Nőtt az ukrán gázszállítás esélye

Publikálás dátuma
2019.09.11. 07:55
Illusztráció
Fotó: Evgenyi Samarin / AFP
Az európai törvényszék első fokon megtiltotta, hogy a Gazprom teljes egészében saját céljaira használhassa a Magyarország szempontjából sem érdektelen, észak-déli irányú német Opal-gázvezetéket.
Az Európai Unió Törvényszéke a lengyel keresetnek helyt adva első fokon hatályon kívül helyezte azt a 2016-os döntést, amiben az Európai Bizottság engedélyezte, hogy az orosz állami Gazprom teljes egészében a saját gázával töltse meg a tulajdonában lévő, a Balti-tengert Csehországgal összekötő német Opal-gázvezetéket. A Gazprom korábban annak fejében kapott felmentést a bizottságtól a gázkereskedők uniós vezetékbirtoklási tilalma alól, hogy csak a cső felén szállíthat saját gázt. Tekintve ugyanakkor, hogy a rendszerbe csak az orosz kitermelőket a németekkel a tenger alatt összekötő Északi Áramlatból kerül gáz, ennek csak úgy tudtak volna eleget tenni, ha eladják az oda érkező termékük felét. Ennek az oroszok nem tettek eleget. Miközben az Európai Bizottság két éve beadta a derekát és engedélyezte a Gazpromnak a teljes cső használatát, a lengyelek keresetére a bíróság ezt megsemmisítette. Indoklásuk szerint az uniós engedély túlságosan korlátozná a szabad piaci versenyt. Ezek után az orosz állami gázmultinak – legalábbis ha ki akarja használni évi 30 milliárd köbméter gáz szállítására képes vezetékét – az északi belépési ponton értékesítenie kellene az oda érkező gáz felét. Bár a Gazprom az uniós engedély nyomán már most használja a vezeték nagy részét, a döntés mégis érzékenyen érinti az orosz gázterveket. Idén év végén ugyanis lejár az Európába szánt gáz továbbszállítására kötött orosz-ukrán szerződés. Változatlanul kétséges, hogy ezt az igen feszült viszonyú két államnak sikerül-e az elkövetkező bő negyed év alatt megújítania. Bár az orosz illetékesek e tekintetben kétértelműek, az Északi Áramlat megépítésével, bővítésével, illetve a déli elkerülőútvonal tervezésével hosszú távú szándékuk mindenképp a tárgyalási helyzetét olykor szélsőségesen kihasználó Ukrajna kiiktatása. A hatalmi játszmában az egyik legkiszolgáltatottabb fél éppenséggel Magyarország. A Gazprom északról és délről is szervezi a pótlást. Hosszú távra lefoglalta már a német-cseh és a cseh-szlovák határ gázösszeköttetését is. (Ezt a magyar határ tekintetében a hatóság megtiltotta.) Ám mindkét fejlesztést komoly akadályok hátráltatják. A magyar kormány eme bizonytalanságok miatt döntött a hazai gáztárolók teljes feltöltése mellett. Szakértők szerint az Európai Törvényszék mostani döntése a magyar kormány vészforgatókönyve helyett inkább annak az esélyét erősíti, hogy az oroszok – akár ideiglenesen – mégis megállapodnak az ukránokkal az európai gázszállítások december utáni folytatásáról. Ám az sem rontaná az általános gázellátási helyzetet - érvelt forrásunk -, ha netán hosszas huzavona után sikerülne a Gazpromot az Opal-vezeték felének használatára szorítani. Így ugyanis a piacról akár még olcsóbban is megszerezhető lenne az eredetileg a Gazpromtól származó orosz gáz. A magyar ellátás biztonsága tehát ekkor sem sérülne – véli. Az Európai Bizottság tegnap nem nyilatkozott esetleges fellebbezési szándékairól.

Varsó üdvözölte a döntést

Varsó üdvözölte, hogy az Európai Unió Bírósága (CJEU) kedden érvénytelenítette az Európai Bizottság 2016-os döntését. A lengyel külügyi tárca közleménye szerint a döntésnek „kiemelt jelentősége van a gázpiaci verseny, az Európai Unió energiabiztonsága szempontjából”. Rámutattak: az Opal igénybevételével a Gazprom más, Lengyelországon és Ukrajnán áthaladó gázvezetékek megkerülésével használhatta a szállítórendszert. Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes szerint a CJEU döntése „nagy sikert jelent abban a küzdelemben, amelyet Lengyelország a közép-európai térség energiabiztonságáért folytat”. A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató elnöke, Piotr Wozniak szerint az ítéletben „először öltött testet az energetikai szolidaritás”, amelyet szerinte az Európai Bizottság engedélye sértett, amit a Gazpromnak adtak ki 2016-ban. (MTI) 

Szerző

Lappangó ellentétek a gazdaságpolitika irányítói között

Publikálás dátuma
2019.09.11. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Régóta esedékes és ma már szokatlan gazdaságpolitikai vita avagy hatalmi harc – így jellemezték közgazdászok a Matolcsy György és Varga Mihály közötti pengeváltást.
Régi, mély személyes – ám kormányon belüli közismert – ellentét tört felszínre a hétvégén Matolcsy György jegybankelnök blogbejegyzésében, amelyben nekiment Varga Mihálynak. A kiváltó ok a pénzügyminiszter szakmai helyzetértékelése  volt, amit a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen osztott meg a közvéleménnyel. A Népszavának nyilatkozó közgazdászok, elemzők szerint szerint külön kell választani a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon is indokolt szakmai vitát, az ettől nem teljesen független a személyes rivalizálást és a hatalmi harcot. Lapunknak többen is nyilatkoztak azok közül, akik részt vettek a hétvégi tanácskozáson, ám többség nem vállalta névvel a véleményét, volt aki pedig annyival intézte el, hogy most (még) csak cicaharcról van szó, amivel nem is kellene foglalkozni, ám kár lenne, ha a vita vagy harc elfajulna, a jegybank és a kormány közötti véleménykülönbség hatással lenne a pénzpiacokra, a forint árfolyamára. Varga Mihály hétvégi előadásának megítélése viszonylag egyértelmű: a nyíregyházi találkozón a hallgatók egy visszafogott helyzetértékelést kaptak a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetéről. Egy olyan beszédet hallhatunk, amit bármelyik kiegyensúlyozott kutató vagy elemző elmondhatott volna – mondta az egyik résztvevő. Ám ismerve a két politikus régóta tartó szakmai rivalizálását, nem a vita meglepő, hanem annak élessége, ahogy Matolcsy György reagált Varga helyzetelemzésre – mondta. Mint arról már beszámoltunk, a pénzügyminiszter Nyíregyházán arról beszélt, hogy véget ért az a három-négy éve kezdődött „gazdasági aranykor”, a világgazdaság lassul és vele lassul magyar gazdaság növekedése is. Erre a helyzetre a kormánynak szigorúbb költségvetési politikával kell válaszolnia. Erre kontrázott rá az MNB elnöke, mondván szó nincs arról, hogy vége lenne a növekedési, felzárkózási folyamatnak, ez „ellentétes a kormány terveivel” – írta Matolcsy a Növekedés.hu-n megjelent blogbejegyzésben –, mintha az teljes mértékben a magyar kormány szándékaitól függne. Mind a két megszólaló mondott a vitában figyelemre méltó gondolatokat, de mindketten hangot adtak nyilvánvaló tévedéseknek is. Vargának igaza van abban, hogy nagyobb fiskális fegyelemre van szükség idehaza a jelenlegi világgazdasági környezetben - mondta Vértes András. A GKI elnöke szerint ezzel szemben Matolcsy védi azt a gazdaságpolitikát amit eddig folytattak. A fontos az lenne, hogy ha leülnének egymással és beszélnének a terveikről, mert valójában súlyos versenyképességi problémák vannak a magyar gazdaságban, például elég csak csak a piaci verseny hiányát, vagy a túlzott állami beavatkozást említeni. Jelenleg folyik egy vita két ember között, amire tíz évet kellett várni, de ennek ellenére a vita ténye üdvözlendő – mondta Vértes András. A mostani szakmai vita a régi, évek óta húzódó hatalmi harc egy újabb stációja: ennek a vetélkedésnek volt egy fontos állomása, a MNB 330 pontos Versenyképességi Programja, amit épp egy nappal azelőtt publikált a jegybank idén tavasszal, mint ahogy Varga Mihály előállt volna jóval szerényebb terjedelmű programjával. Ebben többek között a MNB nyíltan bírálja a kormány oktatás és egészségügy politikáját – pontosabban annak hiányát. Ezt megelőzően Matolcsy hosszú hónapokig lebegtette azt kérdést, hogy vállal-e újabb hat éves mandátumot az MNB élén vagy visszatérne a kormányzatba gazdaságpolitikát alakítani. Matolcsy végül – vélhetően külső hatásra is – idén márciustól újabb hat évre vállalta a jegybankelnöki mandátumot, ám ezzel csak elnapolták a most folyó vitát. Ám mind az MNB 330 pontja, mind a kormány tavaszi versenyképességi csomagja arra utal, hogy a két gazdaságpolitikai erőcentrumban tisztában vannak azzal, hogy valóban véget ért az az aranykor amiről Varga Mihály beszélt. Ráadásul az elmúlt években lehetett volna megcsinálni azokat a reformokat az oktatásban, az egészségügyben, amire a tartós versenyképesség érdekében szükség lett volna – mutattak rá nyilatkozóink. A két politikus már nem látja elég jónak az ország helyzetét – erre mondták többen is, hogy a nyílt dialógus, és akár az ellenzékkel való politikai alku segíthetne megtalálni a megoldást az ország előtt álló kihívásokra. Kezdetnek például jó alkalom lehetne a parlament költségvetési bizottságának mai ülése, amit az DK-s alelnök, Varju László a forint gyengülése miatt hívott össze. Ugyanakkor nagyon kicsi annak az esély, hogy a bizottság összeül, vagy ott bármilyen jegybanki vagy kormányzati tisztségviselő megjelenne, hisz a két politikusban egy biztosan közös – nem asszisztálnak az ellenzék parlamenti ellenőrző munkájához. 

A jegybankelnök nem megy el az ülésre

Politikai haszonszerzésnek minősítette a jegybank Varju László kezdeményezését a költségvetési bizottság összehívására, és emiatt el se megy Matolcsy György jegybankelnök- hámozható ki az MNB a honlapján megjelent közleményből. A bizottsági elnök Varga Mihályt is invitálta, hogy az euróval szemben tegnap ismét mélypontot elérő forint okozta hatásokról tájékozódjanak. Azt nem tudni, hogy a pénzügyminiszter megjelenik-e. A közleményben az MNB viszont közölte: a jegybanktörvény egyértelműen kimondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a forint árfolyamának alakulását a piaci folyamatok határozzák meg. Az MNB sem a múltban, sem a jövőben nem kommentálja a forint árfolyamának rövid távú alakulásával kapcsolatos kérdéseket. A Monetáris Tanács minden, a makrogazdasági és pénzpiaci környezetben bekövetkezett változást az inflációs folyamatokra és az inflációs cél fenntartható elérésére gyakorolt hatásán keresztül értékel. A jegybankelnök távolmaradására utal az a megjegyzés is, hogy  "a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke rendszeresen beszámol az Országgyűlés plenáris ülésén, valamint minden esetben eleget tesz a Gazdasági Bizottság üléseire szóló meghívásnak".

Szerző

Össze-vissza csapkodott a mennykő a nyáron

Publikálás dátuma
2019.09.11. 00:00

Fotó: Szegedma.hu
Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapította meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május 1. és augusztus 31. közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban csaknem százezer bejelentés érkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több a tavalyinál, az azt megelőző évekéhez hasonló nagyságrendű. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen 1,25 millió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, amely például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott. Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben csaknem 2500 elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például volt olyan villámcsapáskár, amelyre 2,4 millió forintot fizetett a biztosító. Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.  Az éves adatok kapcsán még pár dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt. A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.     
Szerző
Témák
viharkár
Frissítve: 2019.09.11. 18:50