Kiderült, mi okozta a brutális balatoni algásodást

Publikálás dátuma
2019.09.11. 11:34

Fotó: Varga György / MTI
Kutatók szerint az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén. A magyarázat szerint a folyamat óriási árvaszúnyograjzást okoz.
A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából egy év alatt jut ide - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja, Istvánovics Vera és Honti Márk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalóban.
Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből - tette hozzá Istvánovics Vera. A kutatók megállapítása szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban. Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására 
jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.
Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség - hangsúlyozta Istvánovics Vera.
Szerző
Témák
Balaton alga
Frissítve: 2019.09.11. 17:51

Neandervölgyiek „pillanatfelvételére” bukkantak Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:48

Fotó: DOMINIQUE CLIQUET / AFP
A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval az a 257 darab, 80 ezer éves lábnyom, amelyeket Franciaországban tártak fel.
A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes információkkal szolgál a terület prehisztorikus lakóinak társadalmi szerkezetéről – számolt be róla a The Guardian című brit lap online kiadása.
 Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a lábnyomok egy 10-13 fős csoportról árulkodnak, amelyet döntően gyerekek és serdülők, valamint néhány nagyon magas, a lábnyomok alapján akár a 190 centimétert is elérő, feltehetőleg felnőtt férfi alkotott. Jérémy Duveau, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum doktorandusza szerint „pillanatfelvétel” készült a múltról, mikor az iszapos talajban hátrahagyott lábnyomokat a széllel érkező homok hirtelen konzerválta. 
Akkor a térség még egy dűnerendszer része volt. A régészeti helyszínt még az 1960-as években fedezte fel egy amatőr régész, ám az éves ásatási munkálatok csupán 2012-ben kezdődtek meg a francia kormány támogatásával, miután kiderült, hogy a területre komoly fenyegetést jelent a széllel és a tengerjárással összefüggő erózió.
A szakemberek első körben több tíz méternyi homokot távolítottak el a felszínről, hogy eljussanak az értékes rétegekig, ahol aztán 257 lábnyomot azonosítottak 2012 és 2017 között, majd később még több százat. A sérülékeny ősi lábnyomokat lefotózták, és háromdimenziós eljárással lenyomatot készítettek róluk.
A kutatók bőséges régészeti anyag, köztük húsfeldolgozásra és kőeszközök készítésére utaló leletek között tárták fel a lábnyomokat. A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.
Duveau ugyanakkor rámutatott: igaz, hogy a lábnyomok pillanatképet mutatnak a múltból, de ez egyben a gyengéjük is. „Némi betekintést kapunk a csoport összetételébe, de az is lehet, hogy csupán néhány olyan tagjának nyomait látjuk, akik egy időben épp egy helyen tartózkodtak”. Duveau szerint kérdéses, hogy azért van-e olyan kevés felnőtt lábnyom, mert a neandervölgyiek fiatalon haltak, vagy mert a csoportnak akkor épp a fiatal tagjai tartózkodtak egy helyen és a felnőttek máshol voltak.
A most bejelentett leleteket megelőzően mindössze kilenc neandervölgyi lábnyomot tartottak számon a világon: Görögországban, Romániában, Gibraltáron és Franciaországban.
Szerző

Egyre gyakoribb a bélrák a fiatalok körében

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:49

Fotó: MENDIL/BSIP / AFP
Egy globális kutatás szerint 19 országban emelkedett az 50 év alatti béldaganatosok száma. A jelenség okairól egyelőre keveset tudnak a szakemberek.
A Gut című szaklapban bemutatott kutatás elsőként foglalja össze 43 ország 20-49 éves és az 50 év feletti korosztályában előforduló bélrákos esetek adatait. Korábban is végeztek már olyan kutatást, amely az 50 év alatti felnőttek bélrákos megbetegedéseinek növekvő számára utalt. "A témában végzett eddigi kutatások azonban csak egyes országokkal és régiókkal foglalkoztak" - mondta el Michael Hoffmeister, a heidelbergi Német Rákkutató Központ epidemiológusa és táplálkozáskutatója, aki maga nem vett részt a vizsgálatban. 
Az új kutatás globális áttekintést ad. Az eredmények szerint Dél-Koreában 2008 és 2012 között évente 100 ezer ötven év alattiból 12,9-nél jelentkezett bélrák. Ezzel az ország a fiatal felnőttek megbetegedési arányát tekintve listavezető.
Rebecca Siegel, az atlantai ACS munkatársa elmondta, annak kockázata, hogy fiatalabb emberek betegedjenek meg béltumorban, még mindig kisebb, mint idősebbek esetében. Az ötven felettiek körében regisztrált bélrákos esetek aránya Szlovákiában a legmagasabb, 100 ezer főre 192,5 eset jut. A legalacsonyabb az indiai Csennaiban, ahol 27,5 eset jut 100 ezer főre. "A fiatal felnőttekre vonatkozó adatok nagyon nyugtalanítóak" - mondta Hoffmeister.
A kutatók figyelmét leginkább az egy évtizeden belül tapasztalható változások keltették fel, amelyet 36 ország esetében mutatott ki a vizsgálat. A bélrákos esetek aránya az 50 év alattiaknál 14 országban stabil maradt, három országban - Ausztriában, Olaszországban és Litvániában - visszaesett, 19 országban pedig emelkedett. Ezen belül 9 országban - Ausztráliában, Dániában, Németországban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Új-Zélandon, Svédországban, Szlovéniában és az Egyesült Államokban - a fiataloknál tapasztalt emelkedés mellett az idősek esetében csökkent vagy állandó maradt a bélrákos esetek aránya.
A fiataloknál regisztrált betegségek okairól egyelőre keveset tudnak a kutatók. A tanulmány szerzői szerint megváltozhatott az emberek táplálkozási és életstílusa, mert sok országban áttértek a nyugati életmódra, így elterjedtek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek és a gyorsételek. A gyerekeknek gyakran adott antibiotikumok is állhatnak a háttérben, valamint folynak a viták a túlsúly szerepéről is. Mindez egyelőre csak spekuláció - mondta el Hoffmeister. Hoffmeister szerint a bélrákszűréseknek is köszönhető, hogy több iparosodott országban visszaesett az idősebbek körében a megbetegedések száma. Osztrák szakértők szerint az 50. életévtől mindenkinek tízévente kellene kolonoszkópiát, vagyis béltükrözést végeztetnie.
Szerző
Témák
bélrák