A japánok a Csendes-óceánba öntik a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:10
Fukusimában évtizedekbe telhet a helyreállítás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Ezt Harada Josiaki japán környezetvédelmi miniszter közölte.
Azóta, hogy a létesítményt kilences erősségű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, a Tokyo Electric Powernak (Tepco) több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtött össze tartályokba a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből - írja az MTI.
Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tartályok, amelyekbe a radioaktív vizet gyűjtik, 2022-re megtelnek.

Harada egy tokiói sajtóértekezletén mondta el, hogy az egyetlen lehetőség a probléma megoldására, ha az ezen időpont után összegyűjtendő vizet a tengerbe ömlesztik, ahol az felhígul. A kérdést szerinte a kormány meg fogja vitatni, ő pedig javaslatot tesz majd a megoldásra. A végső kormánydöntés előtt megvárják egy szakértői bizottság jelentését, a miniszter azonban nem beszélt arról, hogy mennyi vizet kell majd a tengerbe önteni. Ha szabad utat engednek a sugárszennyezett víz tengerbe öntésének, akkor a lépés kiválthatja az olyan szomszédos országok haragját, mint Dél-Korea, amely a múlt hónapban bekérette a szöuli japán nagykövetség rangidős tisztviselőjét, hogy számon kérje, mit tesz Japán a Fukusimában felgyülemlett radioaktív vízzel. A két ország között amúgy is feszült a viszony amiatt, hogy vita bontakozott ki közöttük a világháborús kényszermunkások kárpótlása ügyében.
A tengerparton fekvő atomerőművek rendszerint eresztenek valamennyi hűtővizet az óceánba.

Ez a víz tríciumot tartalmaz, a hidrogén radioaktív izotópját, amelyet nehéz leválasztani, és amelyet viszonylag ártalmatlannak tekintenek. A Tepco, amelyet a helyi halászok is rendszeresen bírálnak, tavaly beismerte, hogy a tartályokban felgyülemlett víz a trícium mellett más, szennyező anyagokat is tartalmaz.
Szerző

Egy új tanulmány szerint ha emelkedik a hőmérséklet, a dízelautók több káros anyagot bocsátanak ki

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:54
A Montparnasse-ról 2016. december 5-én készített kép a Párizsra néző kilátást mutatja a szmogban / Képünk illusztráció
Fotó: THOMAS SAMSON / AFP or licensors
Amikor Párizsban 30 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérséklet, akkor 20-30 százalékkal nőtt a gázolaj-üzemű gépjárművek károsanyag-kibocsátása.
Egy új tanulmány megállapította, hogy a dízelgépjárművek - az újabb modellek esetén is - károsanyag-kibocsátása a melegebb napokon az átlaghoz képest növekszik – írja a Guardian. Ez a lap szerint olyan kérdéseket vet fel, amelyek érintik a légszennyezettségtől szenvedő városok és az éghajlatváltozás kérdését. A Párizsban végzett kutatások ugyanis azt mutatták, hogy
a dízelautók nitrogén-oxid-kibocsátása 20 százalékról 30 százalékra nő, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot.

De a vizsgálat arra is rámutatott, hogy általában véve a különböző járművek károsanyag-kibocsátása sok esetben magasabb volt, mint amit a gyártók a laboratóriumi vizsgálatok után bejelentettek. A lap megemlíti, hogy a 2015-ös dízel-botrányban a Volkswagen autói negyvenszer annyi nitrogén-oxidot bocsátottak ki, mint amennyit a gyártó bevallott. Sőt, kiderült, hogy a motorkerékpárok - amelyeket gyakran alternatívának tekintenek a négykerekű járművekkel szemben - bizonyos szennyezőanyagainak légtérbe jutása „jelentősen meghaladja” a benzin- és a dízelüzemű autók átlagát. A kutatásban több mint 180 ezer jármű károsanyag-kibocsátását mérték a francia főváros utcáin, 2018 nyarán, három héten át. Figyelemreméltó, hogy
nem a város legforgalmasabb útjairól származnak az eredmények.

A minta buszokat, motorkerékpárokat, mopedeket és tehergépjárműveket is tartalmazott.
Szerző

Elpusztult a Veszprémi Állatkert legifjabb lakója

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:33

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Nem tudták megmenteni a Veszprémi Állatkert zsiráfborjának életét, halálának okára a boncolás ad választ.
„Van, akinek az a sorsa, hogy örökké a szívünkben maradjon, még ha távozik is az életünkből. Legifjabb lakónk már csak szívünkben él tovább”

– áll a Veszprémi Állatkert Facebook-posztjában.

Mint írják, a Veszprémi Állatkert legfiatalabb lakója „már odafentről, az angyalok mellől figyel bennünket.” Az állatorvosok nem tudták megmenteni a zsiráfborjút, halálának pontos okát a boncolás deríti ki.
A kis Rothschild-zsiráf még nem volt egy hónapos, augusztus közepén, nehezen, de egészségesen született. Az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítettek az anyaállatnak.
Szerző