Tizennégy embert mentett meg saját élete árán egy magyar pilóta Németországban

Publikálás dátuma
2019.09.14. 18:38
Egy Cessna 208-as. Ilyen típusú gépet vezetett utolsó útján F. Ottó is. A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gép zuhanni kezdett, a szegedi férfi viszont addig tartotta levegőben, míg az utolsó ejtőernyős is ki nem ugrott az utastérből.
Hősként emlékeznek német kollégái F. Ottó repülővezető oktatóra, aki szerint 14 ejtőernyős életét mentette meg, de ő maga belehalt egy repülőgép-katasztrófába – írja a Bors Online. A lap úgy tudja, hogy 31 éves férfi szerdán csapódott a földbe a gépével Németországban, Berlintől mintegy 70 kilométerre.
F. Ottó aznap egy Cessna 208-as géppel szállt fel, az ejtőernyősöket egy közeli ugróbázisról vitte, ugyanis ejtőernyős-ugrató pilótaként is ténykedett. A géppel minden rendben volt, ám valami gikszer mégis történhetett. A német Abendblatt című lap szerint a repülő a bázis mellé csapódott be a mezőre, az ejtőernyősök pedig még időben elhagyták a gépet. – Biztosak vagyunk benne, hogy az utolsó pillanatig az ernyősök életét védte. Nem kizárt, hogy a baleset előtt már tudta, zuhanni fog, és próbálta a repülőbázistól messzebb, olyan területre manőverezni a Cessnát, ahol nincsenek emberek – nyilatkozták a magyar lapnak Ottó kinti kollégái.  – Gyanakszunk arra, hogy valami műszaki hiba történhetett. Biztosak vagyunk benne, úgy próbált manőverezni, hogy olyan helyen tegye le a gépet, ahol senki életét nem veszélyezteti. Ő ilyen volt mindig – mondták a megindult munkatársak,. Bár az ejtőernyősök életben maradtak, a német lap hiába kereste fel a bázisukat, nem akartak nyilatkozni a történtek részleteiről. A rendőrség biztosan kihallgatja az ernyősöket és a bázis üzemeltetőjét is a baleset miatt. 
Szerző

Új kormány, új gyakorlat: kiköthetett Olaszországban egy tengerből mentett menekülteket szállító hajó

Publikálás dátuma
2019.09.14. 13:17

Fotó: ANNE CHAON / AFP
Nagyjából már működik az elosztási mechanizmus, amiről csak 23-án írják alá a szerződést.
Lampedusán kapott partraszállási engedélyt az Ocean Viking civil hajón tartózkodó 82 menekült - jelentette be az olasz kormány szombaton, biztonságos helyként meghatározva a szigetet. Az olasz hatóságok arról még nem döntöttek, hogy az Ocean Viking egyenesen behajózhat-e a földközi-tengeri sziget kikötőjébe vagy a civil hajóról az olasz parti őrség hajói szállítják partra az embereket. Ez az első alkalom azóta, hogy a francia, a német, az olasz és a máltai kormány új mechanizmust dolgozott ki a Líbiából érkező menekültek elosztására. Bár a szerződést csak szeptember 23-án fogják aláírni a belügyminiszterek, az Ocean Viking esetében már működött az új rendszer, bár döcögősen: a 82 ember negyedét-negyedét Franciaország és Németország vesz át, a többiek szétosztására viszont eddig nem jelentkezett más EU-tagállam.       A római kormány csütörtökön döntötte el, hogy a civil hajó kikötésének engedélyezését a fedélzeten lévő menekülte európai szétosztásához köti.        Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) alkotta új kormány változtatni akar az eddigi migrációs politikán: a migránsok európai szétosztását szorgalmazza a korábbi kormányfőhelyettes, belügyminiszter, a Liga pártot vezető Matteo Salvini által bevezetett határ- és kikötőlezárás helyett. Giuseppe Conte miniszterelnök a Róma által kívánatosnak tartott elosztási rendszert úgy foglalta össze, hogy ha százan érkeznek, akkor tízen Olaszországban maradhatnak, a többieket szétosztják a tagállamok között. Olasz sajtókommentárok szerint erről a rendszerről Franciaország és Németország már a nyáron döntött, és ez szerepel abban a megállapodásban is, amelyet a francia, a német, az olasz és a máltai belügyminiszter Máltán, szeptember 23-án készül aláírni. A megállapodás szerint Olaszország és Málta lesz ismét az első európai kikötő a földközi-tengeri migrációs útvonalon. Tehát az olasz kikötők megnyílnak, és ismét Olaszországra és Máltára hárul az érkezők első befogadása és azonosítása. Párizs és Berlin az érkezők 25-25 százalék befogadására kötelezi el magát, de kizárólag a menedékkérőnek minősülő személyeket vennék át. Salvini, a korábbi koalíciót megbuktató, de ezzel ő is megbukó egykori belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes rögtön kiposztolta a Twitterre, hogy az új kormány gyűlöli az olaszokat.
Frissítve: 2019.09.14. 13:30

Újra vizsgázik a demokrácia Tunéziában

Publikálás dátuma
2019.09.14. 12:00
Haísz Szajed alkotmányjogász- profes�- szor, független elnökjelölt kézművesek közé igyekszik vegyülni
Fotó: Nacer Talel / AFP/Anadolu Agency
Tunéziát az arab tavasz egyetlen igazi sikertörténeteként szokták emlegetni, ám a békés politikai átmenet a gazdasági problémákat egyelőre nem oldotta meg.
Tunéziában elnökválasztást tartanak vasárnap, miután az ország első demokratikusan megválasztott államfője, Bédzsi Káid esz-Szebszi 92 esztendős korában júliusban meghalt. Komoly próbatétel ez az észak-afrikai állam számára, ahonnét az egész úgynevezett arab tavasz elindult 2010-ben, letaszítva több mint két évtizedes hatalmából Zin el-Abidin ben Alit. Tunéziát azóta is úgy tartja számon a nemzetközi közösség, mint ahol egyedüliként beteljesül az arab tavasz, megvalósult a többpárti demokrácia. A Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett nevű tunéziai szervezetet 2015-ben még Nobel-békedíjjal is elismerték a jázminos forradalom utáni békés átmenetért végzett munkájáért. Az átalakulás azonban egyelőre nem hozta meg a várt gazdasági fellendülést. A Világbank adatai szerint a gazdaság 2011 óta lényegében stagnál, a GDP-növekedés alig haladja meg az évi 2 százalékot. A munkanélküliség viszont továbbra is magas, évek óta 15 százalék körüli, az álláskeresők harmada ráadásul egyetemet végzett. A France24 riportja szerint van olyan fiatal, aki a forradalom óta nem tud elhelyezkedni, miután százával zártak be a gyárak az arab tavaszt követően. Közben viszont az infláció 7 százalékos, csak az elmúlt három évben harmadával drágult az élet. A százezreket foglalkoztató turizmus is csak lassan tér magához, miután az Iszlám Állam két, összesen hatvan életet követelő támadást hajtott végre 2015-ben egy fővárosi múzeumban és egy tengerparti strandon. Azóta viszonylagos nyugalom van ugyan, de radikálisok idén júniusban is két halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet követtek el Tuniszban. Becslések szerint nagyjából háromezer tunéziai csatlakozhatott az Iszlám Állam iraki és szíriai harcához, közülük ezren térhettek haza, tehát a hatóságoknak itt is meg kell küzdeniük a szélsőségesekkel. Ennek ellenére Tunéziából nem túl jelentős a migráció Európa felé: bár Olaszországba tőlük érkeznek a legtöbben, ez idén eddig mindössze 1326 bevándorlót jelentett, Spanyolországban pedig az 500-at sem éri el a számuk. A nehéz körülmények között legalább annak lehet örülni, hogy Tunéziában tényleg működik a demokrácia. A vasárnapi választáson 26 jelölt indul, de egyelőre megjósolhatatlan, hogy ki fog győzni. Akadnak köztük „nehézsúlyú” politikusok, mint például a jelenlegi miniszterelnök Jusszef Sahíd, a korábbi kormányfő, Mehdi Dzsoma, vagy a befolyásos iszlamista Ennahda párt alelnöke, Abdel-Fattáh Muru. Kisebb felzúdulást okozott ugyanakkor, hogy a „tunéziai Silvio Berlusconit”, a médiamogul Nabíl Karuit korrupciós ügyei miatt letartóztatták, bár ettől függetlenül megmérettetheti magát. Két nő, az egykori turisztikai miniszter, Szalma Lumi, valamint a megdöntött ben Ali elkötelezett híve, Abír Musszi is ringbe száll. Sőt, sokáig úgy tűnt, hogy a muszlim többségű ország első nyíltan homoszexuális jelöltje is indulhat a választáson, ám végül a választási bizottság – 70 másik aspiránssal együtt – elutasította, hivatalosan azért, mert nem sikerült megszereznie a szükséges tízezer aláírást. Az elnökjelölteknek televíziós vitaműsort rendeztek, ahol nem meglepő módon főleg a gazdaság fellendítésére, a korrupció visszaszorítására koncentráltak a felek. Ha a vasárnapi voksoláson egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, akkor novemberben második fordulóra kerül sor. Addig azonban októberben még egy parlamenti választást is rendeznek, amely több párt számára bevallottan fontosabb. Jelenleg a tunéziai politikai rendszer felemás: az elnök mozgástere meglehetősen korlátozott, főként a kül- és védelmi ügyekre terjed ki, miközben a parlament által kinevezett miniszterelnök viszi a „napi ügyeket”. Több jelölt kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén népszavazásra bocsátja az elnöki hatalom kiterjesztését. Egyelőre tehát teljesen bizonytalan, ki lesz Bédzsi Káid esz-Szebszi utódja, akinek néhány jelentős reform is köszönhető, különösen például a nők jogainak kiterjesztésével kapcsolatban. Ugyanakkor személye politikailag már megosztóbb volt, hevesen ellenezte például, hogy az előző diktatórikus kormányzatok tisztségviselőit felelősségre vonják. Ezzel magát is mentette, miután egy független bizottság azzal vádolta, hogy szerepe volt az országot 1957-től 1987-ig vezető Habib Burgiba köztársasági elnök ellenfeleinek tömeges letartóztatásában, meghurcolásában és kínzásában. 
Szerző