Nem kell több új, milliókba kerülő munkahely

Publikálás dátuma
2019.09.12. 19:41

Fotó: Tyukodi Laszlo / tyukifoto.hu
Száműzi a munkahelyteremtést a külföldiek beruházásaihoz adott támogatások feltételei közül a kormány. A szabad munkaerő elfogyóban, a vendégmunkásokat pedig nem szereti a kabinet.
Kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés - közölte csütörtöki tájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat. Arra, hogy a minden területen érezhető munkaerőhiányt hogyan enyhítenék, nem adott választ a miniszter, mint ahogyan arra se, hogy a nálunk dolgozó külföldiek, például az ukránok, szerbek vagy mongolok munkájára milyen mértékben számítanak. A vendégmunkásokkal feltölthető munkahelyek létrejöttét viszont már nem támogatja a kabinet.  Emelik viszont - 3 ezer euróról 4 ezer euróra - a képzési támogatások összegét, a tanműhelyekre igényelhető támogatások is kibővülnek, és az adótörvényekből már ismert módon 50 millió forintra csökken az eddigi 500 millió forintos, a kisvállalkozások által adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke - közölte a miniszter.  A hamarosan nyilvánosságra kerülő kormánydöntés nem előzmények nélküli. Az elmúlt másfél évben folyamatosan változott az külgazdasági tárca támogatási politikája. Az állami, néha irritálóan magas összegek elnyeréséhez már nem volt feltétlen szükség új munkahelyek teremtése, elég volt, ha egy cég új technológiát hozott az országba, bár még ez alól is voltak kivételek - ezt lehetővé tette az egyedi kormánydöntés. Az idén például így kapott 1,2 milliárd forintos támogatást a német Robert Bosch Kft., vagy a nyomdaiparban utazó magyar Hamburger Hungária Kft., illetve az Egis Nyrt. is. Az idén az első hét hónapban elköltött 54 milliárd forintnyi juttatással 3729 új munkahely létrehozását tudták támogatni. A juttatások többsége azonban továbbra sem nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik. Amennyiben a jövőben nem lesz szükség munkahelyteremtésre kormányzati támogatás elnyeréséhez, azzal egyfelől a kormány szentesíti a külügy gyakorlatát. Másfelől pedig a lépés annyiban nem meglepő, hogy az elmúlt hónapokban egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni Magyarországon, ezért a kormány a jelek szerint lemond a foglalkoztatás további ösztönzéséről, de továbbra is támogatni szeretné az új beruházások megvalósítását vagyis a működőtőke-beáramlását.  43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.
- Hightech munkahelyek Épülnek a Bosch Budapest Fejlesztési Központ, Campus II. épületei Kőbányán
Fotó: Róka László / MTI
Az utóbbi években igencsak elszálltak a kormány beruházásösztönző kiadásai, az összegeket és az egy főre jutó támogatást nézve is. Idén az első hét hónap alatt már 55 milliárd forintot költött el a külgazdasági tárca beruházások támogatásra, miközben az egész éves költés 2015-ben még csak 35 milliárd forint volt. Az elmúlt évekre az egy munkahelyre jutó támogatás átlagos összege 7,5-10 millió forint között ingadozott, az idei nagy összegű – és munkahelyteremtéshez nem kötött – támogatások miatt az adófizetők már átlagosan 14,6 millió forinttal dotálták egy-egy új munkahely létrejöttét, míg tavaly még 10 millió forintból kijött egy-egy állás.   Az esztendő első felében átalakult a friss külföldi beruházások származási országának rangsora: az eddig vezető Németország helyét Dél-Korea vette át - közölte a miniszter. Az új dél-koreai vállalkozások kivétel nélkül az autóiparhoz, például az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódnak, amelyek a miniszter szerint nem összeszerelő üzemek. Szakértők azonban ezt a kijelentést cáfolják, mert nem kapcsolódnak ezekhez kutatási-fejlesztési központok.  Az év első hat hónapjában 731 milliárd forint összértékben 43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.

Támadás Keletről

 A Magyar Fejlesztési Központot ért kibertámadással kapcsolatban a miniszter cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy adatszivárgás vagy adatvesztés történt, de megerősítette, hogy a támadás keleti irányból érkezett, de nem Oroszországból, hanem, "úgy tudjuk, hogy Észak-Koreából". A 2014-ben létrehozott Magyar Fejlesztési Központot (MFK) szerverein többek között az Európai Strukturális és Beruházási Alapjából lehívott, több milliárd forintról szóló EU-s pályázatokkal kapcsolatban keletkezett dokumentumokat tárolnak.

Beruházási támogatási kiadások, milliárd forint

        Támogatás Támogatott munkahelyek Egy munkahelyre jutó támogatás (millió Ft) 2014   43,68                9552                                                             4,57 2015   35,45                 3628                                                             9,77 2016   63,98                 5809                                                           11,01 2017   64,45                 8611                                                             7,48 2018   86,6                   8761                                                              9,88 2019   54,6                   3729                                                            14,64 Forrás: KKM, Népszava-számítás    

Frissítve: 2019.09.12. 21:36

Garancsi építheti a Mol-székházat

Publikálás dátuma
2019.09.12. 19:28

Fotó: Foster Partners
A Mol közleménye hosszan ecseteli, hány – általuk meghívott – magyar és nemzetközi cég sokkörös versenyében bizonyult végül pont a hozzájuk igen közel álló Garancsi István Market Építője a legalkalmasabbnak új központjuk kivitelezésére.
Kevéssé meglepő módon a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó Market Építő nyerte el a Mol 120 méter magasra tervezett új székházának kivitelezési pályázatát – derül ki a Mol közleményéből. Már a Kopaszi-gát mellett lévő telket is Garancsi István fejlesztőcégétől vette meg az olajtársaság. A nagyvállalkozót számtalan egyéb közös üzlet is összeköti a Mol vezetőivel. A közleményből az is kikövetkeztethető, hogy a beruházás egy évet csúszik. Így az eredeti, 2017-ben bejelentett tervektől eltérően nem 2021-re, hanem 2022-re teszik az átadást. Az olajcég közleménye, amiként a késedelem tényére, úgy annak okaira sem tér ki. Bár a Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször összekülönböző Lázár János egyfajta kancelláriaminiszteri hattyúdalaként 2017-2018-ban – például szakrális indokokra hivatkozva – igyekezett megfúrni a felhőkarcoló tervét, ez éppenséggel nem hátráltatta, hanem – a törvénytervezeteibe rejtett korai határidők miatt – sokkal inkább gyorsította az építkezés megkezdését. Bár a kormány azóta megtiltotta 90 méternél magasabb épületek felhúzását, ez az akkor már engedélyezett Mol-székházra nem vonatkozik. (Ráadásul a kormány ez alól is mentességet adhat.) Miközben szinte mindenki biztos volt abban, hogy Garancsi István lehajol a – Mol által meg nem jelölt mértékű, százmilliárdosra becsült - kivitelezési díjért, a Mol közleménye hosszan ecseteli, milyen sokesélyes és alapos eljárás után bizonyult a Market Építő a legjobbnak. Eszerint négykörös, meghívásos pályázat során, több magyar és külföldi induló közül, „hosszas mérlegelés után” választották ki a Mol Campusnak nevezett épület kivitelezőjét. A munkáról szóló szerződést tegnap kötötték meg. Most megkezdik az alaplemez vastagságának megfelelő föld kitermelését, valamint cölöpépítés és talajszondafúrások indulnak. A 28 emeletes épület terveit brit a Foster+Partners és a FintaStúdió készítette el.

Nagyon nagy lehetett a verseny

A kivitelező kiválasztására 2018 őszén írt ki a vállalat egy zártkörű pályázatot, amelyre négy – magyar és külföldi - vállalat kapott meghívást – ecseteli a Mol, milyen komoly folyamat során bizonyul Garancsi cége a legjobbnak. Többek között Oroszországban, Törökországban, Hollandiában is jelen lévő európai és azon kívüli nemzetközi cégeket invitáltak meg. A legjobb ajánlatot négy körben választották ki. Az elbírálás során a Mol döntéshozói az árajánlaton kívül olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a vállalatok korábbi munkái, a pályázat során elkészített műszaki lehetőségek átgondoltsága, számossága, valamint a magyar alvállalkozók bevonása – vázolja a Mol. A pályázaton győztes Market Építő Zrt. már többször bizonyította, hogy képes a hazai és nemzetközi nagyvállalatok igényeit messzemenőkig kielégítő irodaházak építésére. A nevükhöz fűződik például a Telekom és T-Systems közös székháza, valamint a hegyvidék kapujában található Hillside Offices. A magasépítés teljes területén aktívan tevékenykedő építőipari céghez kötődik például az ország legnagyobb ipari beruházása, az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gumiabroncsgyára, vagy a Párisi Udvar teljes műemlékfelújítása és ötcsillagos szállodává alakítása. A napokban átadott Mome Campus teljes körű kivitelezése mellett, a jelenleg futó legösszetettebb vállalása a Mol Campus szomszédságában épülő új városnegyed létrehozása, a BudaPart projekt, ahol összesen 15 lakóépület és 12 iroda tervezését és kivitelezését végzik – indokolja a Mol, miért Garancsi cégére esett a választásuk.

Szerző

Egymilliárdot akart a Google-től a NAV, de nem fog összejönni a bírságolás

Publikálás dátuma
2019.09.12. 19:06

Fotó: Shutterstock
Ugyan uniós nyomásra már felfüggesztette a kormány a reklámadót, az azért hagyott lezáratlan ügyeket maga mögött.
A magyar reklámadónál a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság hátrányosan megkülönböztető, nincs összhangban az uniós joggal - ismertette az uniós főtanácsnok a Google ügyében megfogalmazott indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön. Az ügy előzménye, hogy
2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a magyar reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.
A Google keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. A magyar bíróság emiatt kérdezte az Európai Unió Bíróságától: összhangban van-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan
a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását is lehetővé teszi a Magyarországon nem letelepedett társaságokra.

A bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában megállapította, a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások lényegében automatikusan eleget tesznek a reklámadótörvény szerinti bejelentkezési kötelezettségnek, ezért a törvény szerinti szankciók gyakorlatilag csak a külföldi székhelyű vállalkozásokat sújtják. Ennélfogva a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési jogsértés szankcionálása ez utóbbi vállalkozásokkal szemben hátrányosan megkülönböztető, és egyúttal korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Úgy vélekedett továbbá, hogy a jelen ügyben vitatott szankció is aránytalan. Mindezekre tekintettel a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy
a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság kiszabásának módja, és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségek a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelentik.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy - pártatlanul és függetlenül eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal. Így ha ez még nem is jelenti, hogy a NAV alulmaradt a tech-óriással szemben, azért előrevetíti azt. Annál is inkább, mert a reklámadót idén uniós nyomásra felfüggesztette a kormány.