Ritka égi jelenség menti meg a péntek 13-át

Publikálás dátuma
2019.09.13. 09:28

Fotó: GEORGES GOBET / AFP
Húszévente esik egybe a péntek 13-a és az Arató Hold.
Bár a babonások tartanak a péntek 13-ától, sokak szerint viszont ez a nap akár szerencsét is hozhat, az esti égre viszont mindenképpen érdemes lesz feltekinteni, mert az őszi nap-éj egyenlőséghez legközelebb eső teliholdat láthatjuk. Az Arató Holdnak is nevezett jelenség idején az égitest sárgás-vörös színben pompázik – írta a Szeretlek Magyarország

Miért arató?

Az indiánok minden holdtöltének nevet adtak, így lett például a februári a havas holdtölte, a májusi a virágos, a szeptemberi pedig az arató. 

Az aratás holdja szinte egyszerre kel a naplementével, így olyan, mintha a Nap tovább sütne a szokásosnál. A naplemente meghosszabbítását a gazdák a betakarítás idején nagyon jól tudnak hasznosítani. A szeptemberi telihold fényesebb is a többinél, így aratáskor a földművesek éjjel is dolgozhatnak - írta a Sokszínű Vidék.
Péntek 13-a és az Arató Hold legutóbb 2000-ben esett egy napra, legközelebb pedig 2049-ben történik ilyen. Péntek 13-án telihold 2006-ban volt utoljára, a következő ilyen 2033 májusában lesz.
 
Szerző
Témák
telihold
Frissítve: 2019.09.13. 10:34

Kiderült: mégsem működik a világűrben Fedor, az orosz űrrobot

Publikálás dátuma
2019.09.12. 11:30

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
A tervezettel ellentétben nem alkalmas űrmisszióra és nem helyettesítheti az embert az űrsétákon Fedor, a Nemzetközi Űrállomást megjárt orosz robot.
„Nem fog többé az űrbe repülni. Nincs már ott tennivalója, teljesítette küldetését”

– közölte fejlesztője, Jevgenyij Dudorov szerdán

A Szojuz űrhajó augusztus végén startolt a kazahsztáni Bajkonurból, fedélzetén egy emberalakú robottal, Fedorral (oroszosan: Fjodorral), „akinek” a nevét a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés kezdőbetűiből állították össze. Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta.
A robot, amelyet a távlati tervek szerint űrállomások építésére és hosszú távú űrrepülésre akartak felhasználni, távirányítással az őt navigáló ember mozdulatait utánozta volna, és úgy tervezték, hogy képes legyen járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni, valamint korlátozottan az önálló cselekvésre is. 
Kiderült azonban, hogy technikája a világűrben nem működik, lábai alkalmatlanok a külső bevetésekhez

- mondta el Dudorov.

A fejlesztő közölte, hogy már dolgoznak Fedor utódjának tervein, amely már megfelel az űrhajón kívüli munkavégzés kihívásainak.
A robotember szeptember 6-án tért vissza a Földre, miután egy hetet töltött az űrállomáson, ahol az orosz űrhajósok, Alekszandr Szkvorcov és Alekszej Ovcsinyin körül sertepertélt. Az expedíció során számos feladatot elvégzett, és műszaki adatokat gyűjtött.
Nem Fedor volt az első robot az űrben: 2011-ben az Egyesült Államok küldött fel egy humanoid robotot. Ezt a robonautát 2018-ban hozták vissza a Földre, miután műszaki hibák léptek fel nála. A japán Kirobo robot 2013 óta dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson. Még beszélgetni is képes – bár csak japánul.
Szerző
Témák
robot űrhajó

Vízgőzt találtak egy lakható bolygó légkörében

Publikálás dátuma
2019.09.12. 10:02

Fotó: M. KORNMESSER / AFP
Először fedeztek fel vízgőzt egy olyan távoli bolygó légkörében, amely csillaga körül, az úgynevezett lakható zónában kering. A Nature Astronomy című szaklapban szerdán nyilvánosságra hozott felfedezés mérföldkő lehet a Naprendszeren kívüli élet jelei utáni kutatásban.
Tudósok szerint ez a szuperföld az egyetlen exobolygó, amelyen az élettel összeegyeztethető hőmérséklet, valamint víz van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban van élet a 110 fényévnyire lévő, a Föld tömegének nyolcszorosával bíró K2-18b exobolygón, de a távoli planéta az egyik legjobb jelölt lehet.
„Vizet találni egy talán lakható világon hihetetlenül izgalmas”

– mondta Angelos Tsiaras, a University College London (UCL) munkatársa, a tanulmány társszerzője.

 „A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések tették lehetővé annak felfedezését, hogy a bolygónak van légköre, és hogy ez a légkör vízpárát tartalmaz - ez két jó hír a bolygó lakhatóságának vizsgálata szempontjából” – mondta Giovanna Tinetti társszerző.
A K2-18b exobolygót 2015-ben fedezte fel a Kepler amerikai űrteleszkóp. Napja, a K2-18 egy vörös törpe az Oroszlán csillagépben. A bolygó csillagának úgynevezett lakható zónájában kering, tehát olyan távolságra tőle, amely lehetővé teszi felszínén a folyékony víz állandó jelenlétét. Az UCL csapata a Hubble adatait használta és kifejlesztett egy nyílt kódú algoritmust a bolygó légkörén átszűrődő csillagfény elemzésére. Az eredmények felfedték a vízpára molekuláris jeleit, valamint hidrogén és hélium jelenlétét mutatták ki a planéta légkörében. A K2-18b valószínűleg jégből és szilikátokból áll, mint a Föld, a Mars és a Vénusz.
Szerző