Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valóságos mestermunkát hajtott végre a biztosi posztok elosztásával. Ha a külföldi sajtót böngésszük ugyanis, azt tapasztaljuk, hogy minden ország győztesnek érzi magát. Olaszország sokat nyert azzal, hogy a napokban megalakult Giuseppe Conte második, Európa iránt elkötelezett kormánya: egyrészt, mert a kabinet az egykori demokrata miniszterelnököt, Paolo Gentilonit jelölte; másrészt, mert a rendkívüli befolyásos költségvetési tárcát osztották rá. Ez most különösen fontos Róma számára, hiszen az országot az előző kabinet idején számos bírálat érte, mert nem tartotta magát Brüsszel költségvetési előírásaihoz.
A magyar kormány egyik legfőbb ellenfelének tekintett Frans Timmermans ugyan a következő bizottságban már nem foglalkozik a jogállamiság kérdésével, mégsem érezheti vesztesnek magát, hiszen a környezetvédelmi tárcát kapta meg, s ennek a jelentősége rendkívüli módon felértékelődött. Európában mind többen látják be: ha nem teszünk minél gyorsabban és minél többet a környezetszennyezés ellen, visszafordíthatatlan károkat szenved a Föld.
Spanyolország szerepe is felértékelődött. Igaz, azt már korábban tudni lehetett, hogy Josep Borell eddigi külügyminiszter örökli meg Federica Mogherinitől a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget, egyúttal a Bizottság alelnöke is lesz. Von der Leyen jelezte, az alelnököket az eddigieknél jobban bevonja a döntéshozatalba, illetve nem kizárólag a saját tárcájukat érintő ügyekért lesznek felelősek. Hogy von der Leyen odafigyel a visegrádi államokra, jelzi, a cseh Vera Jourová és a szlovák Maros Sefcovic is alelnök lesz.
Különösen érdekes Jourová megbízatása: az EU eddigi igazságügyi biztosa foglalkozik majd az átláthatóság kérdésével. Ez azért is pikáns, mert a cseh politikust az ANO párt jelölte biztosnak, az a politikai erő, melynek elnökét, Andrej Babis miniszterelnököt korrupciós ügyekkel vádolják. Innen nézve nagy kérdés, fellélegezhet-e kinevezés után a hetes cikkellyel megfenyegetett Magyarország és Lengyelország? Nem valószínű, mert Jourová mindeddig kormányától függetlenül végezte a munkáját a Bizottságban, Bukarest például azzal vádolta: „hamis megállapításokat” tett a román jogállamiságról.
Orbán Viktor szintén győztesnek érezheti magát, hiszen jelöltje, Trócsányi László azt a posztot kapta, amit kért neki, a valóban fontos bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tárcát. Korábban azt lehetett hallani, hogy a jelentéktelen, ámde esetében fricskának tekinthető humanitárius segélynyújtási portfóliót kapja, de most úgy tűnik, von der Leyen igyekezett megfelelni a közép-európai államok igényeinek. Meg is érthetjük a szempontjait. Működőképes csapatot akar, amely békében végzi a munkáját, s minél kevesebb politikai támadás éri, akár Budapest, vagy mondjuk Prága részéről.
Nagy kérdés persze, hogy a Bizottság eredményes lesz-e. Ez attól függ, képesek-e a biztosok elszakadni saját kormányuktól, hogy felelős uniós szakemberként tevékenykedjenek.