Magyarország diplomatát küld Szíriába

Publikálás dátuma
2019.09.11. 11:50

Fotó: Népszava
Nagykövetséget nem nyitunk, de az sem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével.
„Jövő évtől lesz egy diplomatánk, aki éves szinten néhány alkalommal, rövidebb időszakokra Szíriába utazik a humanitárius támogatások után követése és más konzuli feladatok ellátása céljából. Ez több uniós tagország gyakorlatával egybevág” - ezt a választ küldte lapunk érdeklődésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Financial Times (FT) információra reagálva, amely szerint újjáépítenénk diplomáciai kapcsolatainkat Damaszkusszal. A brit pénzügyi lap uniós forrásokra hivatkozva - a külügy válaszával összhangban - azt írja, a cél a magyar segélyek felügyelete lehet, ugyanakkor emlékeztetnek rá, Magyarország jelentéktelen donornak számít Szíriában. Az FT rámutat, számos uniós tagállam - valamint nyilvánvalóan Washington is - ellenzi a kapcsolatok rendezését az Aszad-rezsimmel. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint „Magyarországon nemzeti sport Brüsszel idegesítése”. A lap összesítése szerint Csehország az egyetlen uniós állam, amely a háború kirobbanása után nem zárta be nagykövetségét, Románia képviselete a libanoni Bejrútból működik, valamint még Bulgáriának van alacsonyabb, ügyvivői szintű diplomáciai képviselete. Eddig inkább az Öböl-menti arab államok nyitottak a háborús bűnökkel vádolt szír kormány felé, nemrégiben Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok nyitotta újra damaszkuszi képviseletét. Az nem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével, amit legfeljebb Moszkvában néznének jó szemmel. A migráció helyi kezelésében, a keresztények megsegítésében - bár a szíriai keresztények már nincsenek veszélyben -, a lassú újrakezdésben esetleg segíthet a helyi képviselet. Hasonló logika alapján nyitottuk újra nagykövetségünket két évvel ezelőtt Líbiában is. A KKM levelében emlékeztetett, hogy Magyarország a közel-keleti keresztényeknek nyújtott támogatások keretében több szíriai közösséget segít, emellett számos szíriai diák tanul Magyarországon ösztöndíj keretében.    
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 12:11

Amuri tolvajlások dala – Botránysorozat kíséri az orosz űrkikötő építését

Publikálás dátuma
2019.09.11. 09:15
Eddig csak néhány Szojuz hordozórakétát sikerült innen felbocsátani, miközben folyamatosan nőnek a költségek
Fotó: Sergey Mamontov / AFP / Sputnik
Vlagyimir Putyin szerint annyi kérdés halmozódott fel az űrrepülőtérrel kapcsolatban, hogy szükségessé vált személyes beavatkozása.
Botránysorozat kíséri az Amur térségében épülő Vosztocsnyij (Keleti) űrkikötő építkezését, amióta csak hozzáláttak a munkához ezen a Moszkvától távoli, Kína szomszédságában található területen. Vlagyimir Putyin még 2007 novemberében döntött arról, hogy Ciolkovszkij településénél felépítik a kazahsztáni Bajkonur űrbázist helyettesíteni hivatott űrrepülőteret. Ezt 2009 januárjában kormányrendelettel erősítették meg. A Szovjetunió felbomlása óta a Kazahsztán területén maradt bajkonuri űrrepülőtér kiszolgáltatott helyzetbe került, és nem csak azért, mert a kazahok folyamatosan növekvő árat szabtak az orosz rakéták fellövésének, hanem mert biztonsági okokra hivatkozva időnként korlátozásokat is életbe léptettek. Egyes programok megvalósítása ezért kétségessé vált. Az anyagi veszteség továbbra is elkerülhetetlen, mert az orosz kozmikus ipar az európai térségre koncentrálódik. Bajkonurra innen 1500-2500 kilométert kellett megtenni a különböző szállítmányokkal, ez a távolság a „Vosztocsnyij” esetében 5500 kilométer lesz. Amit nyernek a kazahoknak fizetett bérleti díjak kiváltásával, azt el is veszíthetik a hosszabb távú szállítási útvonal miatt. Ezzel azonban számoltak, és úgy ítélték meg, hogy nincs más választás, hazai területet kell használni az űr meghódítására. A hely kijelölése mellett szólt az is, hogy a hordozórakéta kezdeti pályája nem halad sűrűn lakott települések vagy külföldi országok fölött, ugyanakkor közel esnek a fejlett vasúti és autóutak, a repülőterek. A kozmodrom 700 négyzetkilométer területű. Miután végeztek a tervezési munka javával, 2012-ben megkezdődött az első rakéta-indítóállás építése, amivel 2016-ban végeztek. Nem sokkal az építkezés megkezdése után már robbant is a politikai bomba: kiderült, hogy az építkezési vállalat, a „Dalszpecsztroj” nem adott teljes körű tájékoztatást a kormánynak az űrrepülőtérrel kapcsolatos súlyos problémákról. Menesztették a cég vezetőjét, de nem csak fejek hullottak, hanem háromszorosára emelték a munkások létszámát, és kijelölték azokat az objektumokat, amelyek elsőbbséget élveznek. Ehhez annak kellett történnie, hogy korrupciós botrányoktól volt hangos a média, a bérek visszatartása miatt pedig a dolgozók sztrájkjára, sőt éhségsztrájkjára is sor került. Több mint 140 bírósági eljárást kezdeményeztek, a kárt 10 milliárd rubelnél is többre becsülték. (Egy rubel körülbelül 4,34 forintnak felel meg.) Az egyik építési cég vezetőjét három évi szabadságvesztésre ítélték több mint százmillió rubel ellopásáért, de ő csak egy a sorban. Putyin időközben a védelmi minisztert bízta meg az építkezés személyes felügyeletével. Állandóan változtak az építkezésért felelős cégek és vezetők. Mindez kevés volt ahhoz, hogy bízni lehessen abban, hogy bízni lehessen a határidők betartásában. Néhány hónap sem telt el az újabb szakasz megépítése után, és kiderült: az indítóállások betonozását az újonnan megbízott cég selejtesen készítette el – miután az első szakaszban épített objektumok sem feleltek meg a követelményeknek. A bírálók sorában megjelent Jurij Boriszov miniszterelnökhelyettes is, aki a Vedomosztyi című lapnak nyilatkozva, kijelentette, hogy mindenki elégedetlen az eddig végzett munkával. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a védelmi minisztérium égisze alatt létrehozandó szervezet veszi kezébe az egész építkezést. Eddig mindössze néhány Szojuz hordozórakétát sikerült felbocsátani. Közben nőttön-nőnek a költségek. Néhány évvel ezelőtt még azzal számoltak, hogy az űrrepülőteret 180 milliárd rubelért felépíthetik, ma már azonban több mint 300 milliárdról beszélnek. Ilyen előzmények után utazott a helyszínre Vlagyimir Putyin szeptember 6-ikán. Szerinte annyi kérdés halmozódott fel az űrrepülőtérrel kapcsolatban, hogy szükségessé vált személyes beavatkozása. A helyszínen megtartott tanácskozáson felelősségteljesebb magatartásra és dinamikusabb munkára szólított fel. Egyértelművé tette, hogy ragaszkodik a kijelölt határidők betartásához, beleértve a legnehezebb hordozórakéta 2028-as felbocsátását. Azt követelte, hogy az eddigi öt fellövés után tegyék ki nagyobb terhelésnek az űrrepülőteret. Nyomatékosította, hogy az infrastruktúrának meg kell felelnie a legmodernebb követelményeknek. Azt viszont nem támogatta az államfő, hogy bevonják a védelmi minisztériumot az építkezés második szakaszába. A felelős vezetők nem győzték hangoztatni, hogy minden munkával időben elkészülnek, és 2023 augusztusában sor kerülhet az Angara nehéz hordozórakétarakéta felbocsátására az új starthelyről. Bemutatták az elnöknek a Szojuz 2-1.a és az Angara kijelölt indítóállásait. A dolgozók létszámát a követelményeknek megfelelően folyamatosan növelik, míg el nem érik az ötezer főt. Jelenleg 14 objektumon folyik a munka. Egyedül az Angara starthelyének a felépítése 38 milliárd rubelbe kerül, a technológiai berendezés plusz 27,5 milliárdba. Putyin nem vitt magával semmiféle csodaszert, amivel a jövőben elejét vehetnék a korrupciónak, a lopásoknak, a visszaéléseknek. Pedig az, hogy a probléma továbbra is fennáll, lemérhető abból a hírből is, hogy a jövőben a kozmodrom építését nemcsak az összes objektumon elhelyezett kamerákkal fogják ellenőrizni, hanem szputnyikokról is nyomon követik. Ezt azért tartják szükségesnek, mert – mint Alekszej Kudrin, a számvevőszék vezetője megállapította – a Vosztocsnyij építkezésein tapasztalt lopások mértéke példátlan volt.
Szerző

Közeledhet az előrehozott választás Spanyolországban

Publikálás dátuma
2019.09.11. 08:55
Sánchez azt állítja, nem akar előre hozott választást
Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP
Sánchez azt akarja elérni, hogy kisebb regionális pártok segítségével a szocialisták abszolút többséget szerezzenek.
Mindössze két hete maradt Pedro Sánchez spanyol ügyvezető miniszterelnöknek arra, hogy a radikális baloldali Podemos képviselőinek szavazataival miniszterelnökké válasszák. Ha ez nem sikerül, feloszlatják a parlamentet, és novemberben ismét előrehozott választást rendeznek. Jelenleg semmi jel sem utal arra, hogy Sánchez pártja, a szocialista PSOE képes lesz megállapodni Pablo Iglesias tömörülésével. Július végén már úgy látszott, sikerül közös nevezőre jutniuk, miután Iglesias jelezte, nem törekszik kormányzati pozícióra, a megállapodás azonban elmaradt, így a július 25-én tartott bizalmi szavazáson Sánchez nem járt sikerrel. Az alkotmány alapján azonban a kormányfő tovább próbálkozhatott. Azóta azonban a két párt nemhogy nem közeledett, hanem annyira megromlott a viszony, hogy Sánchez nem is beszél Iglesiasszal. Már az is némi előrehaladásként értékelhető, hogy a spanyol szocialisták vezetője legalább tárgyalóküldöttséget menesztett a Podemoshoz. Ám a hétvégén megtartott ötórás tanácskozáson a jelenlévők elbeszéltek egymás mellett, semmiféle eredményre sem jutottak – közölte a Podemos egyik tagja. A vita alapja: a Podemos kizárólag azzal a feltétellel szavazna bizalmat Sáncheznek, ha párt a kormány tagja lenne, s a radikálisok is delegálhatnának minisztereket. Sánchez azonban azt közölte, sem koalíciót, sem előrehozott választást nem akar, hanem egy harmadik utat. Ezzel 370 pontból álló programjára gondolt, amely egy formális koalíciókötés nélküli együttműködést jelentene. Az ügyvezető kormányfő korábban többféle módon próbált meg nyomást gyakorolni a Podemosra. Nyáron olyan szervezetek képviselőivel találkozott, amelyek hagyományosan közel állnak Iglesias pártjához. Ennek az lett az eredménye, hogy a szocialisták a kormányprogramba átvettek néhány olyan pontot is, amely a baloldali radikálisok elképzelései között is szerepel. Az El País plágiumkereső szoftver segítségével bizonyította, hogy szó szerint emeltek át passzusokat az ő programjukból. A szocialisták vissza akarják vonni a konzervatívok által elfogadott munkaerőpiacot érintő törvényeket, meg akarják akadályozni a lakásárak további emelkedését, emelnék a nyugdíjakat, és többet tennének a környezetvédelemért. A PSOE azt reméli, hogy a Podemos az utolsó pillanatban mégis meggondolja magát. A spanyolok nem örülnének egy idő előtti voksolásnak, elegük van abból, hogy négy év alatt már negyedszerre kell(ene) az urnákhoz járulniuk. Nem is kockázat nélküli Sánchez fellépése. A választók ugyanis az urnáknál állhatnak bosszút azért, hogy láthatóan nem törekszik ütőképes koalíció létrehozására. Sánchez nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy néhány kisebb regionális párt segítségével a szocialisták abszolút többséget szerezzenek a következő voksoláson, erre azonban nem nagy az esély. A felmérések szerint a szocialisták támogatottsága 31-34 százalékos, a konzervatív Néppárté 18-20 százalék, a liberális, de a konzervatívokhoz húzó Ciudadanosé 12-14 százalék, a Podemosé 12-14 százalék, a jobboldali radikális Voxé pedig 7-10 százalék. Ezekből az adatokból kitűnik, semmiféle garancia sincs arra, hogy egy előrehozott választás tiszta politikai viszonyokat teremtene. Vagyis minden kezdődhetne elölről.