Sok a csúszás az építőiparban

Publikálás dátuma
2019.09.13. 17:08

Fotó: SHUTTERSTOCK
Ennek egyik sokat emlegetett oka a szakemberhiány, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma.
Ismét lendületet vett az építőipar: a KSH legfrissebb adatai szerint a szektor termelése az idén júliusban harmadával meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 32,2, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal. A bővülés júniushoz képest is jelentős, 9,6 százalékos volt. Ha pedig az év első hét hónapját hasonlítjuk össze 2018 azonos időszakával, akkor 34,7 százalékos emelkedés látszik.  Kérdés, a lendület mennyire lesz tartós. A jövőben várható teljesítményt előrejelző új szerződések volumene ugyanis - tavaly júliushoz képest - már 25,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké azonban 40,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 10,2 százalékkal maradt el a tavaly július végitől.  Az előző hónapokban látott átmeneti lassulást követően ismét némi lendületet vett a hazai építőipar, a kapacitáskihasználás viszont várhatóan továbbra is hasonlóan hektikusan alakulhat hónapról hónapra az iparágban – vélekedett az adatok kapcsán Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ennek egyik sokat emlegetett oka a szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. Az újra 27 százalékra emelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet – tette hozzá Horváth András, megjegyezve: a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is fékezheti átmenetileg a kibocsátást. Ezzel együtt az idén 30 százalék körüli növekedésre számít az elemző az iparágban, amely így továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez. Szerinte az építőiparban folytatódni fog a bérek emelkedése és fehéredése, a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik majd a szektorba, így enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.   
Szerző
Témák
építőipar KSH

MNB: lyukat üt az adócsökkentés a tb-alapokon

Publikálás dátuma
2019.09.13. 17:04

Fotó: Népszava
Az évközi szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentése miatt a tervezett nullás egyenleggel szemben a két társadalombiztosítási alapban mintegy száz milliárd forintos hiány keletkezik – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most kiadott költségvetési jelentésében.
További 130 milliárd forintos extrahiányt okoz a tervezetnél magasabb nyugdíjprémium, a visszamenőleges nyugdíjemelés kifizetése, valamint az egészségügyi kassza többletkiadásai. A tb-alapok terven felüli 240 milliárd forintos extrahiányát ellensúlyozzák az év eleje óta befolyt többlet adóbevételek, ezért az MNB azt valószínűsíti, hogy a tervezetnek megfelelően mintegy ezer milliárd forint lesz az államháztartás hiánya, annak ellenére hogy az első félévben alig 390 milliárd forint volt deficit. Így az MNB szerint idén a büdzsé hozzá a tervezett szintet, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés jóval nagyobb a tervezet négy százalékos ütemnél – vagyis a kormány a bevételi többletet már fel is élte. Az már csak hab a tortán, hogy a kabinet az idei költségvetési törvény módosítását tervezi – bár a hiány növelésére valószínűleg nem kerül sor, hisz Varga Mihály épp a múlt hét végén állt ki a fegyelmezett(ebb) költségvetési politika szükségessége mellett. A MNB szerint jövőre tovább csökken a költségvetés hiánya, arra számítanak, hogy az elfogadott 2020-as büdzsének megfelelően a GDP egy százalékára, mintegy 550 milliárd forintra mérséklődik a deficit – amely, ha összejön történelmi mélypont lesz. Az MNB arra is kitért, hogy a viszonylag alacsony hiánynak és a négy százalékot vagy azt meghaladó növekedésnek köszönhetően az államadósság GDP-arányos mértéke a mind a két évben jelentősen csökken. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.13. 20:23

1270 millió forint közpénzzel segített ki egy kínai beruházást a kormány Kapuváron

Publikálás dátuma
2019.09.13. 15:53

Fotó: Nyikos Péter / MTI
Aztán még 2900 millióval egy francia nagyvállalatot Dorogon.
1,27 milliárd, azaz 1270 millió forintot állt az adófizetők pénzéből a kormány az Intretech Hungary Kft. kapuvári, 8,8 milliárdos beruházásából. "Ebben a gyárban minden a huszonegyedik századot képviseli, itt minden az ipar 4.0 koncepciója alapján történik" - örvendezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az avatón.
Most nincs szó arról sem, hogy konkrét új munkahelyek teremtésére ment volna el a közpénz. Ilyesmi egyre kevesebbszer fordul majd elő: miután a 2014-es 4,6 millióról idénre 14,6 millió forintra nőtt az egyetlen új munkahelyre jutó, nagyvállalatoknak nyújtott állami támogatás, a kormány úgy döntött: száműzi a munkahelyteremtést a külföldiek beruházásaihoz adott támogatások feltételei közül. Ennek kapcsán Szijjártó arról beszélt, hogy elfogyóban a szabad munkaerő, de más is lehet a háttérben. Éppen az Orbán-kormány által bőségesen megtámogatott "ipar 4.0" lényege ugyanis részben az automatizáció, ami aztán állások megszűnéséhez vezet. Mutatja ezt az Electrolux "ipar 4.0-ás" fejlesztése is, ami 800 magyar munkahely megszűnésével jár majd.
Ami Kapuvárt illeti, Zifeng Wei, az Intretech Hungary Kft. alelnöke a beruházást úgy mutatta be: egy 7500 négyzetméteres üzem épült, melyben automata ültető és összeszerelő gépek segítségével elektronikai alkatrészek és termékek gyártása folyik majd. Linden Lin, az Intretech elnöke arról beszélt, vállalatuk intelligens vezérlő elemek, valamint innovatív fogyasztói elektronikai termékek kutatása és fejlesztése terén nyújt szolgáltatásokat, melyekkel több mint hatvan vállalatot látnak el.
Szijjártó az avatón kitért arra is, hogy egy termelésorientált gazdaságból egy kutatás-fejlesztési fókusz felé halad a magyar gazdaság. Ez a magyar közoktatás állapotát elnézve nem hangzik túl hitelesen, sem akkor, ha figyelembe vesszük, mennyire megnehezítette a kormány azt, hogy egy diák a felsőoktatásba juthasson (többek közt emiatt is tüntetnek pénteken a diákok). Zajlik továbbá az akadémiai kutatóhálózat szétverése is, vele párhuzamosan pedig a szakképzések erősítése, melyek szintén más irányba mutatnak, mint a miniszter szavai: inkább az autóipar igényeinek kiszolgálása felé.

2900 millió forint közpénz az autóiparnak

Dorogon is járt pénteken Szijjártó Péter, ahol nem egy kínai, hanem egy francia nagyvállalat beruházását segített felavatni. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai eredményei, az alacsony adók és a munkára rakodó adóterhek fokozatos csökkentése tették vonzóvá Magyarországot és Dorog térségét - áradozott a GMD járműalkatrészeket gyártó alumíniumöntödéjének felavatásán a Dorogi Ipari Parkban.
A miniszter az átadás előtt közölte, a beruházás értéke 20 milliárd forint, melyhez a kormány 2,9 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyújtott.

A GMD csoport fém- és műanyagipari termékeket gyárt főképp a járműipar és más ágazatoknak. Sajtolással, fröccsöntéssel, hőformázással, alumínium-olvasztással, valamint fémöntéssel foglalkoznak, tömítéseket készítenek. A pénteki bejelentés szerint ezen a téren 240 új munkahelyet hoznak létre. A darabár itt valamivel a 14 milliós idei átlag alatt van: 12 millió forint állásonként. Idén az első hét hónap alatt már 55 milliárd forintot költött el a külgazdasági tárca beruházások támogatásra, miközben az egész éves költés 2015-ben még csak 35 milliárd forint volt.
Ami az autóipart illeti, a lassuló világgazdasági növekedés és a lanyhuló kereslet nem sok jóval kecsegteti a magyarországi ágazatot. Már az elmúlt egy-két évben némi visszaesést lehetett tapasztalni az Audi kibocsátásában, a Mercedes pedig elhalasztotta a kecskeméti gyár bővítését. A BMW debreceni beruházása a jelek szerint nem áll le.