Ellentmondani Trumpnak

Publikálás dátuma
2019.09.11. 14:40
Trump és John Bolton a NATO 2018 júliusi ülése utáni sajtótájékoztatón
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadónak állítólag azért kellett távoznia pozíciójából, mert az amerikai elnök nem volt elég keménykezű neki.
Már hosszabb ideje kimondottan fagyos volt Donald Trump viszonya az elnöki felszólításra most tisztségéről lemondott John Bolton fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az NBC tévéhálózat értesülése szerint Trump az elmúlt hónapokban többször konzultált Bolton helyett inkább az előző tanácsadójával, Herbert McMaster altábornaggyal.    McMaster tavaly márciusban távozott a kormányzati apparátusból, és őt követte Bolton, akit Washingtonban régóta a keménykedő „héják” reprezentánsaként tartottak számon – vagyis olyan stratégaként, aki az amerikai kül- és biztonságpolitikai célok szolgálatában hajlamos lett volna elrendelni az amerikai katonai erő alkalmazását.  Az amerikai médiában most - többé-kevésbé bennfentes forrásból származó beszámolók, illetve elemzői feltételezések alapján - olyan kép rajzolódik ki, hogy Bolton ellenezte Trump számos döntését. A pohár állítólag akkor telt be, amikor az elnök nemrég a Camp David-i nyaralóba invitálta az afgán fanatikus muszlim tálibok vezetőit, megpecsételendő a velük kidolgozott és megkötendő békealkut. Minderre ráadásul a 2001. szeptember 11-i merényletek évfordulójához igen közeli napokban került volna sor.  A terv végül kútba esett, mert a látszólag békekötésre készülő tálibok – illetve az ő soraikban is alighanem fellelhető, a békülékenységet körömszakadtáig ellenző „héják” - brutális robbantásos merényletet követtek el a kabuli diplomatanegyedben, amerikai életet is kioltva, mire Trump nem csupán lefújta a Camp David-i meghívást, hanem a hosszú hónapok fáradságos diplomáciai aprómunkája során építgetett megbékélési folyamatot is egycsapásra halottá nyilvánította.      Az afgán téma mellett állítólag Irán ügyében szintén összekülönbözött Bolton az elnökkel. Amikor az irániak lelőttek egy amerikai drónt, a nemzetbiztonsági tanácsadó kezdeményezésére már csaknem megtörtént az amerikai válaszcsapás, amit Trump az utolsó percben megakadályozott. Az se tetszett Boltonnak, hogy Trump azt mondta, kész lenne találkozni az iráni elnökkel. Többeknek feltűnt az is, hogy Bolton nem állt ott Trump mögött lelkendezve, amikor elnöke Panmidzsonban látványosan átlépett a demarkációs vonalon, hurráoptimizmust sugallva az észak-koreai nukleáris leszerelést illetően. 

Kétséges kémügy

A Vedomosztyi című lap, orosz titkosszolgálati forrásra hivatkozva arról írt, hogy bizalmas értesülésekhez férhetett hozzá a médiában az elmúlt napokban CIA-informátoraként emlegetett Oleg Szmolenkov, aki 2017-ben végrehajtott szökéséig öt éven át Jurij Usakovnak, orosz elnök külpolitikai tanácsadójának dolgozott. A Vedomosztyi egyik informátora szerint Szmolenkovnak nem volt ugyan hozzáférése titkos értesülésekhez, ám a kollégáival folytatott beszélgetésekből kiszűrhetett olyasmit, ami értékes lehetett az amerikai hírszerzés számára. Az amerikai média arról írt a minap, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el. 

Kína elismerte, hogy fogva tartanak egy eltűntnek hitt tajvani férfit

Publikálás dátuma
2019.09.11. 12:42

Fotó: AFP
Hatóságaik először letagadták, hogy bármit is tudnak Li Meng-csu hollétéről, most azonban kiderült, hogy gyanúsítottként kezelik az elfogott tajvani állampolgárt.
Kínában bejelentették, hogy nyomozást indítottak egy tajvani férfi ellen, akiről családja és ismerősei nem kaptak hírt, amióta a múlt hónapban Hongkongba, onnan pedig a dél-kínai Sencsenbe utazott - olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán. Szerdán Hsziao-kuang, a kínai kormány tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője egy Pekingben tartott szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a tajvani Li Meng-csu ellen a nemzetbiztonság veszélyeztetésének gyanúja miatt indítottak nyomozást, részleteket azonban az ügyről nem árult el. A hongkongi lap beszámolója szerint a tajvani kormány válaszul mély aggodalmát fejezte ki Li őrizetbe vételét illetően, és felszólította a kínai hatóságokat, hogy adjanak részletes tájékoztatást az ügyről, továbbá tegyék lehetővé a férfi családjának a látogatást - írja az MTI.
A megfelelő tajvani szervek már több alkalommal próbáltak információt kérni Kínától Li hollétéről azóta, hogy a férfivel augusztus 20-án megszakadt a kapcsolat.
A Hongkonggal szomszédos Sencsen város rendőrsége korábban úgy tájékoztatta Li rokonait, hogy a nyilvántartásuk szerint a férfi nem lépett be a sencseni határon, ami ellentmondott Li barátai állításának, miszerint együtt vacsoráztak a dél-kínai városban.

A korábbi tajvani sajtóbeszámolók szerint Li augusztus 19-én utazott át Sencsenbe, és fényképeket osztott meg a Hongkong szomszédságában gyülekező kínai félkatonai csapatokról és felszerelésekről, mielőtt azonban augusztus 20-án visszatért volna Hongkongba, a kínai hatóságok őrizetbe vehették, ismerősei  ekkor hallottak róla utoljára. A férfi, aki a Tajvan déli részén található Fangliao város önkéntes tanácsadójaként dolgozik, rendszeresen osztott meg információkat a hongkongi demokráciapárti tüntetésekről közösségi oldalán - derül ki a SCMP cikkéből.
Hongkongban 14 hete zajlanak tömegtüntetések, amelyeket eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltotta ki. A tiltakozások hatására szeptember 3-án visszavont tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong egyebek mellett Kínának adjon ki gyanúsítottakat - vagyis a kommunista állam hivatalos úton nyúlhatott volna a Hongkongba menekülő politikai ellenfelei után.
Szerző

Magyarország diplomatát küld Szíriába

Publikálás dátuma
2019.09.11. 11:50

Fotó: Népszava
Nagykövetséget nem nyitunk, de az sem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével.
„Jövő évtől lesz egy diplomatánk, aki éves szinten néhány alkalommal, rövidebb időszakokra Szíriába utazik a humanitárius támogatások után követése és más konzuli feladatok ellátása céljából. Ez több uniós tagország gyakorlatával egybevág” - ezt a választ küldte lapunk érdeklődésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Financial Times (FT) információra reagálva, amely szerint újjáépítenénk diplomáciai kapcsolatainkat Damaszkusszal. A brit pénzügyi lap uniós forrásokra hivatkozva - a külügy válaszával összhangban - azt írja, a cél a magyar segélyek felügyelete lehet, ugyanakkor emlékeztetnek rá, Magyarország jelentéktelen donornak számít Szíriában. Az FT rámutat, számos uniós tagállam - valamint nyilvánvalóan Washington is - ellenzi a kapcsolatok rendezését az Aszad-rezsimmel. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint „Magyarországon nemzeti sport Brüsszel idegesítése”. A lap összesítése szerint Csehország az egyetlen uniós állam, amely a háború kirobbanása után nem zárta be nagykövetségét, Románia képviselete a libanoni Bejrútból működik, valamint még Bulgáriának van alacsonyabb, ügyvivői szintű diplomáciai képviselete. Eddig inkább az Öböl-menti arab államok nyitottak a háborús bűnökkel vádolt szír kormány felé, nemrégiben Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok nyitotta újra damaszkuszi képviseletét. Az nem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével, amit legfeljebb Moszkvában néznének jó szemmel. A migráció helyi kezelésében, a keresztények megsegítésében - bár a szíriai keresztények már nincsenek veszélyben -, a lassú újrakezdésben esetleg segíthet a helyi képviselet. Hasonló logika alapján nyitottuk újra nagykövetségünket két évvel ezelőtt Líbiában is. A KKM levelében emlékeztetett, hogy Magyarország a közel-keleti keresztényeknek nyújtott támogatások keretében több szíriai közösséget segít, emellett számos szíriai diák tanul Magyarországon ösztöndíj keretében.    
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 12:11