Trópusi vihar vonul végig a hurrikán sújtotta Bahamákon

Publikálás dátuma
2019.09.13. 09:49

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
A ciklon helyi idő szerint péntek reggel érhet a térségbe.
Trópusi vihar vonul végig az elkövetkező napokban a Bahamákon, ahol két héttel ezelőtt hatalmas pusztítást vitt véghez a rendkívüli erejű Dorian hurrikán – figyelmeztetett helyi idő szerint csütörtökön a miami hurrikán-előrejelző központ. A ciklon a Bahamák északnyugati részén söpör végig, és várhatóan helyi idő szerint péntek reggel ér a térségbe. A központ Abaco, Bimini, Eleuthera, Nagy-Bahama és New Providence-szigetre, illetve a Berry-szigetekre adott ki figyelmeztetést. A Bahamákon szeptember elején söpört végig a legerősebb, 5-ös kategóriába sorolt Dorian hurrikán, megdöbbentő pusztítást okozva. A hatóságok ötvenre teszik a halálos áldozatok számát, és – legfrissebb összesítések szerint – 1300 embert eltűntként tartanak nyilván. A legtragikusabb helyzet a Bahamák északi szigetén, Abacón van, amelyet teljesen letarolt a csaknem 300 kilométeres óránkénti sebességgel süvítő hurrikán, jóformán egy ház sem maradt épen. A szigeteken javában tart az eltűntek felkutatása és a károk felszámolása. A pénteken érkező vihar nyilvánvalóan nehezíteni fogja a kárfelszámolók és segélymunkások dolgát, jóllehet erejében messze elmarad majd Doriantól. A miami központ szerint a szél sebessége nem fogja meghaladni az óránkénti ötven kilométert, és legfeljebb tíz centiméter eső eshet vasárnapig. A Bahamákat elhagyva a vihar Florida keleti partvidéke felé veszi útját, és a jövő héten érkezik a West Palm Beachtől északra fekvő térségbe.
Még be sem fejezték az eltűntek keresését és itt az újabb vihar
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP or licensors
Szerző

Hazudott a királynőnek Boris Johnson?

Publikálás dátuma
2019.09.13. 09:30

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Boris Johnson mentegetőzésre kényszerült, amiért II. Erzsébetet meggyőzte a parlament felfüggesztésének törvényességéről, de állítja, nem hazudott az uralkodónak.
Súlyosan tévedett mindenki, aki azt hitte, a westminsteri parlament öthetes bezárásával elcsendesedik a viharos brit politikai élet. Éppen az ellenkezője történt két, egymástól elválaszthatatlan fronton is. Az egyik a parlament szüneteltetésének kérdése, a másik az Operation Yellowhammer, Citromsármány Hadművelet, a kormány felkészülése a megállapodás nélkül bekövetkező Brexit után feltételezett legrosszabb forgatókönyvre. Mint arról lapunk már beszámoltunk, október 14-e előtti utolsó ülésén a parlament megszavazta, hogy a kormánynak minden lehetséges hivatalos és a közösségi hálón keresztül kommunikált dokumentumot és szöveget nyilvánosságra kell hoznia a már korábban kiszivárogtatott akciótervvel kapcsolatban. Meg kell hagyni, Boris Johnson csapata gyorsan lépett, szerda este közzétette a bizalmas és érzékeny kormányzati papírokat, de a leghatározottabban elzárkózott a magánjellegű üzenetváltások közkinccsé tételétől. Az illetékes miniszter, Michael Gove a képviselőknek ezt a kérését “irracionálisnak és aránytalannak” minősítette. Az iratok az augusztus 2-i állapotokat tükrözik, és mint erről a védelmi miniszter, Ben Wallace beszámolt, a kormány a legrosszabb eshetőségeket vázolta fel, amelyek csak akkor válnának valósággá, ha semmilyen intézkedést nem tenne, de ennek éppen az ellenkezőjéről van szó. A most közzéett ötoldalas összefoglaló kétségtelenül sokkoló elemeket tartalmaz, megkérdőjelezve Boris Johnson korábbi ígéreteit az alku nélküli kilépéssel kapcsolatban. A közvéleményt leginkább aggasztó veszélyek közé tartozik a teherszállítás komoly, akár két és fél napos késlekedése. A no-deal Brexitet követő napon a kamionok 85 százaléka nem lesz felkészülve a Franciaországgal életbe lépő vámszabályok betartására. A fennakadással, például a Londonban és a Délkelet-Angliában fellépő üzemanyag-hiánnyal hónapokig együtt kell élni. Ellátási zavarok várhatók a gyógyszerek és az élelmiszeripari termékek területén, hozzájárulva az infláció emelkedéséhez, ami elsősorban a szerényebb anyagi körülmények között élőket sújtja majd.  A megrázó prognózis olvastán és az Edinburgh-ban ülésező Skóciai Legfelső Polgári Jogi Bíróság szerdai döntése alapján, mely szerint a parlament felfüggesztése “törvénytelen, ezért érvénytelen”, illetve “megengedhetetlen célja a parlament elnémítása” volt, a Munkáspárt csütörtökön az országgyűlés visszahívását követelte. Sir Keir Starmer, a Labour Brexit-ügyi árnyék-minisztere az Egyesült Királyságra leselkedő “komoly kockázatokra” hivatkozva tartja “minden eddiginél szükségesebbnek” a parlament ellenőrzési és számonkérési missziójának gyors helyreállítását. Ehhez mindenképpen meg kell várni a Legfelső Bíróság keddi ülését és a hét második felére várt döntését a prorogáció törvényességével kapcsolatban. Ha a Legfelső Bíróság jogellenesnek nyilvánítja, a királynőnek minden valószínűség szerint vissza kellene hívnia a parlamentet. Dominic Grieve volt legfőbb ügyész, a konzervatív frakcióból a múlt héten kizárt “rebellisek” egyike szerint Boris Johnson pozíciója “tarthatatlanná” válna és “nagyon gyorsan le kellene mondania”, ha bebizonyosodna, hogy félrevezette az uralkodót a prorogáció okaival kapcsolatban. Boris Johnson újságírók előtt “abszolúte nem” választ adott arra a kérdésre, vajon “hazudott-e” a királynőnek. A kormányfő emlékeztetett, hogy a végső ítéletet a Legfelső Bíróságnak kell kimondania”. Az ostromlott politikus is világszerte nagy becsben tartott “független intézménynek, az alkotmányosság dicsőségének” nevezte a brit igazságszolgáltatást, ragaszkodva ahhoz, hogy a parlament felfüggesztésének egyetlen célja a királynői programbeszéd, a törvényhozási tervek előkészítése volt. A képviselőknek mind az október 17-i európai csúcsértekezlet előtt, mind után lesz lehetőségük a Brexit-stratégia megvitatására, ígérte ismét a brit kormányfő.
Frissítve: 2019.09.13. 09:38

Törökország réme fenyeget Varsóban

Publikálás dátuma
2019.09.13. 09:00

Fotó: Artur Widak / NurPhoto
Lengyelországban éppen egy hónap múlva, október 13-án rendezik meg a parlamenti választást, s a jelek szerint a voksolás közeledtével folyamatosan tudja növelni népszerűségét a jobboldali konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS). Az augusztus vége óta készített közvélemény-kutatások mindegyike 40 százalék felett mérte a pártot, bár Varsóban már megszokott, hogy az egyes felmérések között meglehetősen nagyok az eltérések. Míg az IPSOS/OKO 41 százalékon látja a PiS-t, az Estymator 47,2 százalékon. Az ellenzéki polgári koalíció támogatottsága 21-30 százalék között mozog, a baloldali szövetségé 9-14 százalék között. Mindez azt jelzi, a kormánykoalíció népszerűségét nem rázta meg különösebben egy hatalmas botrány, amely miatt augusztus végén távoznia kellett Lukasz Piebiak lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek. Kiderült ugyanis, hogy hecckampányt szervezett azon bírákkal szemben, akik bírálni merészelték a kormányzat úgynevezett igazságügyi reformját. Akkor az onet.pl internetes portál számolt be arról, hogy Piebiak egy Emilia nevű nővel beszélt bírák lejáratásának lehetőségéről. Arról tett említést, hogy név nélkül információkat kell kiszolgáltatni a bírákról újságíróknak. Az onet szerint a negatív kampány húsz bírát érintett. Piebiak azóta is minden vádat tagad, állítása szerint „nem véletlen, hogy mindez a választások közeledtével került elő”, bár tagadhatatlanul elég gyorsan kénytelen volt távozni. A PiS 2015-ös választási győzelme után egy sor olyan törvényt hozott, amely sérti az alapjogokat, köztük volt az igazságügyi reform is. Az Európai Bíróság felszólította Varsót, helyezze törvényen kívül, mert sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Később az országgal szemben megindították a 7-es cikkely szerinti eljárást, amely akár uniós szavazati jogának elvételét eredményezheti. A lejárató hadjáratban a lengyel kormány trollcsapata naponta küldte ki gyűlölködő emailek ezreit, emellett Twitter és Facebook üzenetekkel igyekeztek ártani a kiszemelt áldozatoknak. A lengyel közvélemény egy részét megrázta, hogy az instrukciókat, illetve a lejáratásokhoz szükséges anyagokat közvetlenül a minisztériumtól kapták. A kampány által érintett egyik bíró szerint már a vég kezdetét jelenti, ha a bírák félni kezdenek. Zbigniew Ziobro „reformja” értelmében ugyanis eljárást indíthatnak a bírák, az ügyészek ellen, leválthatják őket, sőt rosszabb esetben meg is tilthatják nekik hivatásuk gyakorlását. „Hasonlóságot látunk mindazzal, ami Törökországban történt” – vélte Bartlomej Prymusinski poznani bíró. 
Frissítve: 2019.09.13. 14:21