Máig kérhető a HPV elleni oltás

Publikálás dátuma
2019.09.12. 12:13

Fotó: MAY/BSIP / AFP
Csütörtökig kérhetik a 12. életévüket betöltött lányok szülei az iskolákban a HPV elleni oltás térítésmentes beadását.
Csütörtökig viheti be az iskolába az a 46 ezer hetedikes lány a HPV elleni oltás beadásába beleegyező szülői nyilatkozatot. A vakcinát a 12. életévüket betöltött lányok szülei igényelhetik térítésmentesen az iskolákban.
Elsőrendű fontosságúnak nevezete az immunizálás felgyorsítását az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC). A közleményükben, amelyről az MTI számolt be, hangsúlyozták: a HPV (humán papillomavírus) okozta rákos megbetegedések kialakulásának mintegy 92 százaléka megelőzhető a védőoltással.
Az oltás biztonságosságát és hatékonyságát hangsúlyozva Schaff Zsuzsa akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya rendes tagja a tudomány.hu-nak adott interjújában azt mondta, a fejlett országokban már évekkel ezelőtt bevezették a fiatal lányok és egyes országokban a fiúk HPV elleni vakcinációját. Ausztráliában a védőoltást 2007-ben kezdték adni a 12-13 éves lányoknak, illetve felmenő rendszerben a 14–26 éves korú lányoknak és nőknek, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették. Ennek köszönhetően a legveszélyesebb HPV-törzsek előfordulása 10 év alatt 92 százalékkal csökkent az oltott lányok körében. A méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent. Mint az akadémikus elmondta, a WHO folyamatosan nyomon követi a vakcinák biztonságosságát, 2017-es jelentésében „kiemelkedően jónak” minősítette. 
Bár a védőoltás 9 éves kortól bármilyen életkorban nemtől függetlenül beadható, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja. A nemzetközi ajánlások 11-12 éves kor körül javasolják a HPV elleni védőoltás beadását. 
A mellékhatásokra vonatkozó kérdésre az akadémikus azt válaszolta, elég hosszú ideje vizsgálják a vakcinációban részesülteket ahhoz, hogy az esetleges „hosszútávú” mellékhatások is kiderüljenek. Az esetleges neurológiai megbetegedések kialakulására vonatkozó híresztelések nem bizonyultak valósnak: nem találtak összefüggést a megbetegedések és az oltás között. 2003 óta, amióta klinikai vizsgálatokat végeznek, súlyos mellékhatásokra nem derült fény.
Magyarországon 2007 óta van forgalomban a kétkomponensű, 2015 óta pedig a kilenckomponensű oltás. 2014 óta a 12. életévüket betöltött lányoknak térítésmentes a legszélesebb körű védelmet nyújtó, kilenckomponensű HPV elleni vakcina beadása, mindenki más számára orvosi vényre, patikában vásárolható meg a vakcina.  
Szerző
Témák
HPV oltás vakcina

A kiégést a főnöknek is észre kellene vennie

Publikálás dátuma
2019.09.11. 15:15

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Még alig ért véget a nyár, jó esetben sikerült is pihenni, ám van, hogy nem érezzük magunkban az erőt az újrakezdéshez, illetve a folytatáshoz.
A többféle stresszforrás akár együttes és tartós fennállása esetén kialakuló kiégés érzelmi és fizikai kimerüléssel jár, ami negatív hatással van a teljesítményre, a fizikai jóllétre és az érzelmi-mentális állapotra – mondta Dr. Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa a Népszavának

Igazi betegség

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO májusban hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, amely a definíciójuk szerint "nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma." 

Külső és belső tényezők is okozhatják

A nemzetközi szakirodalomban burnoutnak nevezett szindrómát előidéző stresszforrások közé szokták sorolni az állandó túl-, de alulterheltséget is, valamint az elvárások folyamatos változását. A szervezettel kapcsolatos stresszorok csoportjába a nem megfelelő munkafeltételek tartoznak, és az is, ha a betöltött szerep kétértelmű, a feladat és a felelősségi körök meghatározása nem pontos. További stresszforrás lehet, ha nem jó a összetartás a csoportban, nincs például kapcsolat az emberek között, vagy az konfliktusos, a rossz vezetési stílus, a folyamatos bizonytalanság, valamint ha nem megfelelő a munkáért kapott juttatás, ahogy az értékelés és az elismerés hiánya is. 
Egy elmélet szerint, ha hosszútávon nincs egyensúlyban az erőkifejtés és az érte kapott megerősítés, az nagyobb valószínűséggel vezethet kiégéshez

– tette hozzá a szakember.

Belső tényezők, olyan tulajdonságok, amelyek például túlvállalásra hajlamosítanak szintén kiégéshez vezethetnek. Az is, ha nem tudjuk felmérni, mennyit bírunk, vagy különböző megfelelési vágyak miatt nem ismerjük fel a teljesítőképességünk határait, nem jól ítéljük meg, meg tudunk-e oldani egy helyzetet vagy nem. Egyszerre akár több stresszforrás elhúzódóan is károsíthat, a hatások összeadódhatnak és kimeríthetnek.
A tartós negatív stresszállapot kiégéshez vezethet. A folyamatnak bár nem élesek a határai, különbséget lehet tenni a kettő között, ugyanis a stresszállapot szorongással, felfokozott érzelmi állapottal jár, a kiégésre pedig inkább a tompa érzések jellemzőek - a tehetetlenség, a reménytelenség, a motiváció hiánya –, és ez nagyon hasonlít a depresszióhoz, sőt azzá is válhat.

A lelkes kezdő könnyen kiég

A stressz és a kiégés „kistesók”, egymás előszobái. Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint aki irreális elképzelésekkel kezdi a munkáját, később nagyobb eséllyel ég ki. Eleinte természetes, hogy azt gondoljuk, meg tudjuk váltani a világot, de a lángoló lelkesedés elhamvad, és kiégéshez vezethet. Ha a kezdeti felfokozott tenni vágyás nem reális irányba megy, nincs „terelgető” kolléga, akár mentor, a pályakezdő szembesülhet azzal, hogy nem tud mindent megvalósítani, amit elképzelt. Rádöbben: nem olyan a világ, amilyennek képzelte, kiábrándul, csökken az érdeklődése, eltávolodik a kollégáktól. A felpörgést mozdulatlanság követi. 
A frusztráció fázisában pedig már az is megkérdőjeleződik, érdemes-e a munkát végeznie, csökken a hatékonyság érzése. Az apátia szakaszában testi panaszok is jeleznek: a gépiessé váló munkavégzés mellett jellemzőek az alvászavarok. Szomatikus, azaz a testi tünet lehet az állandó, vagyis krónikus fáradtság, a jellemzően a vázizomban, a hát, a váll és a nyak környékén jelentkező fájdalmak, de akár az állandó feszültség következtében kialakuló migrén is. 
A folyamatos stressz az immunrendszerre is negatív hatással van, az érintett gyakrabban kaphat el banálisnak tűnő betegségeket, akkor is, ha korábban ezekre nem volt fogékony. Negatívvá válik a hozzáállása; sem a munkájával, sem magával, sem a világgal nem elégedett, úgy érzi, minden rossz. Érzelmi téren pedig a reménytelenség, a kiúttalanság érzése jelenik meg – sorolta a kiégés jellemző tüneteit a szakember.

Észre kell venni!

A folyamat elindulásának jele, hogy az érintett egyre figyelmetlenebbé válik, de az is, hogy olyan témákban is cinikus lesz a hozzáállása, amelyek korábban megérintették vagy akár komolyan érdekelték. Jellemző, hogy nemcsak a kollégáktól, ügyfelektől távolodik el, de általában is beszűkülnek a szociális kapcsolatai. Feltűnő, hogy minden lehetőséget megragad a munka elkerülésére, sőt ez lesz a fő tevékenysége. 
Bár jó lenne, nehéz elvárni, hogy a munkáltató észrevegye, ha egy kollégájának segítségre van szüksége. Nyilván az ő álma egy olyan lelkes kezdő, aki még este is bent van, és úgy érzi, bármire képes, mégis haza kell küldeni a túlzásba eső dolgozót. Ekkor ugyanis még meg lehet előzni a további fázisokat – hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.
A stagnálás szakaszában új energiákra, forrásokra van szükség, ez a továbbképzés, a megerősítés, a különböző stresszkezelési technikák alkalmazásának ideje. Az utolsó két szakaszban a túlterheltséget kell csökkenteni más munkakör, több szabadidő vagy szabadság beiktatásával. Bár Fülöp Emőke megjegyezte, utóbbi ekkor már nem is biztos, hogy segít, visszatérés után a tünetek megint jelentkezhetnek. Az apátia szakaszában a változtatáshoz már, nagy valószínűséggel, szakember segítségére is szükség lehet. 
A megelőzéshez fontos a munkán kívüli aktív rekreáció: 
kell, hogy legyenek olyan feltöltődési lehetőségek, amelyek teljesen különválnak a munkától

– hangsúlyozta a pszichológus.

Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 16:18

Ez lett idén Budapest desszertje

Publikálás dátuma
2019.09.10. 13:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Bolka Desszert Butik őszibarackos-mandulás süteményét választották idén Budapest desszertjének, amelyet először a 9. Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen lehet megkóstolni péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.
A győztes süteményt készítői olyan édességet képzeltek el, amelyet nem kell "elmagyarázni" a közönségnek. A desszert alapja egy Sacher-típusú piskóta mandulaliszttel, karamellás csokoládéval, a mandulás krém alapja pedig a fehér csokoládé, állagát tekintve "félúton" van a mousse és a főzött krém között. A sütemény belseje kétféle őszibarack kompótból áll: az alsó, bazsalikomos rétegre egy klasszikus állagú és ízvilágút tettek - mondta Háfra Kati, a Bolka Desszert Butik tulajdonosa.
A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség (Csésze) tavaly írta ki először a Budapest desszertje versenyt, amelyet nemcsak a szakma ismert el, hanem hatalmas közönségsikert is aratott - idézte fel a rendezvény keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a Csésze elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék finom legyen, de fontos cél volt, hogy a magyar cukrászati hagyományok ismét az érdeklődés fókuszába kerüljenek - jegyezte meg.
Füleky György, a Csésze alelnöke, az Édes Napok társtulajdonosa hozzátette, hogy a Budapest desszertje verseny aktuális tematikáját mindig az előző győztes határozhatja meg: idén ez a barack és a mandula volt. A zsűrizés vakon zajlott, a bírálók is csak a pontszámok összesítése után ismerték meg a győztest - hangsúlyozta.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 14:08