Varga Mihály;Matolcsy György;vita;gazdaságpolitika;

2019-09-11 06:00:00

Lappangó ellentétek a gazdaságpolitika irányítói között

Régóta esedékes és ma már szokatlan gazdaságpolitikai vita avagy hatalmi harc – így jellemezték közgazdászok a Matolcsy György és Varga Mihály közötti pengeváltást.

Régi, mély személyes – ám kormányon belüli közismert – ellentét tört felszínre a hétvégén Matolcsy György jegybankelnök blogbejegyzésében, amelyben nekiment Varga Mihálynak. A kiváltó ok a pénzügyminiszter szakmai helyzetértékelése  volt, amit a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen osztott meg a közvéleménnyel. A Népszavának nyilatkozó közgazdászok, elemzők szerint szerint külön kell választani a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon is indokolt szakmai vitát, az ettől nem teljesen független a személyes rivalizálást és a hatalmi harcot. Lapunknak többen is nyilatkoztak azok közül, akik részt vettek a hétvégi tanácskozáson, ám többség nem vállalta névvel a véleményét, volt aki pedig annyival intézte el, hogy most (még) csak cicaharcról van szó, amivel nem is kellene foglalkozni, ám kár lenne, ha a vita vagy harc elfajulna, a jegybank és a kormány közötti véleménykülönbség hatással lenne a pénzpiacokra, a forint árfolyamára.

Varga Mihály hétvégi előadásának megítélése viszonylag egyértelmű: a nyíregyházi találkozón a hallgatók egy visszafogott helyzetértékelést kaptak a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetéről. Egy olyan beszédet hallhatunk, amit bármelyik kiegyensúlyozott kutató vagy elemző elmondhatott volna – mondta az egyik résztvevő. Ám ismerve a két politikus régóta tartó szakmai rivalizálását, nem a vita meglepő, hanem annak élessége, ahogy Matolcsy György reagált Varga helyzetelemzésre – mondta.

Mint arról már beszámoltunk, a pénzügyminiszter Nyíregyházán arról beszélt, hogy véget ért az a három-négy éve kezdődött „gazdasági aranykor”, a világgazdaság lassul és vele lassul magyar gazdaság növekedése is. Erre a helyzetre a kormánynak szigorúbb költségvetési politikával kell válaszolnia. Erre kontrázott rá az MNB elnöke, mondván szó nincs arról, hogy vége lenne a növekedési, felzárkózási folyamatnak, ez „ellentétes a kormány terveivel” – írta Matolcsy a Növekedés.hu-n megjelent blogbejegyzésben –, mintha az teljes mértékben a magyar kormány szándékaitól függne.

Mind a két megszólaló mondott a vitában figyelemre méltó gondolatokat, de mindketten hangot adtak nyilvánvaló tévedéseknek is. Vargának igaza van abban, hogy nagyobb fiskális fegyelemre van szükség idehaza a jelenlegi világgazdasági környezetben - mondta Vértes András. A GKI elnöke szerint ezzel szemben Matolcsy védi azt a gazdaságpolitikát amit eddig folytattak. A fontos az lenne, hogy ha leülnének egymással és beszélnének a terveikről, mert valójában súlyos versenyképességi problémák vannak a magyar gazdaságban, például elég csak csak a piaci verseny hiányát, vagy a túlzott állami beavatkozást említeni. Jelenleg folyik egy vita két ember között, amire tíz évet kellett várni, de ennek ellenére a vita ténye üdvözlendő – mondta Vértes András.

A mostani szakmai vita a régi, évek óta húzódó hatalmi harc egy újabb stációja: ennek a vetélkedésnek volt egy fontos állomása, a MNB 330 pontos Versenyképességi Programja, amit épp egy nappal azelőtt publikált a jegybank idén tavasszal, mint ahogy Varga Mihály előállt volna jóval szerényebb terjedelmű programjával. Ebben többek között a MNB nyíltan bírálja a kormány oktatás és egészségügy politikáját – pontosabban annak hiányát. Ezt megelőzően Matolcsy hosszú hónapokig lebegtette azt kérdést, hogy vállal-e újabb hat éves mandátumot az MNB élén vagy visszatérne a kormányzatba gazdaságpolitikát alakítani. Matolcsy végül – vélhetően külső hatásra is – idén márciustól újabb hat évre vállalta a jegybankelnöki mandátumot, ám ezzel csak elnapolták a most folyó vitát.

Ám mind az MNB 330 pontja, mind a kormány tavaszi versenyképességi csomagja arra utal, hogy a két gazdaságpolitikai erőcentrumban tisztában vannak azzal, hogy valóban véget ért az az aranykor amiről Varga Mihály beszélt. Ráadásul az elmúlt években lehetett volna megcsinálni azokat a reformokat az oktatásban, az egészségügyben, amire a tartós versenyképesség érdekében szükség lett volna – mutattak rá nyilatkozóink. A két politikus már nem látja elég jónak az ország helyzetét – erre mondták többen is, hogy a nyílt dialógus, és akár az ellenzékkel való politikai alku segíthetne megtalálni a megoldást az ország előtt álló kihívásokra. Kezdetnek például jó alkalom lehetne a parlament költségvetési bizottságának mai ülése, amit az DK-s alelnök, Varju László a forint gyengülése miatt hívott össze. Ugyanakkor nagyon kicsi annak az esély, hogy a bizottság összeül, vagy ott bármilyen jegybanki vagy kormányzati tisztségviselő megjelenne, hisz a két politikusban egy biztosan közös – nem asszisztálnak az ellenzék parlamenti ellenőrző munkájához.