401 lopott vagy hamis útlevelet kobzott el a rendőrség az athéni repülőtéren

Publikálás dátuma
2019.09.13. 21:02
A kép illusztráció
Fotó: Sebastian Gollnow / dpa Picture-Alliance / AFP
Az okmányokat embercsempészek árulhatták.
Több száz lopott vagy hamis útlevelet kobzott el a görög rendőrség pénteken egy razzia keretében az athéni repülőtéren. A 401 lopott vagy hamis útlevél egy nőtől került elő, akit őrizetbe vettek. Elmondása szerint az okmányokat külföldről csempészte be.
A rendőrség nem közölte a nő nemzetiségét. A dpa német hírügynökség által szerzett információk szerint egy román állampolgárról van szó, aki Bukarestből utazott Athénba.
A lopott vagy hamis útleveleket nemzetközi embercsempész csoportok árusítják a más uniós tagállamokba eljutni szándékozó bevándorlóknak.
A csempészek akár 6000 eurót - csaknem kétmillió forintot - is elkérhetnek egy ilyen dokumentumért.

A görög rendőrség csaknem naponta tartóztat le olyanokat, akik hamis útlevelekkel próbálnak meg Nyugat-Európába eljutni az ország repülőtereiről.
Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt a Görögországba érkező menekültek száma, elsősorban Törökországból, az ottani hatósági bánásmód és kitoloncolások miatt. A migráció visszaszorításáról az EU és Törökország között megállapodás született, amely kimondja, hogy Ankara megakadályozza a háború elől menekülő emberek bejutását az EU-ba. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint hároméves csúcsot ért el az idén érkezők száma: csaknem 36 400 ember érkezett Görögországba az év eleje és szeptember 8. között, közülük 28 ezren az Égei-tengeren keresztül.

Kína felfüggeszti az amerikai disznókra kivetett pótvámot, a sertéspestis lehet a háttérben

Publikálás dátuma
2019.09.13. 18:01

Fotó: Yuan shuiling / AFP/Imaginechina
A sertésállományt tavaly nyár óta harmadára csökkentette a járvány, az árak az egekben vannak.
Kína felfüggeszti egyes amerikai agrártermékek - köztük a szójabab és a sertéshús - esetében a pótvámokat, továbbá támogatja amerikai mezőgazdasági termékek beszerzését - jelentette pénteken a Hszinhua kínai állami hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva. A kínai kormány támogatja a hazai vállalatokat abban, hogy a piac és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban bizonyos mennyiségű amerikai agrártermékeket vásároljanak.
Az Egyesült Államok Kínába irányuló exportjának egyik legfontosabb árucikkének számító szójababot Kína 2018 júliusában sújtotta 25 százalékos pótvámmal a sertéshússal együtt, válaszul az egyes kínai termékekre bevezetett amerikai büntetővámokra. A szójababra vonatkozó pótvámot aztán idén szeptember 1-étől további 5, míg a sertéshúst sújtót 10 százalékkal emelte Kína.
A sertéshús pótvámjának felfüggesztése az Egyesült Államok irányába tett gesztuson túl összefüggésben áll azzal is, hogy Kína sertésállományát tavaly nyár óta harmadára csökkentette az afrikai sertéspestis járvány, aminek következtében a sertéshús ára az egekbe nőtt, és az ország jelentősen rászorul a külföldi beszállítókra.
Kína azt követően tett újabb engedményt, hogy Washington a kínai nemzeti ünnepre való tekintettel október 1-éről 15-ére halasztotta az egyes kínai árucikkekre kivetett, legújabb pótvámok hatályba léptetését. Az Egyesült Államok gesztusa pedig ugyancsak válasz volt arra a szerdán tett kínai bejelentésre, hogy Peking szeptember 17-étől egy évre felfüggeszti bizonyos amerikai termékek esetében - egyebek mellett gyógyszerek, ipari kenőanyagok, növényvédőszerek, valamint bizonyos, állatoknak szánt tápanyagok, például tejsavófehérje - a még tavaly bevezetett pótvámokat.
Washington és Peking a múlt csütörtökön abban állapodott meg, hogy tárgyalóik október elején Washingtonban találkoznak ismét a kereskedelmi tárgyalások újabb fordulójára. A jövő héten kínai tisztviselők utaznak Washingtonba a találkozó előkészítésére. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön úgy nyilatkozott: bár egy átfogó megállapodást kíván elérni a kínai féllel, elfogadhatónak tart egy átmeneti egyezményt is.

Százmilliós amerikai segély Ukrajnának

Publikálás dátuma
2019.09.13. 17:22

Fotó: Pavlo Pakhomenko / AFP
Donald Trump állítólag demokrata kihívója ellen is felhasználta volta az ukránoknak szánt segélyeket, ám végül túl nagy ellenállásba ütközött.
Jóváhagyta az amerikai külügyminisztérium 141,5 millió dollár (körülbelül 42,5 milliárd forint) katonai segély kifizetését Ukrajnának. Ha a következő 15 napban a Kongresszus nem emel kifogást, akkor az összeget még ebben a hónapban kifizethetik. A segély hivatalos célja az orosz agresszió megfékezése, ami a gyakorlatban változatos támogatást jelent. A Defensnews védelmi szakportál szerint jut pénz többek között például tanácsadásra, kiképzésre, angoltanításra, szimulátorokra, kommunikációs eszközökre, de olyan halálos eszközökre is, mint a mesterlövész fegyverek vagy rakétavetők, valamint külön forrásokat szánnak a Fekete-tenger biztonságának megteremtésére. Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, az amerikai védelmi minisztérium további 250 millió dolláros (75 milliárd forintos) katonai segélyének a kifizetése elől is elhárul az akadály. A tetemes összeg az utóbbi hetekben, hónapokban nagy belpolitikai vihart kavart az Egyesült Államokban, miután Donald Trump elnök konzultált Mark Esper védelmi miniszterrel és az azóta menesztett John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval, és az ukrajnai segélyek visszatartását és újravizsgálását rendelte el. A Fehér Ház kommunikációja szerint ennek oka az volt, hogy az elnök biztosra akar menni, hogy az amerikai adófizetők pénze jó helyre megy, és nem tűnik el az ukrán korrupció mocsarában. Továbbá állítólag Trump szerette volna, ha Ukrajna katonaságának fejlesztéséből mások is kiveszik a részüket. Az elnök már választási kampányában is azt ígérte, hogy alaposan meg fogja nyirbálni az Egyesült Államok külföldre irányuló támogatásait. 
Ukrajna túl fontos ahhoz, hogy belpolitikai játszmákra használják fel
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Csakhogy később a Washington Post úgy értesült, a segélyek visszatartása mögött valójában az állhatott, hogy Trump így próbált meg nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkijre. Állítólag az amerikai elnök személyes ügyvédje, Rudolph W. Giuliani Madridban találkozott az ukrán államfőhöz közeli személyekkel, hogy rávegyék, indítsák újra a vizsgálatokat a demokraták egyik legesélyesebb elnökjelöltjével, Joe Bidennel és fiával, Hunter Bidennel szemben. Utóbbi egy ukrán energetikai vállalat igazgatótanácsában dolgozott, amely korrupciós ügybe keveredett. Apja pedig azért került bajba, mert maga dicsekedett el vele, hogy Barack Obama alelnökeként kirúgatta az ukrán legfőbb ügyészt, aki nem mellesleg fia ügyében vizsgálódott. Végül az ügy vádemelés nélkül végződött, de Trumpnak nyilván jól jött volna, ha felmelegítik az ügyet. Terveit végül az hiúsíthatta meg, hogy republikánus képviselők is jelezték: Ukrajna túl fontos ahhoz, hogy belpolitikai játszmákra használják fel, és készek a demokratákkal szavazni, ha kell. Az amerikai médiában megjelentek olyan vélemények is, miszerint a segélyek visszatartásának valódi oka, hogy az amerikai elnök „nem akar csalódást okozni” Vlagyimir Putyinnak. Tény, hogy Donald Trump rendre tesz barátságos gesztusokat az orosz elnöknek. A Krím-félsziget orosz bekebelezéséért a felelősséget például hajlamos demokrata elődjére, Obamára kenni, nemrégiben pedig meglebegtette, hogy visszahívná Oroszországot a világ legerősebb gazdaságait tömörítő G7-ek tanácskozására. Beszédes az is, hogy a májusban megválasztott Zelenszkij még mindig nem jutott el a Fehér Házba, bár augusztusban már felmerült egy találkozó lehetősége a közeljövőben. Másrészt viszont a gesztusokon túl az Egyesült Államok – és benne a politikai elit – rendre kiáll Ukrajna mellett, szót emel az orosz agresszió ellen, és eddig másfél milliárd dollár segély kifizetése mellett kötelezte el magát.
Szerző