Közérdek az állami cég szerint, hogy az ovisokból mini focistákat csináljanak

Publikálás dátuma
2019.09.12. 07:23
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több mint 700 millióból vesz sportszercsomagot óvodásoknak egy állami vállalat: a pakk focilabdát, mezt, és kaput is tartalmaz.
A Közbeszerzési Döntőbizottság egy folyamatban lévő eljárás ellenére engedélyezte, hogy az állami sportbeszerző cég 730 millióért szerződjön sportszercsomagok megvásárlására az ovis labdaprogramhoz. Az indok: kiemelkedően fontos közérdek – tudta meg a hvg.hu A lap szerint a fenti összegért 2134 darab sportszercsomagot vesz az állami BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési) Zrt – az erről szóló hirdetmény még nem jelent meg a közbeszerzési értesítőben, de az ajánlatok elbírálását már lezárták. A döntőbizottság engedélyére azért volt szükség, mert a közbeszerzési eljárásban érvénytelennek nyilvánított ajánlatot tevő Dalnoki Sport Kft. megtámadta a BMSK döntését. A KD augusztus 29-én indította meg a jogorvoslati eljárást a Dalnoki Sport kezdeményezésére, a BMSK szeptember 3-án kérelmezte, hogy ennek ellenére szerződést köthessen a győztesnek kihozott céggel. A KD egy nappal később már engedélyezte is a szerződéskötést, a Dalnoki Sport pedig 6-án visszavonta kérelmét - írja a lap.
A BMSK arra hivatkozott, hogy a sportszercsomagok beszerzése (méghozzá azonnali beszerzése) „halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek” – a KD pedig elfogadta ezt.

Alkotmányos kötelezettségre hivatkoztak

A BMSK érvelése zanzásítva és pontokba szedve: • A kormány határozatot hozott az ovis labdaprogram megvalósításáról – még 2018 végén, a projektre kerek egymilliárd forintot irányoztak elő. • „A program célja, hogy az ország teljes területén, valamennyi óvodában […] hozzáférhetővé váljanak a gyermekek számára a sportszerek, illetve azok használatával elérendő örömteli testmozgásos foglalkozások.” • „A program megvalósulásával várhatóan növekszik a sportoló gyermekek száma, javul a résztvevő gyermekek egészségi állapota, kialakul az igényük a rendszeres testmozgásra, valamint általános képességfejlesztésük valósul meg.” • Előbbi különösen fontos, mert az OECD adatai alapján az Európai Unió országain belül „Magyarországon az egyik legmagasabb a túlsúlyos és elhízott felnőttek aránya”, orvosi szakmai véleményekre alapozva a „szellemi és lelki fejlesztést már az óvodában meg kell kezdeni”. • „Az óvodás korú gyermekekkel a játékokon keresztül megszerettethető a sport.” • „A fentiek egyúttal alkotmányos kötelezettséget is jelentenek, amely levezethető az Alaptörvényből”, amelynek XX. (1) bekezdése alapján „Mindenkinek joga van a testi - lelki egészséghez”. • A szerződés megkötése halaszthatatlan, mert a nevelési év az óvodákban szeptember 1-ével kezdődik, ráadásul a kormányhatározat a 2019-es évre adta a beszerzéshez szükséges forrást. • Ha „a szerződés megkötése bármilyen késedelmet szenved, úgy az óvodák csak később tudják a sportszercsomagot megkapni, így a program által elérni kívánt cél megvalósítása is csak később kezdődhet meg.” 

Labda, kapu, mez

Ami az ovisok „örömteli testmozgását” lehetővé tevő csomagokat illeti, a teljesség igénye nélkül az alábbi dolgokat tartalmazzák: • könnyített (290 gr) focilabda, 20 db, • megkülönböztető mez, 16 db, • önfelálló kapu, nagy, 4 db, • összehajtható kapu, nagy, 4 db, • 2 az 1-ben kapu és lábtenisz szett labdával és pumpával, 2 db, • 2 az 1 -ben profi edzőszett, vízzel, vagy homokkal tölthető bázissal, 2 db, • 4 az 1-ben edző állomás, 2 db.   A közbeszerzés nyertese egyébként a debreceni Katker 2005 Kft. lett. A (többek közt) sportszer kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó vállalat ettől a szerződéstől függetlenül sem teljesít rosszul az állami szféra sportos közbeszerzésein: idén már kettőt nyertek (mármint az ovis labdaprogramon kívül): • 250 millió forintért szállítanak sportruházatot, cipőket és kiegészítőket a kézilabda-szövetségnek; • 20 millió forintért ők szerelik fel sport- és testnevelési eszközökkel a közpénzmilliárdokból felhúzott, nagyjából önkormányzati, de busás tandíjjal működő Debreceni Nemzetközi Iskolát. A Katker az elmúlt években nemcsak állami megrendeléseket, de uniós pályázatokat is nyert. Egy alkalommal 40 millió forintot eszközök és szerszámok beszerzésére kondiparkok gyártási volumenének felfuttatásához. Másik alkalommal pedig 15 millió forintot két gumilap-gyártógépre és két gumitégla-gyártó formaszerszámra.
Szerző

Fantomcégtől a községházig

Publikálás dátuma
2019.09.12. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tiszta kézzel – ez az egyik szlogenje a Csömörön induló fideszes polgármester-jelöltnek, akinek üzleti karrierjét felszámolt és fantomizált vállalkozások kísérték.
A Pest megyei Csömörön "Tiszta szívvel, tiszta fejjel, tiszta kézzel" szlogennel indul a Fidesz-KDNP színeiben a polgármesteri posztért Bánhidi Balázs. Mielőtt politizálni kezdett a mérnök végzettségű egykori atléta, az üzleti életben próbálkozott – a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint meglehetősen ellentmondásos eredményekkel. Számos vállalkozásban megfordult, volt olyan, amely végül jókora tartozásokat hátrahagyva végezete. Ügyvezetője és többségi tulajdonosa volt az abasári Bánhidesign Kft.-nek, amelynek felszámolását a Heves Megyei Bíróság 2010-ben rendelte el fizetésképtelenség miatt. A főtevékenység szerint „pékáru, édesség kiskereskedelemmel” foglalkozó társaság profiljába a mérnöki tevékenységet és szerszámgép-gyártást is besorolták, utolsó elérhető mérlege szerint a százmilliós forgalom mellé 98 milliós forintos tartozás társult. Szintén felszámolás sorsára jutott 2016-ban a Com-Ron Kereskedelmi és Mérnöki Kft. A céget Bánhidi Balázs alapította, de részesedését 2011-ben eladta testvérének, majd végül három éve már egy budapesti magánszemélyé volt, amikor felszámolták. Az adóhivatal és a fővárosi munkaügyi bíróság is végrehajtást kért a társaságra, melynek adóssága 140 millió forint volt. A cég áprilisban még szerepelt a NAV-nál nyilvántartott 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján. A szintén mérnöki főtevékenységre létrehozott Com-Ron Seel Zrt.-t 2011. szeptember 1.-én alapította Bánhidi Balázs. A társaságot ma már testvére vezeti, de a Com-Ron Steel Zrt. honlapján az elérhetőségek menüpont alatt ma is Bánhidi Balázs neve szerepel. A cég ellen 2015-ben a NAV, 2016-ban két másik társaság kezdeményezett végrehajtást, de ezek mindegyik esetben lezárultak. A tavalyi adatok alapján 3,5 millió forint adózott eredmény és 20,8 millió forint saját tőke mellett 125,5 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van a társaságnak. Kérészéletűnek bizonyult a 2012-ben alapított, ám 2015-re már fantomizált és kényszertörölt Valamelyik Reklámügynökség is. A cégben 2014-ig volt tulajdonos a korábban Bánhidi-érdekeltség Com-Ron Kft., majd a társaságot a bukás előtt továbbadták egy tarnaszentmiklósi magánszemélynek, aki féltucat becsődölt társaságot vett a nevére, mielőtt eltiltotta volna öt évre a bíróság a cégvezetéstől. Cégügyei miatt megkerestük Bánhidi Balázst, aki azt mondta, hogy titkárával egyeztessünk időpontot. Munkatársa azonban közölte, hogy nem tud időpontot adni, és kijelentette: nem igaz, hogy főnökéhez bármilyen adótartozás, vagy más ügy kapcsolódna.
Bánhidi egyébként megkeresésünk után Facebookon megosztott egy cikket, amelynek az volt a címe: „Újabb lejáratás készül Bánhidiék ellen “civil” megrendelésre”. A cikket a „Csömöri Szabad Sajtó” nevű, a település irányítószámára utaló, 2141.hu közölte. A „lapnak” impresszuma, elérhetősége nincs, a szerző nélküli cikkek Bánhidi Balázs kampányát támogatják. A Népszavát vádoló cikkben képeket közöltek lapunk fotóriporteréről, amint – minden jogszabályt betartva – a munkáját végezte, és fényképeket készített a településen. „Csömörön pedig tovább dübörög a megfigyelés és az ötvenes évek” – tette hozzá a munkáját végző fotóriporterünket megfigyelő portál.

Csak a foci – meg egy kis feljelentés

Bánhidi Balázs jelenleg két cégben aktív: a tavaly létrehozott, eddig gyakorlatilag érdemi gazdasági tevékenységet nem végzett Hunsteel Zrt.-ben és az egyik csömöri focicsapattal közösen tulajdonolt Rfutsal Sportszervező Kft.-ben, amely szimbolikus, néhány tízezer forintos árbevétellel zárta a tavalyi évet. Bánhidi Balázs tulajdonában áll egy helyi sportcsarnok, melyet annak idején a kormánypárti Tuzson Bence és Simicskó István adott át. Mások mellett a Rubeola FC. focicsapat is itt tart edzéseket. A csömöri futballéletben most egy rendőrségi feljelentés borzolja a kedélyeket, ugyanis a gyanú szerint a Rubeola FC egyik edzője úgy próbálta meg csoportosan „átigazolni” az amúgy az önkormányzat által támogatott Csömör KSK utánpótláskorú játékosait, hogy a papírokra valaki ráhamisította a KSK egyik – épp külföldön tartózkodó – edzőjének aláírását. A Rubeola FC július 1.-én tulajdonrészt vásárolt Bánhidi Balázs cégében, az Rfutsalban.

„Pontosan tudtam, hogy mindent kockára teszek”

Publikálás dátuma
2019.09.12. 06:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava illusztráció
Munkahelye elvesztésével is megfenyegette a felettese – állítja a bántalmazott rendőr ezredes. Van, aki hajlandó tanúskodni mellette.
Elkezdődött az eljárás annak a rendőr ezredesnek az ügyében, aki zaklatás, szóbeli és fizikai erőszak miatt feljelentést tett elöljárója, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyik vezérőrnagya ellen. „Az eljárási cselekmény várható időtartama 1,5 óra” – állt abban a tanúkénti meghallgatásra szóló idézésben, amit a Központi Nyomozó Főügyészség küldött az ezredesnek. A procedúra végül, ha a jegyzőkönyv elkészítését is beleszámítjuk, öt órán keresztül tartott. Az ezredes pozitívumként értékelte, hogy a meghallgatást a „panasz jellegére tekintettel” nem férfi, hanem két ügyésznő végezte. Minden részletre rákérdeztek, tárgyilagosak és tapintatosak voltak – számolt be lapunknak az ezredes. A botrányos ügyről hétfői számunkban írtunk. Az ezredesnek „magánéleti kapcsolata” volt felettesével, egy vezérőrnaggyal. Miután a nő szakított vele, elmondása szerint a vezérőrnagy pokollá tette az életét. Hónapokon át zaklatta és fenyegette, majd bántalmazta. Az ezredes látleletet vetetett fel sérüléseiről, és előbb – a szolgálati utat betartva – Balogh János országos rendőrfőkapitánynak jelentette az esetet, később pedig feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Utóbbit azért tartotta szükségesnek, mert nem érzékelte, hogy a főkapitány lépéseket tenne a történtek kivizsgálása érdekében. Mintha még neki származott volna hátránya abból, hogy bántalmazás áldozatává vált: bejelentését követően a főkapitány azonnal „átrendelte” más szolgálati helyre. Arra sem kapott lehetőséget, hogy összehívja munkatársait, és elbúcsúzzon tőlük. Kétszer is kerestük az ORFK-t. A rendőrség a „leghatározottabban visszautasította”, hogy a főkapitány elmulasztott volna eleget tenni törvényi kötelezettségének, de arról, hogy ez milyen intézkedésekben nyilvánult meg, ismételt kérdésünkre sem kaptunk tájékoztatást. Az ORFK csak cikkünk megjelenése után közölte, hogy a főkapitány az ezredes bejelentését „továbbította az ügyben kizárólagos hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségre”. A hír leginkább az ezredest lepte meg. Erről eddig őt nem értesítették – sem szóban, sem írásban. Nincs utalás eljárás indítására az átrendeléséről szóló parancsban sem, a főkapitány ebben szűkszavúan csupán a „szolgálat érdekére” hivatkozott. Újból kerestük az ORFK-t, szerettük volna megtudni, történt-e olyan intézkedés, amely a feljelentésben bántalmazóként szereplő vezérőrnagy munkaviszonyát, szolgálati beosztását érinti. A rendőrség reagálásából ez nem derült ki: a kérdés egyelőre megválaszolatlan. Az ezredes úgy gondolja, nincsenek egyenlő esélyei az eljárásban. A korrekt intézkedés szerinte az lett volna, ha nem őt teszik át máshova, hanem a vizsgálat idejére mindkettőjük szolgálati viszonyát felfüggesztik. A rendőrség csúcsvezetéséhez tartozó vezérőrnagy eleve előnyösebb helyzetben van: olyanoknak kellene tanúskodniuk ellene, akik egy hierarchikus szervezetben a beosztottjai. A feljelentés alapján a bántalmazás július 30-án történt, az ezredes augusztus 6-án értesítette az országos főkapitányt. Egy héten át vívódott, mire rászánta magát. „Tizenhat éve dolgozom a rendőrségen, innen kapom a fizetésem, szakmailag és érzelmileg is erősen kötődöm a munkámhoz. Tisztában voltam azzal, hogy derékba törhet a karrierem, ha eljárást kezdeményezek a közvetlen munkahelyi felettesemmel szemben” – mondta az ezredes. Lapunknak felidézte: a vezérőrnagy egy alkalommal azzal fenyegette meg, ha bármit lép ellene, akkor gondoskodik róla, hogy ne csak a rendőrségen veszítse el az állását, hanem az állami szférában se kapjon munkát sehol. „Pontosan tudtam, hogy mindent kockára teszek” – érzékeltette az ezredes, milyen súlyos döntést hozott, amikor az országos rendőrfőkapitányhoz, majd az ügyészséghez fordult. Minden nehézség ellenére az ezredest cikkünk megjelenése után felhívta egy férfi kollégája, aki felajánlotta, hogy tanúskodni fog mellette az ügyben.
Szerző