Több helyen többet fizetünk bankkártyával

Publikálás dátuma
2019.09.17. 08:15

A készpénzfelvétel is megy: idén a második negyedévben több mint 2,1 milliárd forintot vettünk ki ATM-ből
Már csaknem 9,5 millió hazai kibocsátású bankkártyája van a magyaroknak, a plasztik lapocskák száma az utóbbi negyedévben mintegy 50 ezerrel nőtt. A kártyák döntő többsége – 81 százaléka – érintéses fizetésre is alkalmas. A jegybank legfrissebb adatai szerint nőtt a kártyaelfogadó-helyek száma is: 2019 első negyedévének végéhez képest közel ezer elfogadóhellyel és 3 ezer – döntően érintéses fizetést lehetővé tevő – készülékkel több állt a vásárlók rendelkezésére. Számuk így  115 ezer, illetve 147 ezer felett alakult. Mindezek alapján nem meglepő, hogy tovább folytatódott a bankkártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom dinamikus bővülése. A belföldi tranzakciók száma 17, értéke 21 százalékkal nőtt, a külföldön lebonyolított tranzakciók száma és értéke pedig 30 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedett. A hazai boltokban a többség egyébként már érintéssel fizet: ezen tranzakciók vásárlásokon belüli aránya már eléri a 92 százalékot, ami több, mint 6 százalékos növekedés. A készpénz ezzel együtt még mindig igen népszerű: a készpénzfelvételek száma ugyan 2 százalékkal csökkent, értéke azonban 6 százalékkal emelkedett. Összességében több mint 2 124 milliárd forintot, vagyis alkalmanként 78 ezer forintot vett ki készpénzben az ATM-ekből vagy a bankfiókokból a lakosság az idei év második negyedévében. Az átutalások esetében épp fordított folyamat játszódott le: a darabszám közel 3 százalékkal 64 millióra bővült, az összérték viszont 2 százalékkal 157 milliárd forintra visszaesett. Az elsősorban a közüzemi számlák befizetésére használt csoportos beszedésekben viszont folytatódott a stabil növekedés.     

Több a visszaélés, de kisebb a kár

 Csaknem 17 ezer esetben éltek vissza hazai kibocsátású bankkártyákkal az idei év első negyedévében, az okozott kár értéke 385 millió forint alatt alakult. Ez tavalyhoz képest 14 százalékkal több esetet jelent, ám az okozott kár értéke mintegy 5 százalékkal kisebb. A visszaélések döntő többsége az internetes vásárlások során fordul elő, de az ilyen esetek száma és az okozott kár értéke továbbra is elenyésző a teljes kártyás forgalomhoz képest. A fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt ráadásul a kár alig több, mint 7 százaléka, összesen mintegy 33 millió forint terhelte a fogyasztókat. 

Szerző

Nem lesz ebből felzárkózás, egyre rosszabb az eltartottsági ráta

Publikálás dátuma
2019.09.16. 19:19

Fotó: Népszava
Egyre többen dolgoznak Magyarországon, de még mindig nem elegen. A társadalom eltartottsági rátája a következő években drasztikusan romlani fog – derül ki a KSH új becsléséből.
A legfrissebb demográfiai becslések szerint a magyar gazdaságban az eltartottsági ráta a jövőben folyamatosan és jelentősen emelkedni fog. Az előbbi szinte közismert, ám a most nyilvánosságra hozott adatok szerint 2062-re nyolcvan százalék közelébe emelkedik a 14 éven aluliak és a nyugdíjasok aránya az aktív korúakhoz viszonyítva – derül ki a napokban publikált A fenntartható fejlődés indikátorai című KSH kiadványból. A jelentés szerint a szegénységi kockázatok mérséklődtek az elmúlt években, de még a KSH szerint is súlyos nélkülözésben él a magyar lakosság 10 százaléka, miközben épp most ér véget állítólag a magyar gazdaság „aranykora”. A születéskor várható élettartam a legújabb adatok szerint csökkent, miközben az oktatás teljesítménye sem javult, sőt bőven hagy maga után kívánnivalót. Mindezek azért lennének fontosak – most nem beszélve arról, hogy egészséges és kiművelt embereknek nagyobb az esélye a jólét eléréshez –, mert a nagyon magas eltartottsági rátát csakis a versenyképesség fokozásával lehetne ellensúlyozni, erre pedig az oktatás és az egészségügy teljesítményének javítása nélkül esély sincs. 1990 és 2007 között még némileg csökkent (45,2 százalékra) a magyar társadalom eltartottsági rátája, 2018-ban azonban már 50,3 százalék volt, vagyis ezer dolgozóra 500 eltartott (iskolás és nyugdíjas) jutott. (Ugyanakkor az uniós átlag 54,6 százalék volt.) A mostani 50 százalékot meghaladó arány a következő évtizedekben folyamatosan növekedni fog, 2062-re érjük el a csúcsot 79 százalék körüli értékkel, vagyis ezer eltartóra csaknem nyolcszáz eltartott fog jutni. Az eltartottsági rátát egyszerre befolyásolja a születések száma, a halandóság, valamint a migráció. Ezen tendenciákra válaszul próbálkozik a kormány a születések számának emelésével, ám mint látható, még ha látványos változást is sikerül elérni 10-20 éven belül (aminek egyelőre semmi nyoma), az is csak arra lesz elegendő, hogy az eltartottsági ráta nem nyolcvan, hanem 70 százalék közelében tetőzzön. Az eltartottsági ráta csökkenthető a nyugdíjkorhatár emelésével vagy a migráció kihasználásával, ám ez utóbbiból jelenleg Magyarországon az elvándorlás a gond, mivel nem vagyunk a bevándorlók számára célország. A hazai eltartottsági ráta a lehető legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint alakul: a gyermekkorúak aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, és ez a trend fennmarad a következő évtizedekben is. 1990-ben még a népesség 20,5 százaléka volt gyermekkorú, az előzetes adatok szerint 2019-ben már csak 14,6 százalék lesz, annak ellenére, hogy az elmúlt években a termékenységi ráta emelkedett – írják a KSH elemzői. Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13,2 százalékról 19,4 százalékra nőtt. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú. Az eltartottsági ráta emelkedése komoly kérdéseket vett fel a jóléti, illetve a nyugdíjrendszer finanszírozásával kapcsolatban is, hiszen ha ez a tendencia marad, akkor nem lehet fenntartani a szociális és a a nyugdíjkiadások mai szintjét sem. Az eltartottsági adatokon az aktivitási ráta növelésével lehetne javítani, ám ezen a területen is felemás a helyzet: a férfiaknál a 15-64 éves korú népesség 79,1 százaléka dolgozott, ami gyakorlatilag megfelel az uniós átlagnak. A nőknél az aktivitási arány 64,9 százalék, ami mintegy három százalékponttal elmarad az uniós átlagtól, vagyis itt lehet még elvileg eredményeket elérni, ám sem az uniós tapasztalatok, sem a hazai munkaerőpiaci helyzet nem ezt támasztják alá. A fővárosban az aktivitási arány a legmagasabb 75,4 százalék – vagyis még itt is 100 emberből 25 nem dolgozik. A legrosszabb Somogyban és Tolnában, ahol a foglakoztatás 65 százalék körül van. A 2008-as pénzügyi válság kitörését követően a legnagyobb javulás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében következett be, mindkét megyében mintegy 16 százalékponttal emelkedett a gazdaságilag aktívak aránya. A magyar munkaerőpiac azonban nem hasonlítható a fejlett uniós országokhoz, ugyanis itt már gyakorlatilag csak a legképzetlenebb munkaerő nem tud elhelyezkedni, esetükben viszont sokszor olyan hiányosságok vannak, amit a cégek már nem tudnak orvosolni, ez a közoktatás feladata lenne.  

Újratermelődő gondok

A képzetlen munkaerő újratermelődése folyamatos, mert a kormány a minél korábbi munkába állást, az iskolaelhagyást ösztönzi. Ezért szűkíti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét, illetve butítja le a szakoktatást is. Ezzel rövidtávon ugyan növeli a munkaerőkínálatot, ám épp az egész életen át való tanulás lehetőségét csökkenti a leegyszerűsített szakoktatás erőltetésével. Mégpedig az egészségügyi ellátás, a munkaerő életminősége mellett hosszú távon az oktatás minősége határozza meg egy ország versenyképességét, gazdaságának fenntarthatóságát. A KSH jelentése is alátámasztja, hogy a magyar oktatási rendszer teljesítménye messze van a kívánatostól: az alacsony (legfeljebb nyolc általánost végzett) emberek aránya 21,2 százalék volt tavaly, a 15-64 éves korosztályban ez 1,5 millió főt jelent.

Szerző

Lassul a kínai gazdaság

Publikálás dátuma
2019.09.16. 18:14

Fotó: Jiang ning / Jiang ning
Egyre jobban éreztetik hatásukat a Kínával szemben alkalmazott amerikai pótvámok.
Az ázsiai óriásbirodalomban az augusztusi adatok szerint az ipari termelés növekedési üteme 17 éves mélypontra esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Emellett gyengélkedtek a beruházások is.  A kínai kormány gazdaságélénkítő intézkedésekkel próbálja elejét venni a további visszaesésnek. Hétfőtől csökkentették a bankok úgynevezett tartalékrátáját, azt az összeget, amit a kereskedelmi bankoknak kötelező a központi banknál elhelyezniük, és az elkövetkező hónapokban újabb csökkentések várhatóak. (Így több pénz áramolhat a gazdaságba.) Három év után kamatot is csökkentenének. Fu Ling-hui, a kínai statisztikai hivatal szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: az év első nyolc hónapjában Kína gazdasági teljesítménye ésszerű tartományon belül mozgott. Hozzátette: a gazdasági növekedés éves szinten el fogja érni a célként kitűzött sávot. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök ezzel szemben egy hétfőn megjelent interjúban úgy vélekedett: a kínai gazdaság növekedésének 6 százalék feletti üteme nehezen lenne tartható. (Tavaly 6,6 százalékos volt.) Kína és az Egyesült Államok több mint egy éve áll kereskedelmi konfliktusban, egy esetleges megállapodás lehetőségét megfigyelők nem látják valószínűnek a közeljövőben. A két fél főtárgyalói a jövő hónapban ülnek össze ismét Washingtonban.
Szerző
Témák
Kína