. Az erkölcsi felsőbbrendűség pózát le kell vetni a négyekkel szemben. És itt különösen nagy felelősség hárul Ausztriára, a történelem, illetve az ország földrajzi helyzete folytán.   
Financial Times A lap az egyik kulcstárca várományosaként mutatja be Trócsányi Lászlót, megjegyezve, hogy itt a nacionalista Orbán Viktor egyik szövetségeséről van szó, aki azonban nem tagja a Fidesznek. Ellenben igazságügyi miniszterként kulcsszerepet játszott a vitatott jogi reformokban, beleértve a közigazgatási bíróságok felállítását a tárcavezető irányítása alatt. Budapest évek óta meg akarta szerezni a bővítési területet és erősíti kapcsolatait a jelentkezésre váró államokkal, azon belül is elsősorban Szerbiával. Magyarország ugyanakkor bírálatot váltott ki, amiért menedéket adott Gruevszkinek, az elmenekült korábbi macedón kormányfőnek, illetve mert a kárpátaljai magyarokra hivatkozva gátolja a hivatalos kapcsolatok megteremtését a NATO és Ukrajna között.
Politico A portál azt jósolja, hogy egy-két biztos kemény fogadtatásra számíthat az Európai Parlamentben. Von der Leyen már tegnap több órán át tanácskozott a 3 nagy pártcsalád vezetőivel, hiszen Strasbourgban még el kell fogadtatnia a jelöltjeit, és az sem lesz éppen sétagalopp. Utána a frakcióvezetők azt közölték, hogy a következő napokban belső üléseken mérik fel a kiválasztottak hátterét és a nekik szánt tisztségeket. A személyes meghallgatások előtt több képviselő is írásban kíván feltenni kérdéseket bizonyos biztosoknak. A problémás politikusok közé tartozik Trócsányi László, a román, a lengyel, valamint a francia jelölt. Utóbbi azért, mert pénzügyi szabálytalanság vádja merült fel ellene. De vannak, akik ellenzik, hogy Paolo Gentiloni irányítsa a gazdasági ügyeket, hiszen miniszterelnökként nem tudta kihúzni Olaszországot a pangásból.
Daily Telegraph A konzervatív újság egy sor vélemény idéz EP-képviselőktől, illetve szakszervezeti vezetőktől, akik fasisztának, mélyen sértőnek, illetve hatásvadászó populista halandzsának minősítették, hogy von der Leyen külön alelnökre bízza „az európai életmód védelmét”. Sokan már előre jelzik, hogy az elnevezés aligha marad fenn a strasbourgi meghallgatások után. A holland liberális Sophie in t’Veld azzal vádolta meg a Bizottság következő vezetőjét, hogy az olyan, tekintélyelvű politikusok felé hajlik, mint Orbán Viktor. Az Európai Szakszervezeti Szövetség képviselője ugyanakkor rámutatott, hogy a földrészen az életmódot nem a migránsok, hanem a szélsőjobbosok fenyegetik, és a névválasztás az ő jelszavaikat idézi.
Economist A kommentár Macront tartja nagy nyertesnek az új Bizottság névsorának és feladatfelosztásának ismeretében. Hiszen von der Leyen a nyáron már eleve az ő sürgetésére lett a testület elnöke. Azután Christine Lagarde a csomag részeként került az Európai Központi Bank élére, illetve ugyanilyen okokból választották meg a francia elnök szövetségesét, a volt belga kormányfőt, Charles Michelt az Európai Tanács vezetőjének. De a tegnap is az ő napja volt, miután kiderült, hogy digitális átállás, a környezetvédelem, valamint gazdaság és a pénzügy lesz a három fő téma az elkövetkező öt évben. A döntés azt jelzi, hogy Brüsszel az eddiginél nagyobb politikai szerepet kíván magának és igyekszik majd elébe menni a dolgoknak. Mellesleg, hogy a litván Dombrovszki alelnökként dolgozik, azzal az EU a közép-európaiak félelmét próbálja leszerelni, mármint hogy másodrendű tagoknak tekintik őket. A jelek szerint a nagy strasbourgi frakciók beállnak a program mögé. Kevésbé sikeres viszont, hogy Trócsányi Lászlóra bízzák az új tagok felvételének előkészítését. Hiszen a tekintélyelvű Orbán Viktor szövetségeseként aligha mondhat véleményt a jelentkezők jogállami teljesítményéről. Hogy külön alelnök foglalkozik majd az európai értékek védelmével, az azt jelzi, hogy a jövőben ezen a téren az erős határvédelem és a PR kerül előtérbe. De azért egy-két jelölt kemény fogadtatásban részesülhet a meghallgatásokon az Európai Parlamentben. Az azonban máris látszik, hogy von der Leyen igyekszik betemetni az árkokat a tagállamok között, illetve egyes országokon belül. A jelek arra mutatnak, hogy kevésbé lesz kritikus a jogállam kapcsán, hogy magához kösse azokat a déli és közép-európai kormányokat, amelyeknél félő, hogy elkóborolnak a nyájtól. A legfőbb azonban, hogy a következő elnök növelni akarja a földrész befolyását egy igen fenyegetőnek tűnő világban. Márpedig mindez jól beleillik Macron stratégiájában. Hiszen ő az eddiginél nagyobb összefogást szorgalmaz, illetve nagyobb realitásérzéket tart szükségesnek az ügyben, milyen ütemben veszik át a liberális értékeket az új, keleti tagok. Akár tetszik, akár nem, az államfő a meghatározó figura napjaink európai politikájában. És minden arra utal, hogy szövetségesre talált von der Leyenben.
New York Times Timmermans ugyan nyíltan bírálta az emberi jogok megsértését Magyarországon és Lengyelországban, ám a bírálók szerint egyik állam sem változtatott lényegesen irányvonalán, és az EU sem tett semmiféle érdemi lépést ellenük. Így most von der Leyen kettéosztotta a jogállami funkciót és azt egy-egy halk politikusnak adta Belgiumból, illetve Csehországból. Az igen elismert eddigi holland alelnök pedig a környezetvédelem felelőse lesz, ám valószínűleg ebben a tisztségében is szembekerül eddigi ellenfeleivel, mivel pár hónapja, Varsó vezérletével több kelet-európai kormány is elutasította, hogy Európa 2050-re klímasemleges legyen. A Bizottság számára a fő csapásirány a következő két évben a digitális politika és az védelmi együttműködés lesz. Előbbi területet Vestager kapja meg, aki ily módon még befolyásosabb lesz, mint versenyjogi biztosként. A másik portfólió, a francia Sylvie Goulard irányításával válasz akar lenni az amerikai elnök bírálatára, mármint hogy az EU túlságosan is a NATO-ra és az USÁ-ra támaszkodik saját biztonsága érdekében. A migrációs ügyekért pedig a görög Margaritis Schinas felel majd, hivatalos titulussal az életmód védelmében eljáró alelnökként.
Washington Post Az új Bizottság visszautasítja, hogy a vadonatúj tisztség elnevezése, mármint az európai életmód védelme azt sugallná, mintha a migránsok miatt veszélyben volna az életforma a földrészen. A testület leendő elnöke azt hangoztatta, hogy az együttélés a szolidaritásra, a biztonságra, valamint az emberi méltóságra és arra az elvre épül, hogy mindenki egyenlő. Az egyik szóvivő pedig ezt azzal toldotta meg, hogy Schinas feladata a befogadás és az egyenlőségre és sokszínűségre épülő unió elősegítése lesz, azaz a testület nem hajolt meg azok előtt, akik meg akarják tagadni az egyenlő elbánást a migránsoktól. A lap hozzáteszi, hogy von der Leyent nem bevándorlás-ellenesként tartják számon, sőt, akadnak, akik éppen az ellenkezőjét gondolják róla. De ettől még tény, hogy a négy évvel ezelőtti menekültválság óta a szélsőjobb egyre népszerűbb Európa bizonyos részein, miután elutasítja a migrációt. Ily módon azután nyomást gyakorol Brüsszelre. Magyarország és Lengyelország gyakorta összecsap az EU-val a menedékkérőkkel szemben alkalmazott bánásmód miatt. A most kirobbant vitában amúgy a Human Rights Watch képviselője azt fejtegette, hogy a leendő Bizottság elfogadta a jobboldali szélsőség véleményét, miszerint az érkező tömegek a „zsidó-keresztény örökséget” veszélyeztetik.
Süddeutsche Zeitung Von der Leyen láthatólag arra törekedett, hogy regionálisan kiegyensúlyozza a posztokat, ennek megfelelően lesz három kelet-európai jelölt is alelnök. Ezen belül a cseh Jourovának jut – a belga Didier Reynders-szel együtt – a jogállamiság kényes témája. A politikusnak igen fontos a bíróságok függetlensége, és a Bizottság elnöke nyilvánvalóan azt akarja elérni kinevezésével, hogy a vitából kikerüljenek az érzelmek. A jogállam helyzetét a jövőben egységes szempontok alapján mérik fel az összes tagországban, ily módon kívánják kivédeni a magyar és lengyel bírálatot, mármint hogy idáig diszkriminatív volt az eljárás a két kormány ellen. A kiválasztottak strasbourgi meghallgatása előtt aggályok merültek fel Trócsányi László ellen, mert szakértők és szociáldemokraták osztják a zöld Sven Giegold véleményét, miszerint a volt miniszter hozta tető alá Magyarországon a demokráciaellenes igazságügyi reformot, ennélfogva bajosan kérheti számon a jogállamiságot a belépésre pályázó partnereknél.
Süddeutsche Zeitung Az új Bizottság hatalmas feladatok előtt áll, ezért tagjait egyáltalán nem lehet irigyelni, de von der Leyen jó csapatot állított össze. Így vélekedik az elemzés, bár megjegyzi, hogy a következő öt év akár kamikázeakciónak is bizonyulhat. Olyan problémák tornyosulnak a testület előtt, mint az, hogy Magyarország és Lengyelország visszavonhatatlanul tekintélyelvű, illiberális, nacionalista rendszer lesz. És több állam is iparkodik őket követni. Megbukhat az új olasz kormány, és akkor jöhet Salvini, aki azután csődbe viszi az országot. Ilyen viszonyok közepette akinek fontos Európa, annak el kell fogadnia, hogy a kihívásokat csakis közös erővel lehet orvosolni, már ha egyáltalán. Közben azonban töredezik szét a földrészen a közösségi szellem. Sokan hangoztatják, hogy elsőbbséget kell adni a nemzeti érdekeknek. Ám Johnson és Trump romboló politikája, Kína fölényeskedése, a magyar és a lengyel kormány pimaszsága, valamint a leselkedő gazdasági és adósságválság megérteti az emberekkel, mennyire rá vannak utalva az EU-ra. Már ha továbbra is szabad, szociális, demokratikus, jogállami és független földrészen szeretnének élni. Ehhez a Bizottságnak megfelelő programokat kell útnak indítania, ám az európaiság érzését csak akkor lehet megerősíteni, ha újra meghatározzák a szolidaritás és a szuverenitás fogalmát az unióban. Mert az összetartozás csak akkor verhet mélyebb gyökereket, ha nem térnek el lényegesen az életkörülmények az egyes országokban. Ennek fejében a támogatásban részesülő kormányoknak el kell fogadniuk, hogy Brüsszel a jövőben alaposabban ellenőrizni akarja náluk a dolgokat. Mert aki ad, az elvárhatja, hogy ne pazarolják el a pénzét. Viszont ha valamely ország mindebből nem kér, akkor tanácsosabb megválni tőle, mert különben csak feltartja az egész közösséget. A Bizottságnak pedig végre kell hajtania a célul tűzött feladatokat, különben a belső feszültség és a külső nyomás hatására összeomlik az unió.
Die Presse Régi barátját, Orbán Viktort látogatta meg tegnap a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt vezére, hogy ösztönzést kapjon tőle az alig két hét múlva esedékes választás előtt. A házigazda úgy nyilatkozott az egyórás megbeszélés után, hogy semmiképpen sem szeretne beleavatkozni Ausztria ügyeibe, de azt szeretné, ha erős kormány alakulna. Egyben méltatta azt a munkát, amelyet az előző osztrák kabinet végzett, benne az FPÖ-vel, mert az szerinte megmutatta, mennyire hasonlóan gondolkodik a két állam például a terrorizmus és a politikai iszlám elleni harcról. Kifejtette továbbá, hogy a Szabadságpárt segít megvédeni Európát a migránsoktól. Hofer arról beszélt, hogy a szoros kétoldalú viszony mindkét félnek csak javára válik.  
FAZ Az újság úgy értékeli a tegnapi, berlini német-magyar fórumot, hogy a hang barátságosabb lett, de az ellentétek megmaradtak. A korábbi kétoldalú feszültség után mindkét külügyminiszter azon volt, hogy békülékeny hangot üssön meg, de nem rejtették véka alá, hogy például a menekültkérdésben változatlanul más véleményen vannak. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Közép-Európa és Németország együttműködésétől függ, mennyire lesz versenyképes az unió, és hogy milyen szerepet tölthet be a világban. A vitáktól függetlenül közös célnak nevezte a földrész megerősítését, a keresztény alapok elsődlegessége alapján. Német kollégája azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiság, a sajtószabadság, a tudomány és a kutatás önállósága jelenti az európai társadalom fundamentumát, és ezen nincs is mit tárgyalni. Kiemelte, hogy a németek megtanulták, akárcsak a magyarok: nem hoznak megoldást a falak és sorompók. A vendég nem reagált a bezárkózással kapcsolatos utalásra, annyit mondott csupán, hogy közösen kell szavatolni az EU biztonságát. Rámutatott, hogy saját országa közelében kellene segítséget kapnia annak a sokszázezer menekültnek, aki útra kell Európa felé. Egyben erőteljesen kiállt az unió nyugat-balkáni bővítése mellett. A német-magyar viszonyról úgy nyilatkozott, hogy a két ország sokkal több mindenben ért egyet, mint ahány ügyben eltérő nézetet vall.  
Die Welt Az újság azt írja a magyar külügyminiszter látogatás kapcsán, hogy Berlin nemrégiben mosolyoffenzívába kezdett, mert próbálja áthidalni a mély árkokat Kelet-Európa felé. Ehhez beveti az általa kifejlesztett eszközt, amelyet egyfajta minőségellenőrzésnek tekint a demokrácia szavatolására. A kiindulópont a négy évvel ezelőtt hozott többségi kvótadöntés, amely máig tartó ellentéteket okozott a kontinens két fele között. Majd a PiS győzelme után megkezdődtek a lengyel igazságügyi reformok, amelyek csak súlyosbították a vitát a migráció kapcsán. Erre jött válaszul a Varsó és Budapest elleni jogállami eljárás és a helyzet csak még tovább éleződött az EP-választásig. Ám utána von der Leyennek szüksége volt a keleti tagok támogatására, hogy a Bizottság elnöke lehessen. Azóta tart az olvadás, a politikus találkozott Orbán Viktorral is. Sőt, Merkel is mosolyogva mutatkozott együtt a magyar vezetővel. Szijjártó Péter a kapcsolatok újrakezdését akarja elérni Berlinben. Indulása előtt kijelentette, hogy azt szeretné, ha ismét a kölcsönös tisztelet szabná meg a viszonyt. Vagyis ha túllépnének a vádakon, megbélyegzéseken és a magyar vezetésről terjesztett hamis híreken. Hozzáfűzte: el kell fogadni, hogy bizonyos kérdésekben más és más a két fél felfogása, ideértve a jogállamiságot. Ám pont ezen a területen nem sok elmozdulást tapasztalni – állapítja meg a lap, kiegészítve azzal, hogy ez ügyben aligha képzelhető el bármiféle kompromisszum. Hiszen a demokratikus elvek betartása az EU alapját képezi. Von der Leyen egyetért azzal, hogy objektív módon ellenőrizni kell a demokrácia helyzetét a tagállamokban. Vagyis az új mechanizmus célja világos: Lengyelországgal egyre keményebb a vita, nincs semmiféle megoldás kilátásban. Varsó gyakorlatilag tagadja, hogy bármiféle módon megszegte volna a jogállami normákat. Brüsszel elszámította magát.
Süddeutsche Zeitung A Bundestag elnöke azt mondta a határnyitás 30 évfordulója alkalmából, hogy Németországnak és Magyarországon nem muszáj mindenben egyetértenie, de szükséges, hogy továbbra is kölcsönösen kíváncsiak legyenek egymásra és tiszteletet tanúsítsanak egymás iránt. A kommentár úgy értelmezi Schäuble szavait, hogy azok értelmében a két országot összeköti a 3 évtizeddel ezelőtti esemény, de még mindig vitáznak a 4 évvel ezelőtti menekültválság kapcsán. Azóta Orbán a bezárkózási politika híveként Merkel ellenfele lett az EU-ban és visegrádi szövetségeseivel összefogva lyukra futtatta a kancellárt, aki el akarta osztani a migránsok befogadásának terheit a tagállamok között. De a két politikus szembekerült a Néppártban is, ahol Orbán nem csupán a menedékkérők elutasítását, hanem az illiberális demokráciát is propagálta. A Fidesz tagságát ezek után felfüggesztették, még a CDU-CSU is elhatárolta magát tőle. Egyébiránt Szíjjártó tegnap arról beszélt Berlinben, hogy az EU csak akkor erős, ha az egyes tagállamok is erősek. És Magyarország büszke arra, hogy megőrizte magyarságát, a lakosság a keresztény értékek uniójában hisz. A fórumon a hangnem barátságos volt, de nézetek nem közeledtek egymáshoz.
Guardian Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Nagy-Britannia példát mutathat a nemzeti populizmussal szembeni ellenállásból, miután Londonban sikerült feltartóztatni a Brexit erőszakoskodó híveit. Így most az Európa-párti erők megnyerhetik a küzdelmet. Ehhez azonban igen nagyfokú bölcsesség szükségeltetik a választók részéről, akik azt akarják, hogy az ország legyen hű önmagához. Az Oxfordi Egyetem történésze azonban nem ért egyet azzal, hogy példátlan a brit földön tomboló populizmus, mert mint megjegyzi, lehet-e annál rosszabb, hogy Orbán szétverte a magyar demokráciát, vagy amit Trump művel a nemzetköz renddel? Viszont igaznak tartja, hogy egyetlen más demagóg rendszer sem rombolja szét az országot, amelyet állítólag meg akarja menteni. Merthogy az Egyesült Királyság Johnson alatt a felbomlás felé tart. Ráadásul a Brexit miatt lényegesen meggyengülhet az EU és a transzatlanti szövetség is. Persze, a magyar, vagy főként a török és orosz állapotokhoz képest a brit populizmus még nem is olyan rossz. Azonban itt a világ egyik legrégebben fennálló, stabil demokráciájáról van szó, így megrázó, hogy mi történik mostanság a londoni parlamentben. Forrongó konzervatívok kikényszerítették, hogy a törvényhozás olyan hosszú időre függessze fel a munkáját, amire csaknem 90 éve nem volt példa, csak éppen átlátszóan hazudtak a lépés céljáról. Csakhogy a Westminster visszatámadott és arra kényszerítette a kormányt, hogy kérje Brüsszeltől a kilépés határidejének meghosszabbítását. Ha erre Johnson nem hajlandó, akkor megsérti a törvényt, ám ezért börtönbe lehet csukni. Ha viszont lemond, akkor jöhet a választás, de hogy azt megnyerje, ahhoz az ellenzék részéről példátlan módon teljes összefogásra van szükség. A hét pártnak minden körzetben vissza kell léptetnie jelöltjeit annak a javára, akinek jobbak az esélyei. Nagy szerep jut az erőpróbában a közösségi médiának és a fiataloknak. Ha megvan a győzelem, akkor a koalíciónak ki kell kényszerítenie a második népszavazást és még ott is diadalmaskodni kell. De él az esély, hogy a földkerekség egyik legtiszteletreméltóbb demokráciája segítsen megfékezni a nacionalista populizmus világméretű hullámát.
Szerző

Égő kereszttel riogatta a feketéket, 11 évet kapott

Publikálás dátuma
2019.09.11. 06:50

Fotó: Wikipedia
Ez 2003 óta tilos az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok déli államában, Mississippiben 11 éves börtönbüntetésre ítéltek kedden egy fehér férfit, mert a Ku Klux Klan jelképével próbált félelmet kelteni a helyi feketékben. A 38 éves Louie Revette 2017 októberében a barátjával együtt óriási fakeresztet ácsolt Seminary városkában, amely Mississippi állam déli vidékein fekszik, majd a Ku Klux Klan valahai rituáléja szerint lángra gyújtotta. Szövetségi bíróság elé állították, ahol az idén áprilisban bűnösnek is mondta magát. Bevallotta: valóban az volt a szándéka, hogy megfélemlítsen egy fekete tinédzsert és a városkában lakó néhány más afroamerikait is. A szövetségi igazságügyi minisztérium polgári jogok védelmével foglalkozó felelőse, Eric Dreiband közleményben ítélte el a történteket, és leszögezte: "a fajgyűlölő bűncselekményeket a törvény minden erejével üldözni fogjuk". Revette barátját szintén bűnösnek találták, de az ő perében csak novemberben születik ítélet. A Ku Klux Klan az amerikai polgárháború (1861-1865) után jött létre, azok a déli fehérek alakították meg Tennessee államban, akik ellenezték a rabszolgaság eltörlését. A még jelenleg is működő, titkosan szerveződő társaság a fehérek felsőbbrendűségét hirdeti, és a déli tagállamokban volt - és maradt - aktív. Feketéket akasztottak fel, vertek és lincseltek meg, összejöveteleiken fehér csuklyákba bújva óriási fakereszteket égettek. A szövetségi legfelsőbb bíróság - amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be - 2003 augusztusában érvényesnek mondta ki azt a törvényt, amely megtiltotta a feketék megfélemlítését keresztek lángra lobbantásával. Tavaly októberben egy texasi férfit ítéltek egyéves börtönbüntetésre, mert egy műanyag babát akasztott fel afroamerikai szomszédjai lépcsőjén.
Szerző
Témák
USA