Neandervölgyiek „pillanatfelvételére” bukkantak Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.09.10. 16:48

Fotó: DOMINIQUE CLIQUET / AFP
A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval az a 257 darab, 80 ezer éves lábnyom, amelyeket Franciaországban tártak fel.
A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes információkkal szolgál a terület prehisztorikus lakóinak társadalmi szerkezetéről – számolt be róla a The Guardian című brit lap online kiadása.
 Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a lábnyomok egy 10-13 fős csoportról árulkodnak, amelyet döntően gyerekek és serdülők, valamint néhány nagyon magas, a lábnyomok alapján akár a 190 centimétert is elérő, feltehetőleg felnőtt férfi alkotott. Jérémy Duveau, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum doktorandusza szerint „pillanatfelvétel” készült a múltról, mikor az iszapos talajban hátrahagyott lábnyomokat a széllel érkező homok hirtelen konzerválta. 
Akkor a térség még egy dűnerendszer része volt. A régészeti helyszínt még az 1960-as években fedezte fel egy amatőr régész, ám az éves ásatási munkálatok csupán 2012-ben kezdődtek meg a francia kormány támogatásával, miután kiderült, hogy a területre komoly fenyegetést jelent a széllel és a tengerjárással összefüggő erózió.
A szakemberek első körben több tíz méternyi homokot távolítottak el a felszínről, hogy eljussanak az értékes rétegekig, ahol aztán 257 lábnyomot azonosítottak 2012 és 2017 között, majd később még több százat. A sérülékeny ősi lábnyomokat lefotózták, és háromdimenziós eljárással lenyomatot készítettek róluk.
A kutatók bőséges régészeti anyag, köztük húsfeldolgozásra és kőeszközök készítésére utaló leletek között tárták fel a lábnyomokat. A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.
Duveau ugyanakkor rámutatott: igaz, hogy a lábnyomok pillanatképet mutatnak a múltból, de ez egyben a gyengéjük is. „Némi betekintést kapunk a csoport összetételébe, de az is lehet, hogy csupán néhány olyan tagjának nyomait látjuk, akik egy időben épp egy helyen tartózkodtak”. Duveau szerint kérdéses, hogy azért van-e olyan kevés felnőtt lábnyom, mert a neandervölgyiek fiatalon haltak, vagy mert a csoportnak akkor épp a fiatal tagjai tartózkodtak egy helyen és a felnőttek máshol voltak.
A most bejelentett leleteket megelőzően mindössze kilenc neandervölgyi lábnyomot tartottak számon a világon: Görögországban, Romániában, Gibraltáron és Franciaországban.
Szerző

Egyre gyakoribb a bélrák a fiatalok körében

Publikálás dátuma
2019.09.10. 09:49

Fotó: MENDIL/BSIP / AFP
Egy globális kutatás szerint 19 országban emelkedett az 50 év alatti béldaganatosok száma. A jelenség okairól egyelőre keveset tudnak a szakemberek.
A Gut című szaklapban bemutatott kutatás elsőként foglalja össze 43 ország 20-49 éves és az 50 év feletti korosztályában előforduló bélrákos esetek adatait. Korábban is végeztek már olyan kutatást, amely az 50 év alatti felnőttek bélrákos megbetegedéseinek növekvő számára utalt. "A témában végzett eddigi kutatások azonban csak egyes országokkal és régiókkal foglalkoztak" - mondta el Michael Hoffmeister, a heidelbergi Német Rákkutató Központ epidemiológusa és táplálkozáskutatója, aki maga nem vett részt a vizsgálatban. 
Az új kutatás globális áttekintést ad. Az eredmények szerint Dél-Koreában 2008 és 2012 között évente 100 ezer ötven év alattiból 12,9-nél jelentkezett bélrák. Ezzel az ország a fiatal felnőttek megbetegedési arányát tekintve listavezető.
Rebecca Siegel, az atlantai ACS munkatársa elmondta, annak kockázata, hogy fiatalabb emberek betegedjenek meg béltumorban, még mindig kisebb, mint idősebbek esetében. Az ötven felettiek körében regisztrált bélrákos esetek aránya Szlovákiában a legmagasabb, 100 ezer főre 192,5 eset jut. A legalacsonyabb az indiai Csennaiban, ahol 27,5 eset jut 100 ezer főre. "A fiatal felnőttekre vonatkozó adatok nagyon nyugtalanítóak" - mondta Hoffmeister.
A kutatók figyelmét leginkább az egy évtizeden belül tapasztalható változások keltették fel, amelyet 36 ország esetében mutatott ki a vizsgálat. A bélrákos esetek aránya az 50 év alattiaknál 14 országban stabil maradt, három országban - Ausztriában, Olaszországban és Litvániában - visszaesett, 19 országban pedig emelkedett. Ezen belül 9 országban - Ausztráliában, Dániában, Németországban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Új-Zélandon, Svédországban, Szlovéniában és az Egyesült Államokban - a fiataloknál tapasztalt emelkedés mellett az idősek esetében csökkent vagy állandó maradt a bélrákos esetek aránya.
A fiataloknál regisztrált betegségek okairól egyelőre keveset tudnak a kutatók. A tanulmány szerzői szerint megváltozhatott az emberek táplálkozási és életstílusa, mert sok országban áttértek a nyugati életmódra, így elterjedtek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek és a gyorsételek. A gyerekeknek gyakran adott antibiotikumok is állhatnak a háttérben, valamint folynak a viták a túlsúly szerepéről is. Mindez egyelőre csak spekuláció - mondta el Hoffmeister. Hoffmeister szerint a bélrákszűréseknek is köszönhető, hogy több iparosodott országban visszaesett az idősebbek körében a megbetegedések száma. Osztrák szakértők szerint az 50. életévtől mindenkinek tízévente kellene kolonoszkópiát, vagyis béltükrözést végeztetnie.
Szerző
Témák
bélrák

Több mint 100 gyors rádiókitörést észlelt egy kínai űrteleszkóp

Publikálás dátuma
2019.09.09. 16:21

Fotó: Ou Dongqu/XINHUA / AFP
Titokzatos jeleket, úgynevezett gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Burst, FRB) észlelt az űrből egy, a Földtől mintegy három milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból a kínai óriásteleszkóp.
Az észlelés után a tudósok egyeztetik és feldolgozzák a jeleket – közölték a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) kutatói. 
A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) néven emlegetett rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.       
A gyors rádiókitörések a legfényesebb kitörések az univerzumban. Azért nevezik őket gyorsnak, mert a jeleik rövidek, alig néhány milliszekundumosak. Eredetüket még nem tudták megmagyarázni. Az ismétlődő kitörések észlelése azonban segíthet a rádiókitörések fizikai mechanizmusának és eredetének megismerésében.
A kínai tudósok egy nagyon érzékeny műszert szereltek a teleszkópra, amellyel megfigyelték az FRB121102 nevű FRB-forrást. Ezt először 2015-ben észlelte a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium. Augusztus végétől szeptember elejéig több mint 100 kitörést észleltek a forrásból. Ez a valaha észlelt legmagasabb számú kitörés.
A Pingtang megyei karsztvölgyben álló FAST építése 2016 szeptemberében fejeződött be, rendszeres működését idén szeptemberben kezdi el. Több mint tíz ország és régió kutatói terveznek megfigyeléseket a teleszkóppal, amellyel a korábban kivitelezhetetlen kutatások is lehetővé válnak. A gravitációs hullámok, az exobolygók, az ultranagy energiájú kozmikus sugárzás (UHECR), a csillagközi anyag megismerésében, a csillagászati, asztrofizikai és alapvető fizikai ismeretek bővítésében is nagy szerepe lehet a jövőben.
Szerző
Témák
űrteleszkóp