Veszélyes csapás az olaj árára a szaúdi dróntámadás

Egyelőre még azt sem tudni biztosan, hogy ki hajtotta végre az olajlétesítmények elleni akciót.

Megkongatták a vészharangokat az energetikai szakértők, miután szombaton dróntámadás érte Szaúd-Arábia egyik jelentős olajfinomítóját és olajmezejét, mire a világ legnagyobb nyersolaj exportőre átmenetileg 50 százalékkal visszafogta kitermelését. Pénteken a nyersolaj hordónkénti ára 60 dolláron állt, de az elemzők figyelmeztettek, hétfőn a piacok újranyitásakor jelentős, 5-10 dolláros drágulás várható. A borúlátóbb előrejelzések még a hordónkénti 80, sőt akár 100 dolláros árat sem tartották elképzelhetetlennek.

Hogy az emelkedés végső soron az üzemanyag árában is komolyabban megmutatkozik-e, azt egyelőre nehéz megjósolni. Számos országban, köztük Magyarországon az üzemanyag végső fogyasztói árának 50-60 százalékát a különféle adók teszik ki, az olaj, a finomítás, a profit költségeinek alakulása tehát csak részben van hatással arra, végül mennyit fizetünk a kutakon. Másrészt hazánkban az üzemanyag jövedéki adója is a Brent olaj árához kötött. Sok függ attól, hogy mennyire lesz tartós az olaj drágulása. Szaúd-Arábia igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy javában dolgoznak a károk helyreállításán, a termelés újraindításán, de ez még hetekig eltarthat. Az Egyesült Államok is jelezte, készek a vészhelyzeti tartalékokat piacra dobni, ha szükséges. Mint arra BBC-nek nyilatkozó energetikai szakértő, Nick Butler is rámutatott, a támadás közvetlen hatása vélhetően rövid életű lesz, különösen miután az elmúlt két évben a venezuelai és iráni helyzet nyomán a piac már „hozzászokott”, hogy hirtelen akár napi kétmillió hordónyi olaj is kieshet a rendszerből. Kérdés azonban az is, hogy milyen politikai következményei lesznek a történteknek? Várható-e újabb támadás, és Szaúd-Arábia készen áll-e elhárítására?

Kiszélesedhet-e, és fajulhat-e háborúig az egyébként is pattanásig feszült közel-keleti hangulat? Megannyi bizonytalan tényező, amelyek befolyásolhatják a piacot. Az biztos, hogy ezt a csapást már megérzi a világ. Az amerikai hatóságok statisztikái szerint Szaúd-Arábia augusztusig átlagosan napi nagyjából 10 millió hordó nyersolajat termelt ki, ezzel a világ össztermelésének 10 százalékáért felelt.

Tovább fokozza a káoszt, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, ki felelős a támadásokért, melyek ember életet ugyan nem követeltek, de óriási gazdasági pusztítást végeztek. A jemeni húszi lázadók – akik ellen a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció 2015 óta háborút vív – siettek vállalni a felelősséget az akcióért. Korábban már követtek el hasonló merényleteket, ipari létesítmények, sőt repülőterek ellen is, azonban jobbára a határhoz közel. A mostani csapás azonban Szaúd-Arábia szívében történt, több száz kilométerre attól a legközelebbi helytől, ahonnét a húszik elindíthatták drónjaikat. Egyes szakértők szerint a jemeni lázadók által birtokolt iráni és észak-koreai technológia aligha lehet ilyen nagy hatótávolságú, bár mások arra emlékeztetnek, volt már rá példa, hogy a fővárosig, Rijádig is repült el rakéta. A húszik megpróbálták azt sugallni, hogy az országon belülről támadhattak, de erre semmiféle bizonyíték nincs, ahogy arra sem, a merénylet valóban hozzájuk köthető. Egyelőre az sem világos, az eszközök hogyan játszhatták ki a szaúdi - és a közeli Bahreinben állomásozó amerikai - légvédelmet.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszer a szunnita szaúdiak regionális riválisát, a síita Iránt vádolta meg a támadással, de konkrétumokkal ő sem szolgált. Perzsa kollégája, Mohammad Dzsavad Zaríf szerint alaptalan hazugságok az amerikai feltételezések, és az iráni média is – az egyébként Teherán támogatását élvező – húszikat nevezte meg felelősökként. Felmerült még olyan verzió is, hogy a drónokat vagy rakétákat Irán-közeli milíciák indíthatták Irakból, ám ezt később az iraki kormányfő cáfolta. A szaúdiakkal hadban álló húsziknak nyilvánvalóan érdekében állt egy effajta támadás. Ugyanakkor Teheránnak sem jön rosszul, ha csapást mérnek riválisaira, és bebizonyosodik, szükség van az iráni olajra.

A támadások hírére Donald Trump telefonon biztosította Mohammed bin Szalmánt, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a szaúdi koronaherceg pedig megfelelő választ ígért. Hogy ez jelentheti-e a jemeni háború felpörgetését, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor tegnap a Fehér Ház még nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a történtek után is találkozzon az amerikai elnök és Hasszán Rohani perzsa államfő, bár ennek az esélyei valószínűleg tovább csökkentek. Harciasabban fogalmazott viszont az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka: Amír Ali Hadzsizadeh figyelmeztetett, hogy készen állnak egy teljes körű háborúra az Egyesült Államokkal, amelynek minden kétezer kilométeren belüli bázisa az iráni rakéták hatótávolságán belül van.