Tovább nyúlnak a Moszkva elleni uniós szankciók a Krím megszállásáért

Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:10

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Ezek jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, de az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2020. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat - közölte csütörtökön az Európai Unió Tanácsa. Az uniós külügyi tanács - ahol ez szükséges volt - írásbeli eljárása keretében frissítette a vonatkozó adatokat, valamint az érintettek jegyzékbe vételét alátámasztó indokolást.
Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. A korlátozó intézkedések jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, és a vagyoni eszközök befagyasztása mellett utazási korlátozásokat foglalnak magukban.
Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett. Például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el, amelyek jelen állás szerint 2020. január 31-ig vannak érvényben. A Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán elrendelt, kizárólag e két területre vonatkozó büntetőintézkedések jelen állás szerint 2020. június 23-ig vannak érvényben.

Von der Leyen szélsőjobboldali tárcája ellen egyre többen tiltakoznak

Publikálás dátuma
2019.09.12. 15:58

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Az EB megválasztott elnöke egy "európai életmód védelméért" nevű portfólió alá egy sor ügyet sorolna a munkaerőpiactól, az oktatástól és a sporttól a biztonsági unión át a menedékjogig.
Egyre erősödnek a tiltakozó hangok Brüsszelben az "európai életmód védelméért" felelős európai bizottsági tárca elnevezése miatt, sokan annak megváltoztatását szeretnék elérni. A portfólióhoz tartozik a bevándorlás és a menekültek ügye is, és számos európai parlamenti (EP-) képviselő, jogvédő szervezet és több tagállam szerint az elnevezés elfogadhatatlan, mert szélsőjobboldali retorikát idéz, azt sugallva, hogy például a menedékkérők fenyegetést jelentenének a kontinens kultúrájára.
"Nem tetszik a gondolat, hogy az európai életmód ellentétes lenne a bevándorlással. A messziről érkezők befogadása része az európai életmódnak, amely az energiák és a tehetségek egyesítését, mások tiszteletét jelenti, függetlenül a bőrszíntől és a származástól"

- mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke az Euronews hírcsatornának. Hozzátette, az elnevezés nem felel meg a tárcát megkapó, korábban a brüsszeli testület vezető szóvivőjeként dolgozó Margarítisz Szkínász értékrendjének sem.
Az EP szociáldemokrata, liberális-centrista és zöld frakciója is elfogadhatatlannak tartja az elnevezést, ezért levélben kívánják sürgetni annak megváltoztatását. "Jobb javaslatot kell bemutatnia von der Leyennek, amikor jövő héten részt vesz az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletén" - közölte Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke.
David Sassoli EP-elnök megerősítette, hogy meghívta von der Leyent a jövő csütörtöki ülésre, mondván, "talán elsiettek bizonyos furcsa és bizarr megnevezéseket".
A francia kormány szóvivője pedig úgy vélekedett, hogy az elnevezés "kérdéseket vet fel", kiemelve, ő nem ezt választotta volna.
A megválasztott bizottsági elnök szóvivője arról számolt be, hogy alaposan tanulmányozni fogják a felhozott érveket, de nem várható "gyors döntés" az ügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a kérdéses portfólió alá számos területet besorolt a munkaerőpiactól, az oktatástól és a sporttól a bevándorláson és a menedékjogon keresztül egészen a biztonsági unióig. A bevándorlás más kérdései, például a határellenőrzés azonban a belügyi biztoshoz tartoznak majd.
A májusi európai parlamenti választások nyomán megújítandó Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása szeptember végén kezdődik meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Betiltotta a növényvédőket Párizs és még négy francia nagyváros

Publikálás dátuma
2019.09.12. 14:52

Fotó: Christoph Schmidt / AFP
Abból lett elegük, hogy a törvények ugyan tiltják magánszemélyeknek és önkormányzatoknak, hogy glifozáttal árasszák el a földjeiket, de a nagyvállalatokat semmi sem korlátozza ebben.
Öt francia nagyváros, Párizs, Lille, Nantes, Grenoble és Clermont-Ferrand egyszerre jelentette be csütörtökön, hogy a területén betiltja a növényvédőszerek használatát azt remélve, hogy ezzel a törvények megváltoztatására késztethetik a parlamentet. A bejelentést megelőzően már több kisebb vidéki település is hasonló döntést hozott a lakókörzetek közelében.  az elmúlt hetekben az egyik leghevesebbé vált közéleti kérdésben.
Az érintett települések azzal vádolják a kormányt, hogy nem lép semmit a biodivezitás védelméért, illetve a lakosság egészségéért, mikor a glifozátról van szó.

A települések fellépése részben csak jelképes, az önkormányzatok számára ugyanis egy 2017-es törvény már tiltja a növényvédőszerek használatát a parkok és más zöld területek ápolásához. Hasonló tiltás van érvényben január óta a magánszemélyek és a kiskertek számára is, amelyek csak természetes eredetű termékeket használhatnak. Ez a tiltás azonban nem vonatkozik a vállalatok vagy a lakóközösségek zöld területeire, mindenekelőtt az állami vasúttársaságra, az SNCF-re, amely a sínek menti gyomnövények irtására előszeretettel használ glifozátot.
 Az öt nagy város vezetője közös közleményben úgy fogalmazott: szeretnének egy egyeztetett folyamatot elindítani a törvény megváltoztatására, és ezzel elősegíteni a területükön a biodiverzitás felbecsülhetetlen örökségének és állampolgáraik egészségének megóvását. "A közös fellépés célja más nagyvárosok polgármestereivel az, hogy lépésre kényszerítsük a kormányzatot" - mondta Stéphane Baly, Lille Zöld-párti képviselője. Lille-ben nincsenek mezők, de vannak az SNCF-hez tartozó vasútvonalak a lakóterületek közelében - tette hozzá. Pénélope Komites párizsi alpolgármester a francia hírügynökségnek azt mondta: nagyon jól tudják, hogy a városok által hozott rendeleteket valószínűleg megtámadják a bíróságon, de a veszély a biodiverzitásra és a lakosság egészségére olyan jelentős, ami arra készteti a városvezetőket, hogy nyomást gyakoroljanak az államra a szigorúbb fellépés érdekében.
A polgármesteri tiltakozás nyomására is csak annyi szerepel a kormány terveiben, hogy a növényvédőszerek használatának megtiltanák egy 5-10 méteres sávban a lakóterületek közelében.

Az erről szóló rendelettervezetet október 1-ig véleményezhetik az önkormányzatok. Kedd óta a környezetvédő szervezetek és aktivisták felhívást intéztek a francia polgármesterekhez, hogy hozzanak a növényvédőszerek használatát tiltó rendeleteket, és árasszák el a kormánynak a konzultációra létrehozott internetes oldalát.
Becslések szerint eddig mintegy ötven település tiltotta be a növényvédőszerek alkalmazását, de több döntés ellen már fellebbezést nyújtottak be a prefektúrák a bíróságon.

Elisabeth Borne környezetvédelmi miniszter kommunikációs akciónak minősítette a városok döntését. Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a nagyvárosok egy olyan kérdésben próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, amely elsősorban a mezőgazdaság és a vidéki települések problémája. Borne elődje egyébként éppen azért mondott le tavaly, mert nem akarta nevét adni ahhoz, amit Macron kormánya környezetvédelemnek hív.
Frissítve: 2019.09.12. 20:33